Back to top

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Május 18-án Fábiánsebestyénben, a Kinizsi 2000 Zrt. partnertalálkozóján, ahol bejelentették a társaság eladását, részt vett és előadást tartott Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, Farkas Sándor miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő és Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, továbbá bemutatkozott Timár Imre, a vállalat új vezérigazgatója.

Hazánk érdeke, hogy a jelenlegi, kihívásokkal teli időkben is stabil, biztos lábakon álló ország tudjon maradni, és a lehető legnagyobb mértékben tompítsa a világban zajló változásokat, a tovább gyűrűző hatásokat, miközben nem feledkezünk meg a szolidaritásról, a rászorulók megsegítéséről,

mondta Sztáray Péter.

Sztáray Péter: az agrárium fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a jövő Magyarországának az élelmezésbiztonsága
Sztáray Péter: az agrárium fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a jövő Magyarországának az élelmezésbiztonsága
Fotó: MTI
Apokaliptikus kép tárul elénk: hidegháború, éhezés, energiahiány, polgárháború és az ezekből fakadó migráció jellemzi mindennapjainkat. Ezek közül az államtitkár a világ agráriumát érintő változásokat emelte ki. Mint emlékeztetett, a koronavírus-járvány, az időjárás-változás, a világpiaci áremelkedés és az energia­drágulás már eddig is kiélezett helyzetet teremtett, amit az orosz-ukrán háború még tovább súlyosbított. Idézte a FAO főigazgatóját, aki szerint sürgősen kezelni kell az Ukrajnában zajló háború globális élelmezésre gyakorolt hatásait, hogy elkerülhető legyen a helyzet eszkalálódása, a világ élelmezésbiztonsága ugyanis ezen fog múlni.

A Világbank jelentése pedig arra figyelmeztet, hogy a fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna gabonaexportjának 90 százaléka nem jut el rendeltetési helyére.

Ha mindez nem lenne elég, India, a világ második legnagyobb termelője – országának élelmezésbiztonságára való tekintettel – megtiltotta a búza exportját, amire a világ az ukrajnai háború miatt kialakult ellátási nehézségek következtében még inkább számított. „Nem túlzás azt mondani, hogy az élelmiszeripar működése és az élelmiszerekkel való önellátás képessége szó szerint létfontosságú egy ország esetében” – hívta fel a figyelmet az államtitkár, hozzátéve, hogy ezekből a folyamatokból hazánk mezőgazdaságára nézve két következtetés vonható le. Egyfelől a kiesett ukrán és orosz export miatt növekszik az érdeklődés a magyar termékek iránt, másfelől a háború és az energiaválság következtében elszabaduló árak nemcsak a bevételi, de a kiadási oldalon is jelentkezni fognak, ahogy azt a megnövekedett műtrágyaárak és a gépek működéséhez szükséges gázolaj áremelkedése már jelzi is. Biztató azonban számunkra, hogy a magyar agrárium eddig válságállónak bizonyult, hiszen a koronavírus mellett a mezőgazdaság több más kihívással szemben is bizonyított már.

Farkas Sándor miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő a közelmúltban Vidék felemelkedéséért díjat alapított. A díj annak a szakmai munkának, értékteremtő tevékenységnek az elismerése, amit az előterjesztő a következőképpen fogalmazott meg: „Magyarország jövőjének egyik alappillére a magyar vidék fejlesztése. Alapvető kötelességünk térségünk vonzerejének, egyediségének megőrzése, a környékre jellemző értékek és termékek tudatos hasznosítása és ezen lehetőségek fejlesztése, a jó gazda gondosságával. Feladatunk, hogy a legtöbbet hozzuk ki helyi adottságainkból, értéket és munkalehetőséget teremtsünk vidéken, hogy a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek visszaszorulása, illetve a technológiai váltás, a nagyvárosok vonzereje ellenére jövőt, otthont, munkát jelenthessen továbbra is a fiatalok számára. Környezetünkben olyan felelősségteljesen gondolkodó emberek, vállalkozók, szakemberek vannak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az agrárium a fiatalok számára vonzó legyen.” A díjat a partnertalálkozón vehette át Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója Sztáray Pétertől és Farkas Sándortól

„Most nagy szükség van ennek a teljesítménynek a fenntartására, ahogy az is nyilvánvaló, hogy az agrárium fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a jövő Magyarországának az élelmezésbiztonsága”

– fogalmazott az államtitkár, aki szerint erre kifejezetten jó lehetőségeink vannak. Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerhiány – „de a biztonság kedvéért a gabonakivitel esetén fenntartjuk az állami elővásárlási jogot” – tette hozzá. A kormány számára a magyar emberek ellátásbiztonsága és a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar működése elsődleges, ezért „a jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez. A kormány a jövőben is minden támogatást megad a vállalkozásoknak, ügyelni fog arra, hogy amennyire csak lehet, az energiaárakat féken tartsa, kompenzálja az árnövekedéseket, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a vállalkozások képesek legyenek új befektetéseket végrehajtani, növelni az exportjukat, ezzel növelve a magyar gazdaság összteljesítményét” – mondta végül Sztáray Péter.

Makai Szabolcs, Farkasné Márton Katalin és Tímár Imre új vezérigazgató
Makai Szabolcs, Farkasné Márton Katalin és Tímár Imre új vezérigazgató
Elérzékenyülve mondott köszönetet Istennek a feladatért Farkasné Márton Katalin, a Kinizsi Zrt. immár volt vezérigazgatója. Megköszönte a támogatást családjának, munkatársainak és partnereiknek, akik szolgáltatásaikkal, termékeikkel vagy éppen vásárlásukkal hozzájárultak az általuk elért eredményekhez. A cég, most pedig az akvizíció sikerét a rövid döntési mechanizmusnak tulajdonította, annak, hogy náluk a tulajdonos és a menedzsment vezetője ugyanaz a személy volt. A vezetői tulajdonságok, erények közül a céltudatosságot és az eltökéltséget, valamint a folyamatos tanulásra való igényt emelte ki, amik meghatározták a munkáját.

A Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy férjének, Farkas Sándornak több, mint 40, neki pedig 7 év munkája van a Kinizsiben.

„Sajnálom, hogy meg kellett hozni ezt a döntést, de az eltervezett további fejlődéshez 5 milliárd forint értékű beruházásra van szükség, aminek az önereje 2,5 milliárd, az pedig más dimenzió”

– mondta, hozzátéve, hogy megvalósításához egy tőkeerős cégre van szükség.

„Nyitott szemmel járunk a piacon. Megtudtuk, hogy óriási, közel 10 év alatt megvalósítható fejlesztések várhatók a Kinizsi 2000 Zrt.-ben, amibe vezérigazgató asszony már nem szeretne belevágni, és olyan tőkeerős magyarországi vállalkozást keres, amelyik folytatja a megkezdett munkát és elvégzi a tervezett beruházásokat” – ismertette a vásárlás előzményeit Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója. Mint elmondta, szakembereikkel tavaly télen tekintették meg először a cég telephelyeit. Egy „tökéletes mezőgazdasági vállalkozást találtunk, ahol semmilyen vészintézkedésre nem kell számítani” – indokolta a gyors tranzakciót a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a vállalat jelenlegi állapotában is jól működne, de az eltervezett beruházásokkal „csodálatos mintagazdaság lehet belőle”.

Ezután hozták létre a Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap, a Prime Property Magántőkealap, a Talentis Agro Zrt. és Mészáros Lőrinc, mint magánszemély birtokában lévő projektcéget, ami április végén meg is vásárolta a zrt.-t. A dolgozókkal kapcsolatos kérdésünkre válaszolva mindenekelőtt köszönetet mondott nekik eddigi kiváló munkájukért, és mindenkit megnyugtatott, hogy ők nem pénzügyi, hanem szakmai befektetők. Céljuk egy nyugat-európai színvonalú gazdaság építése a kibocsátás és a hatékonyság növelésével. „Mi megteremtjük az e célok eléréséhez szükséges beruházások anyagi feltételeit” – mondta végül Makai Szabolcs.

Farkas Sándor: lehetőséget teremtünk arra, hogy másfélszeresére növeljük az egy hektárra vetített termelékenységet
Farkas Sándor: lehetőséget teremtünk arra, hogy másfélszeresére növeljük az egy hektárra vetített termelékenységet
Fotó: MTI
E cél elérése érdekében az Európai Bizottságnak benyújtott stratégiai tervünk szerint a vidékfejlesztési források több mint 50 százalékát technológiai modernizációra szeretnénk fordítani 2027-ig, mondta Farkas Sándor. Hozzátette, hogy ebben az időszakban az elmúlt másfél év forrásain túl újabb 1500 milliárd forint jut beruházásra: 450 milliárd forint élelmiszeripari fejlesztésre, 280 milliárd forint az állattartás megújítására, 180 milliárd forint kertészet fejlesztésére, 260 milliárd forint további üzemfejlesztésre és 100 milliárd forint újabb termelési, öntözési beruházásokra.

Az államtitkár a 2023-tól kezdődő időszak kereteit megteremtő KAP stratégiai terv elfogadtatását – a háború okozta válságkezelésen túl – az idei év egyik legfontosabb agrárdiplomáciai feladatának nevezte.

A tervet úgy állították össze, hogy annak segítségével a magyar vidék és agrárium kihasználhassa gazdasági lehetőségeit, a biztonságos élelmiszerellátás mellett magasabb szintű életszínvonalat, megélhetést, anyagi és létbiztonságot teremtsen a mezőgazdaságban, az élelmiszer-előállításban és a kapcsolódó gazdasági ágazatokban dolgozóknak. „Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy másfélszeresére növeljük az egy hektárra vetített termelékenységet, és 2030-ra az éves mezőgazdasági kibocsátásunkat duplájára, 6000 milliárd forintra emeljük” – hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy „a minőségi élelmiszerellátást biztosító intézkedések célja, hogy 2030-ig az élelmiszeripari beruházások megduplázásával és a magyar tulajdon 80 százalékra emelésével biztosítva legyen hazánk élelmiszer-önrendelkezése.

Ez azt jelenti, hogy az alapvető élelmiszerek esetében 100 százalék feletti legyen az önellátottságunk, miközben kivitelünk értékének is több mint háromnegyedét a feldolgozott termékek adják majd.

Közben 15 milliárd euróra emeljük az éves exportértékünket, és ezen belül is 85 százalékra a feldolgozott termékek arányát a mostani 68 százalékkal szemben”. Farkas Sándor szólt arról is, hogy felértékelődött az agrárium társadalomban betöltött szerepe, bebizonyosodott, hogy a magyar gazdák rendkívüli helyzetekben is képesek megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállítására.

Makai Szabolcs: fókuszáljunk arra, hogy minél hatékonyabban termeljünk, mert ehhez értünk
Makai Szabolcs: fókuszáljunk arra, hogy minél hatékonyabban termeljünk, mert ehhez értünk
Fotó: MTI
„Az egyik szemem sír, a másik nevet” – kezdte hozzászólását Makai Szabolcs, a Talentis ugyanis elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Nevet, mert bár növekedtek az inputárak, de a gabona árának az emelkedése azt bőségesen kompenzálja. Ma azonban még a régi árakon került földbe a mag, a növényvédő szereket, műtrágyát is beszerezték a gazdálkodók, amiket a következő szezonban már csak jóval drágábban lehet majd megvenni. De mi történik akkor, ha az inputok ára – nagy valószínűséggel – tovább növekszik, a gabonáé pedig marad a jelenlegi szinten vagy bezuhan? – tette fel az akadémikus kérdést az előadó. A dilemmát azzal folytatta, hogy állattenyésztőként viszont ők is drága takarmányt kell etessenek, és egyelőre csak a tejárak növekednek, szinte minden más ágazat veszteséges. Itt is más lenne a helyzet, ha nem önköltségi áron kellene elszámolni a feletetett saját termelésű gabonát, amit jóval drágábban lehetne eladni.

„Ha ezt kiszámolnánk, kevesen tartanának ma állatot. De mégis tartunk, hiszen óriási beruházásokat hajtottunk végre az állattartó telepeinken, mindenki korszerűsít, hogy növelje a kibocsátást, a hatékonyságot.”

További dilemmát okoz számukra a cégcsoporthoz tartozó KALL Ingredients alapanyag-ellátása. A tiszapüspöki gyárnak évi 500 ezer tonna kukorica, a visontai keményítőüzemnek pedig 250 ezer tonna búza az igénye.

Egyfajta lehetőségként veszik számításba, hogy a háború megváltoztatja a logisztikai irányokat. A megszűnt fekete-tengeri útvonal helyett megindul a szárazföldi kereskedelem nyugati irányba, és előfordulhat, hogy a tárolók kiürítésének a kényszere miatt nyomott áron érkező ukrán gabonát vásárolnak az ipari feldolgozók, mert közúton vagy vasúton, átrakodással kevéssé fogja megérni messzebbre szállítani. A magyar termelők sem járnak rosszabbul, az ő gabonájuk a nyugat-európai vagy az észak-afrikai piacokon talál vevőre.

A vállalat jelenlegi állapotában is jól működik, a tervezett beruházásokkal pedig mintagazdaság lehet belőle
A vállalat jelenlegi állapotában is jól működik, a tervezett beruházásokkal pedig mintagazdaság lehet belőle

„Nekünk termelőknek azonban nem a spekulációval kell foglalkoznunk, ahhoz mi nem értünk. Inkább arra kell koncentrálnunk, hogy utolérjük a nyugat-európai termelési színvonalat, hiszen a hektáronként lehozott jövedelemnek még mindig híja van. Fókuszáljunk arra, hogy minél hatékonyabban termeljünk, mert ehhez értünk” – tanácsolta Makai Szabolcs, aki a régi, jól bevált megoldást javasolta: ha egy termelő kiszámítható és megbízható jövedelmet akar, akkor folyamatosan eladási pozícióban kell lennie. De figyeljen arra, hogy a következő aratáskor ki legyen tisztítva a raktára.

Az állattenyésztők pedig csak annyi időre kössenek szerződést, amennyire megvan a fedezetük takarmányból. A spekulációt pedig el kell felejteni, mert azzal sok ember munkája, élete tehető tönkre.

A partnertalálkozó végén bemutatkozott Timár Imre, a Kinizsi 2000 Zrt. új vezérigazgatója, aki tavaly februártól a Szarvasi Agrár Zrt. vezérigazgatója volt. Szavai szerint ott ismerte meg a tulajdonos Talentis működését, amiket reményei szerint Fábiánsebestyénben is hasznosítani tud. „Azokon a biztos alapokon, amiket az előző tulajdonosok lefektettek, várhatóan még hatékonyabbá tudjuk tenni a termelést” – mondta a vezérigazgató.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.

Egy helyen a vadászatot érintő legaktuálisabb témák

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hatvani székházában tartottak tanácskozást június 21-én a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az egyeztetés során a legaktuálisabb témákat vették górcső alá, ezek közül is kiemelt napirendi pont a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.