Az elmúlt hetekben a Dunántúlon szinte heti rendszereséggel érkezett a csapadék, ezalatt az ország keleti megyéiben alig esett, erős aszály alakult ki. Az szélsőséges időjárás nagyban befolyásolta a parlagfű fejlődését is.
Az Alföld északkeleti részén a természetes vegetáció és a kultúrnövények erős aszálytól szenvednek, gyomelnyomó képességük csökkent, ezért a parlagfű fejlődését már nem gátolják.
A ruderális területek fertőzöttsége változó, jellemzően az utak szegélye a legfertőzöttebb. Június első dekádjában a ruderális, nem bolygatott területeken jellemzően 30-50 centiméter magas a parlagfű, a hajtásvégeken már a legtöbb növénynél megtalálható a bimbókezdemény, Debrecen környékén szórványosan már virágbimbós növények is megjelentek. A szántóföldeken a parlagfű előfordul a táblaszegélyeken, illetve azokon a táblákon, ahol a száraz időjárás miatt a gyomirtó szerek hatása gyengébb volt. A művelt területeken még jellemzően nem fordulnak elő virágbimbós növények, de a hajtásvégeken ott is megjelentek a bimbókezdemények.
Az utak mentén folyamatosan kaszálnak, glifozát hatóanyagú gyomirtással viszont alig találkozunk, vélhetőn a készítmények jelentős drágulása miatt. Az elmúlt napok csapadékos időjárásának következtében a kaszált növények gyorsabban regenerálódnak, az oldalhajtások pár nap alatt megjelennek, ami miatt a kaszálások közötti időt csökkenteni kell.
mivel hatékony megoldást biztosít a parlagfű ellen. A közterületeken végzett kaszálások esetén továbbra is a vágási magasság és a kaszálási forduló határozza meg a védekezés sikerét.
Az időjárási feltételek kedveznek a parlagfű számára, rövidesen tömegesen megjelennek a virágbimbók a növényeken, ezért a további védekezésre nagy hangsúlyt kell fektetni.
A parlagfű elleni védekezés össztársadalmi érdek, ezért az irtásban a lehetőségeihez mérten mindenkinek részt kell vennie.
