Back to top

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

Ez kockázatosabb borászat, és a nagyobbak a biztonságot keresik. Számunkra azonban más a fontos
Ez kockázatosabb borászat, és a nagyobbak a biztonságot keresik. Számunkra azonban más a fontos
Fotó: TurayPincészet
Kamill tíz éve borász és öt éve foglalkozik bioorganikus gazdálkodással a Neszmélyi Borvidéken, Bajon. Nemcsak természetszeretete, hanem jelentős tapasztalata szól emellett. A természethű, minőségi borok és vendéglátás melletti elköteleződését pedig, úgy tűnik, a piac is egyre inkább értékeli.

„Szerencsénk van a húgommal, mert a szüleink nem a múltban élnek, hanem a jövőben gondolkodnak."
„Szerencsénk van a húgommal, mert a szüleink nem a múltban élnek, hanem a jövőben gondolkodnak."
Fotó: TurayPincészet
A Turay Családi Pincészetet működtető Turay család története a 17. századig nyúlik vissza. A família nemesi rangját I. Lipót császár adományozta 1663-ban, és tagjai már tizenkét generáció óta művelnek szőlőt. Jelenlegi pincéjük és két hektáros szőlőjük 2002-ben került a tulajdonukba.

A pincét eredetileg a kapucinus rend építette közel 300 évvel ezelőtt, a hozzá tartozó épület manzárd szobájában ma is látható négy eredeti, védőszentet ábrázoló szekkó. „Egy a mezőé, egy a falué, egy a hegyé, egy pedig a boré” – meséli Turay Kamill.

Az ültetvény újra telepítését 2006-ban kezdte meg a család. Az agyagos, márgás, mészköves talajhoz rozáliát, olaszrizlinget, generosát, solarist, pinot noirt, cabernet sauvignont és kevés kékfrankost társítottak.

A szőlőt és a borászatot, amely falusi vendégasztallal, azaz alkalmilag üzemelő bisztróval, élménykóstolókkal egészül ki, teljes egészében a család - Turay Kamill, Turay István, Turayné Székely Éva és a cukrászként végzett Turay Sára, valamint Kamill felesége, Truszek Tímea - működteti.

Kamill „belenőtt” a mesterségbe, ami szerinte, ha jól művelik, önkifejezéssé, művészetté válhat. Borászként végzett, majd négy-öt évig különböző hazai borvidékeken és borászatokban dolgozott, tapasztalatokat gyűjtött. Öt éve tért vissza a családi birtokra, ahol természethű, organikus gazdálkodás megvalósításába kezdett. A 2018-as 0,4 hektáros bővítés óta csak rezisztens fajtákat telepítenek.

„Ezek nem génmanipulált szőlők, hanem átoltások eredményei - mondja. Német és osztrák szőlészeti kutató intézetekből érkezett oltványok, amelyek olyan ellenállók, hogy elég évente két-háromszor permeteznem.”

Organikus vendéglátás: jóga a szőlőben
Organikus vendéglátás: jóga a szőlőben
Fotó: TurayPincészet
A szőlő ellenálló-képességét biológiai szerekkel erősítik, és a kimagasló minőség megőrzése érdekében 1-1,5 kilogrammra korlátozták a tőkék termelését. Mindent Simonit-féle kíméletes szálvesszős metszéssel végeznek. A hajtásokat rendszeresen válogatják, zöldszürettel ritkítják. A szüretet kézi szedéssel, kíméletes feldolgozással végzik.

„Kétszer, akár háromszor ennyit is termelhetnénk, de a minőségi bor a célunk. Semmit sem szeretnénk elvenni belőle vagy hozzáadni.”

Az átállás éveit követően, tavaly kapták meg a Biokontroll Hungária Kft. hivatalos tanúsítványát a bioorganikus művelésről, amit biodinamikus irányba szeretnének tovább fejleszteni. Ennek részeként állatokat is akarnak tartani, bár a birkák, amelyeket a sorközök legelésére telepítettek, nem váltak be.

„Ez egy különleges fajta, aminek merev a nyakizma, emiatt elvileg nem tud felfelé enni. A kos azonban, amikor űzte a jerkéket, megtanította őket a feltámaszkodásra, így elkezdték legelni a fürtzónát.”

Turay Sára, Kamill húga ugyanazt az utat járta be, mint a testvére, csak más szakirányban
Turay Sára, Kamill húga ugyanazt az utat járta be, mint a testvére, csak más szakirányban
Fotó: TurayPincészet
Bár megváltak a juhoktól, az állattartásról nem mondtak le. „Más koncepcióban kezdjük újra. Három-három és fél hektárra szeretnénk bővíteni a területet, amin 5-10 éven belül saját teheneket tartanánk, külön legelővel.”

A soraljtakarót 12 komponensű vetőmaggal vetik a nitrogén-utánpótlás érdekében és hogy méhlegelőt biztosítsanak. A biodiverzitást madárodúk és rovarhotelek is szolgálják.

A természet szeretete gyerekkén ivódott Kamillba, Hajdú-Bihar megyében, a nagyapjáéknál töltött nyarak során. Rendszeresen kirándultak a Hortobágyi Nemzeti Parkba, ő pedig pásztorkodott a 12 ezres libaállomány mellett. Nem szeretné, ha húsz év múlva a permetszerek okoznák a halálát, azt viszont igen, hogy ők és a vendégeik csak minőségi, kíméletes művelésből származó bort fogyasszanak.

A készítmények, amiket használnak, nem szívódnak fel a szőlő „véráramában”, és csak kontakt permetezést alkalmaznak, ami a felületen hat. Rovarölés és gyomirtózás helyett szexferomonokkal akadályozzák a kártevők párzását, ügyelnek, hogy szellős maradjon a lombfal és kaszálnak.

A soralját öt évente vetik újra a diverzitás megőrzése érdekében. Nyár végén, amikor derékmagasságú, lehengerelik, hogy alulra kerüljenek a magok.

Kérdeztem Kamillt, melyek voltak az elmúlt öt év legnagyobb kihívásait kártevő- és betegségfronton, de azt mondta, hogy nem emlékszik ilyesmire. „Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük. Igyekszünk minél többet visszaadni abból, amit elveszünk”

Sosem számolta ki, mennyivel kerül többe a bioorganikus szőlészet, de úgy véli, 20-30 százalék lehet a különbség.

Támogatást nem vesznek igénye, mivel nem akkora a birtokméretük, és szeretnek a saját lábukon állni. Pályázati segítséggel tudtak venni egy nagyon jó présgépet, ami a lelke a feldolgozásnak.

Falusi vendéglátás. "Lehet, hogy a kertészeti kultúra irányába mozdulunk a bisztró érdekében."
Falusi vendéglátás. "Lehet, hogy a kertészeti kultúra irányába mozdulunk a bisztró érdekében."
Fotó: TurayPincészet
„Nagyon érdekel minket a pezsgőkészítés is, szeretnénk hozzá eszközöket vásárolni, de akkorára nem szeretnénk nőni, hogy folyamatosan pályázni kelljen. Inkább szép lassan lépünk aprókat, mert nem kell minden áron bővülni. Legyen rendben a szőlőm, és mosolyogjanak, akik megisszák a boromat! A legnagyobb tételünk ezer palack rozália, de akad 70 palackos kísérlet is.

A szőlőt egyedül művelem, minden egyes tőkét ismerem és nem is szeretnék ebből engedni.”

Amiben most leginkább előre lépnének, az a vendéglátás. Brunchot, szőlőjógát, pezsgős, bundáskenyeres reggeliket kínálnak hétvégén. Közel ötezer követőt gyűjtöttek az elmúlt években a legnépszerűbb közösségi portálon. Érdekes módon ők is organikusak, vagyis maguktól csapódtak a TurayPincészethez és bisztróhoz.

A generációváltás konfliktusmentesen zajlott. „Szerencsénk van a húgommal, mert a szüleink nem a múltban élnek, hanem a jövőben gondolkodnak. Persze, mindkettőnknek bizonyítania kell. Én sok organikus, natúr bort, séf húgom pedig főzési technológiákat, inspirációkat hord haza, hogy kóstoljunk együtt. Hagynak minket kibontakozni és folyamatosan tanulni.”

Inspirációért sokat járnak Dél-Tirolba, ahol a borászatok legalább 80 százaléka bioorganikus, és abból is 20 százalék biodinamikus. „Ugyanez igaz Burgenlandra és sok más európai országra, de mi ebben nagyon le vagyunk maradva.

Lehet derékig érő, szép mezőnövények között gyönyörű, egészséges szőlőt termelni. Ez már nem kérdés, ez bizonyított.

Igaz, hogy ez kockázatosabb borászat, és a nagyobbak a biztonságot keresik. Számunkra azonban más a fontos. A húgom negyven kilométeres körzetből szerzi be a termelői alapanyagot a falusi vendégasztalhoz, az édesapám maga szaggatja a házi tésztát, az édesanyám pedig befőtteket, lekvárokat készít. Lehet, hogy a kertészeti kultúra irányába mozdulunk a bisztró érdekében, egy barátom pedig azt tervezi, hogy mangalicát fog tartani - organikusan. Mert mindent mi sem csinálhatunk!”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Generációs megújulás támogatása

A mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése érdekében az agrártárca stratégiai célkitűzései között eddig is szerepet kapott egy mezőgazdasági generációs megújulást segítő intézkedéscsomag kidolgozása és megvalósítása.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.