Back to top

Vadon élő madárfajok gyűjteménye

Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.

A kiadvány készítésén 64 szerző, 15 lektor és 6 szerkesztő dolgozott, és több száz adatfelmérő működött közre.

Rekordszámú, összesen 30 millió gyűjtött adat feldolgozásával mintegy 1700 térkép és grafikon született a 64 szerző által készített leírásokkal együtt, amelyek a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről. A 800 oldalon 61 fotós 150 képével illusztrált atlasz az Agrárminisztérium és az MME együttműködésében valósult meg.

A kiemelten fontos adatbázis és a hiánypótló szakirodalom bemutatja a Magyarországon megfigyelt 420 madárfaj előfordulási adatait. Az összes fajét, amelyeket 2019-ig akár csak egyszer is észleltek hazánkban.

Az agrártárca 2016-ban kötött együttműködési megállapodást az MME-vel. Ennek része az országos madármonitorozási programok és adatbázisok működtetése, a hazai madárgyűrűzés és a Madárgyűrűzési Központ működtetése. A megállapodás további része az illegális madárpusztítás elleni közös fellépés, vagy éppen a magasfeszültség okozta elhullások megakadályozása.

Magyarország madáratlasza jelenleg nem kapható kereskedelmi forgalomban. A nyomtatott példányokat csak a felmérők, szerzők és a szakmai közönség kapta meg digitálisan lapozható formában, azonban a könyv teljes anyaga elolvasható mme.hu/madaratlasz weboldalon.

A honlapon található anyagok és adatok a forrás megjelölésével felhasználhatók kutatási, természetvédelmi és oktatási, ismeretterjesztési célra. A Segédlet mappában olvasható a könyv módszertani leírása, az angol nyelvű összefoglaló, az irodalomjegyzék és a letölthető fájlok elnevezését ismertető dokumentum. Ebben található a fajokat összefoglaló táblázat, amely keresőként használható az egyes fajok könyvbeli leírásaihoz, vagy a faj anyagait tartalmazó mappa megnyitásához.

Az E-mellékletek mappában szerepelnek a könyv elektronikus mellékletei: az adatgyűjtéssel és a modellezéssel kapcsolatos eredmények, főbb adatokat összefoglaló táblázatok.

A Fajok mappában, a 22 madárrend (Ordo) szerint csoportosítva az egyes madárfajok letölthető térképei, grafikonjai, elemzési háttéranyagai találhatók. A fajokra való keresést a Segédlet mappában lévő összefoglaló táblázat segíti.

A könyv nyomdai előkészítését és nyomtatását az Agrárminisztérium által koordinált, a KEHOP-4.3.0.-VEKOP-15-2016-00001 számú, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt finanszírozta.

Forrás: 
A Mi Erdőnk/MME
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Kína ritka, 66 millió évvel ezelőtti dinoszaurusz embriókat fedezett fel

Dinoszaurusz tojások a világ minden táján megtalálhatók, de az embriókat hordozó tojások rendkívül ritkák. Ez nagymértékben korlátozza a dinoszauruszok fejlődéséről alkotott képünket, ezért van annyi rejtély, amit a paleontológusoknak meg kell fejteniük.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.