Back to top

Vadon élő madárfajok gyűjteménye

Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.

A kiadvány készítésén 64 szerző, 15 lektor és 6 szerkesztő dolgozott, és több száz adatfelmérő működött közre.

Rekordszámú, összesen 30 millió gyűjtött adat feldolgozásával mintegy 1700 térkép és grafikon született a 64 szerző által készített leírásokkal együtt, amelyek a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről. A 800 oldalon 61 fotós 150 képével illusztrált atlasz az Agrárminisztérium és az MME együttműködésében valósult meg.

A kiemelten fontos adatbázis és a hiánypótló szakirodalom bemutatja a Magyarországon megfigyelt 420 madárfaj előfordulási adatait. Az összes fajét, amelyeket 2019-ig akár csak egyszer is észleltek hazánkban.

Az agrártárca 2016-ban kötött együttműködési megállapodást az MME-vel. Ennek része az országos madármonitorozási programok és adatbázisok működtetése, a hazai madárgyűrűzés és a Madárgyűrűzési Központ működtetése. A megállapodás további része az illegális madárpusztítás elleni közös fellépés, vagy éppen a magasfeszültség okozta elhullások megakadályozása.

Magyarország madáratlasza jelenleg nem kapható kereskedelmi forgalomban. A nyomtatott példányokat csak a felmérők, szerzők és a szakmai közönség kapta meg digitálisan lapozható formában, azonban a könyv teljes anyaga elolvasható mme.hu/madaratlasz weboldalon.

A honlapon található anyagok és adatok a forrás megjelölésével felhasználhatók kutatási, természetvédelmi és oktatási, ismeretterjesztési célra. A Segédlet mappában olvasható a könyv módszertani leírása, az angol nyelvű összefoglaló, az irodalomjegyzék és a letölthető fájlok elnevezését ismertető dokumentum. Ebben található a fajokat összefoglaló táblázat, amely keresőként használható az egyes fajok könyvbeli leírásaihoz, vagy a faj anyagait tartalmazó mappa megnyitásához.

Az E-mellékletek mappában szerepelnek a könyv elektronikus mellékletei: az adatgyűjtéssel és a modellezéssel kapcsolatos eredmények, főbb adatokat összefoglaló táblázatok.

A Fajok mappában, a 22 madárrend (Ordo) szerint csoportosítva az egyes madárfajok letölthető térképei, grafikonjai, elemzési háttéranyagai találhatók. A fajokra való keresést a Segédlet mappában lévő összefoglaló táblázat segíti.

A könyv nyomdai előkészítését és nyomtatását az Agrárminisztérium által koordinált, a KEHOP-4.3.0.-VEKOP-15-2016-00001 számú, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt finanszírozta.

Forrás: 
A Mi Erdőnk/MME
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában

Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.

Önálló jogalanyi státuszt kapott a spanyol Mar Menor lagúna

Önálló jogalanyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, a délkelet-spanyolországi Mar Menor a spanyol parlament szerdai döntésével, amely nagyobb védelmet biztosít a terület veszélyeztetett ökoszisztémája számára a jövőben.

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.