0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Szakértői válaszok: osztatlan közös, bekebelezés, haszonbérbeadás

Szakértőket lehetett kérdezni a NAK Szántóföldi Napján a Szakmai információs pultban, Mezőfalván, ahol többek között földügyek adásvételével kapcsolatban és a mezőgazdasági területeket érintő adózási kérdésekben is feltehették kérdéseiket a látogatók.

Hogyan kell adózni a föld haszonbérbeadásából származó jövedelem után? Miként lehet megszüntetni az osztatlan közös tulajdont? – ezekre a kérdésekre is válaszoltak a szakértők a NAK Szántóföldi Napok Szakmai információs pultjában, Mezőfalván.

Dr. Szilvás Zoltánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető stratégiai szakértőjét többek között arról is kérdezték, melyek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének lehetőségei?

„Osztatlan közös tulajdon esetében több lehetőség van annak megszüntetésére. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló, 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.)

a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának több módját is lehetővé teszi. Ismerni kell az érintett ingatlan specifikumait, ez határozza meg, hogy melyik lehetőség lehet a megfelelő.

Például ismerni kell azt, hogy az adott terület szántó, erdő illetve milyen egyéb művelési ágba tartozik, hiszen adott, hogy ingatlanonként mekkora az a legkevesebb területnagyság, amely a megosztás eredményeként kialakítható. Megosztásnál szabály, hogy szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület esetén ingatlanonként minimum 1 hektár, kert, szőlő, gyümölcsös, nádas esetén ingatlanonként legalább 3.000 négyzsetméter, művelési ággal rendelkező zártkertek esetén pedig ingatlanonként legkevesebb 1.500 négyzetméter az a területnagyság, amely a megosztás eredményeként kialakítható. A megosztásos eljárás egyik típusában a tulajdonostársak megosztásos eljárással gyakorlatilag egy egyezség létrehozásával felosztják a földeket. A másik típusa az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján (bekebelezés).

Mit jelent a bekebelezés? Elkerülhető-e?

Dr. Szilvás Zoltánt: „Ha egy adott tulajdonostársnak nem éri el a törvényben meghatározott területi minimumot a művelési ág szerint a földje, akkor kimérésnél ebben az állapotban nem lehet saját tulajdoni része. Ilyenkor őt egy másik tulajdonostárs bekebelezi.

Ha nem éri el a meghatározott területi minimumot a földje, akkor több lehetőség is van a bekebelezés elkerülésére. Például ilyen, ha egy másik tulajdonostársával abban állapodnak meg, hogy ők közösen továbbra is osztatlan közös tulajdonban maradnak, és így a terület eléri a területi minimumot, ebben az esetben megmaradhat.

A bebelezés azt jelenti, hogy nem marad meg a földben a tulajdona, hanem annak az ellenértékét kapja meg, hiszen a tulajdonrésze az, amit megváltanak.

A másik elkerülési mód, ha vásárol másik tulajdonostárs földjéből annyit, amennyivel eléri a meghatározott minimumot, így is el tudja kerülni a bekebelezést.”

Hogyan kell adózni a föld hasznonbérbeadásából származó jövedelem után?

Dr. Buzás Tivadar, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, adójogi szakértő:

„Az általános szabály, hogy ha nem adómentes, akkor a termőföld bérbeadásából származó bevétel külön adózó jövedelemnek számít, ami után 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni. A bevallást és az adó befizetését a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Ez az összeg nem az államhoz folyik be, hanem az önkormányzat bevétele. Azonban inkább a hosszú távú bérbeadások a gyakori konstrukciók. Ez adómentes bevételként definiálja a termőföld bérbeadásából származó jövedelmet (személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII.törvény, 1. számú melléklet, 9.4.1.pont), amely feltételhez szükséges, hogy 5 éves vagy annál hosszabb intervallumban határozzák meg a bérbeadás idejét. Ez a leginkább életszerű és előforduló konstrukció a mezőgazdasági szférában.

Ha 5 évnél rövidebb időszakban állapodnak meg a felek, akkor az önkormányzat felé kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót, és a bevételt a személyi jövedelemadó bevallásban nem kell szerepeltetni.

Abban az esetben, ha kifizetőnek adják bérbe a termőföldet – mondjuk egy egyéni vállalkozónak vagy gazdasági társaságnak –, akkor az egyéni vállalkozónak vagy gazdasági társaságnak meg kell állapítania és le kell vonnia a 15%-os SZJA-t, amit neki kell megfizetnie és bevallania az önkormányzat felé. Erről a kifizető állít ki igazolást a magánszemély felé. Ha magánszemélynek adná bérbe, abban az esetben a bérbeadó az adó megállapításra kötelezett. Ilyenkor a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig kell bevallani és megfizetnie a bérleti díj utáni adót.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu