Back to top

Jégverés után monília – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

A mérsékelten meleg idő a kertészeti növények betegségeinek és kártevőinek egyaránt kedvez. Kiemelendő talán mind közül, hogy jégverés után különös figyelmet igényelnek a sérült gyümölcsök, és az a friss hír, hogy rajzik a selyemfényű puszpángmoly.

Május utolsó napjaiban kissé csökkent a nappali maximumhőmérséklet, általában nem érte el a 30 °C-ot, éjszakánként pedig időnként mindössze 4-5 °C volt, ezért erősödött a harmatképződés.  Bár változó mennyiségben esett csapadék, nem csökkent a talajok vízhiánya. A jelenlegi, mérsékelten meleg időjárás pedig kedvez a betegségeknek és a kártevőknek is.

A különböző levéltetűfajok általános inváziója tovább tart, rengeteg a szárnyas levéltetűalak, így a fertőzés terjedésére kell számítani.

Az almástermésű növényeknél a csapadékosabb napok hatására – a kevés eső ellenére is – kissé erősödött a varasodásfertőzés, már a gyümölcskezdeményeken is megjelentek az első varas foltok. Ugyancsak tovább terjedt a lisztharmat, a primer és a szekunder tünetek a hajtásvégek 10-15%-át betegítették meg. Kedvez az időjárás a vértetűnek is, a zárt lombkoronában zavartalan a kártevő terjedése. Az almamoly rajzása ugyancsak erősödött, most gyümölcsösönként eltérően, de a csapdák heti fogása eléri a 20-24 darabot. A hernyók kelése folyamatos, ezért a fungicides kezelésekkel együtt védekezni kell az almamoly ellen is. A körtevarasodás-fertőzés szintén érinti a leveleket és a terméskezdeményeket is, a további terjedés megelőzésére kell koncentrálni a védekezést. A cseresznye- és meggyfákon

a kedvező időjárás következtében terjed a sztigminás levéllikasztó betegség, kajszin a termésen is előfordulnak tünetek.

Jégjárta körzetekben a cseresznye és a szilva sérült termésén a moníliás gyümölcsrothadás fertőz, a további terjedést akadályozzuk meg. Folyamatosan rajzik a cseresznyelégy, de jelenleg még mérsékelten. A szilvamoly rajzása most stagnál, viszont a levéltetvek minden növényfajt fertőznek.

Jégverés után a cseresznye sérült termésén fertőz a moníliás gyümölcsrothadás
Jégverés után a cseresznye sérült termésén fertőz a moníliás gyümölcsrothadás

A szőlő egyes fajtáinak elkezdődött a virágzása, ugyanakkor folyamatosan és tömegesen kelnek az amerikai szőlőkabóca lárvái. Fejlettségük most még csak L1-es. A jelenlegi időjárás egyaránt kedvez a lisztharmatnak, a szürkerothadásnak, a feketerothadásnak és a peronoszpórának, már megjelentek az első tünetek, tehát indokolt a preventív védekezés megkezdése.

Díszkertekben szintén általános a levéltetűfertőzés, rózsán sok a lisztharmatos hajtásvég, rajzik a boróka és más fajok díszbogara.

Legfrissebb információk szerint megkezdődött a selyemfényű puszpángmoly rajzása is,

bár még szórványos a lepkék megjelenése.

Még csak szórványosan, de repülnek a selyemfényű puszpángmoly lepkéi
Még csak szórványosan, de repülnek a selyemfényű puszpángmoly lepkéi
Fotó: Dr. Aponyi Lajos

Számos, mezőgazdasági szempontból fontos bagolylepkefaj (C-betűs, gyapottok, vetési, felkiáltójeles) tömegesen repül a csapdákba. Kísérjük figyelemmel repülésüket, mert hernyóik súlyos károkat okozhatnak a zöldségfélékben.

Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.