Back to top

A legveszélyesebb gombabetegségek

A szőlőt számos károsító megtámadja, a lisztharmat, a peronoszpóra, a szürkerothadás szinte minden évben jelen van és tetemes gazdasági kártétellel fenyeget. Az ellenük való védekezés képezi a szőlő védelmének gerincét, amit más betegségek, kártevők ellen kombináltan kell végrehajtani.

A szőlőlisztharmat a szőlő egyik legrégebbi és legjelentősebb gombás betegsége, amely hatalmas pusztításra képes, ha nem védekezünk ellene időben. Legyen szó csemege- vagy borszőlőről, házikertről, lugasról, a lisztharmatot sosem szabad figyelmen kívül hagyni. Megtámadja a szőlő minden zöld részét, de a fürtön a legveszélyesebb a kártétele, ahol nem ritka a 100%-os termésveszteség. A közvetlen terméskiesésen túl káros hatással van a bor minőségére is. Már alacsony (3-5%-os) bogyófertőzöttségtől idegen, ún. földíz, -illat jelenik meg a borban.

A szőlőfajták jelentős része lisztharmatra fogékony, pl. Kékfrankos, Kékoportó, Leányka, Hárslevelű. Az ellenállóbb fajták közül példaképpen megemlíthető a Bianka, a Viktória gyöngye és a Medina.

Éretlen lisztharmatos fürt
Éretlen lisztharmatos fürt
A jellegzetes tünetek a következők: a hajtáson már rügyfakadást követően észlelhető a lisztesfehér bevonat, alatta a beteg részek foltszerűen megbarnulnak és elszáradnak; a levelek színén és fonákán kevésbé feltűnő, világosabb, zöldessárgás foltok jelennek meg jellegzetes matt fénnyel; a fürtön és a bogyókon szintén lisztes micéliumbevonat jelenik meg. Később a bogyóhéj felreped, és a magok kilógnak belőle, ez az úgynevezett „sérves bogyó” tünete.

A szőlőlisztharmat robbanásszerűen terjed olyankor, amikor a magasabb hőmérsékletű nappalokat harmatos éjszakák követik. A fertőzésre kedvező hőmérséklet 20-25 °C, az alsó határ 4-5 °C. Járványos elterjedését a hosszan tartó meleg, mérsékelten párás, szárazabb időjárás segíti elő.

A védekezés lényege a megelőzés. Fertőzésre kedvező időjárás esetén, rügyfakadás után már 5-7 leveles fejlődési állapotban permetezzünk (kb. 4 héttel a rügyfakadás után). Célja az áttelelő micéliumokból kiinduló elsődleges fertőzés megsemmisítése.

Virágzás előtt a gyors hajtásnövekedés miatt inkább gyakrabban permetezzük, kontakt készítményekkel (pl. Karathane Star, Thiovit Jet) és tapadásfokozó hozzáadásával.

Virágzástól a zsendülés kezdetéig, az állandó fertőzési nyomás és a fajták fogékonysága miatt, elsősorban a felszívódó hatású készítményekre (Topas 100 EC, Systhane 20 EW) alapozzuk a védelmet, amelyekkel a virágzástól 3-4 alkalommal kezeljük a szőlőt. Az újabb hatóanyagok közül a gomba légzését gátló strobilurin (pl. Quadris) készítmények használata is ehhez az időszakhoz kapcsolódik.

Szőlőlisztharmat tünete levélen
Szőlőlisztharmat tünete levélen

Július második felétől, augusztusban újra permetezhetünk kéntartalmú szerekkel a fürtök, a levél és a másodfürtök védelmére (Kumulus S, Thiovit Jet, Microthiol Special). A kénkészítmények alkalmazásával, bár a teljes fertőzésmentesség ritkán érhető el, a lisztharmat jelentősen visszaszorítható: erős fertőzés esetén 5-8 napig, gyenge fertőzés esetén 10 napig számolhatunk védőhatásukkal.

A szőlőperonoszpóra a szőlő másik veszélyes betegsége, amely ellen rendszeresen kell védekeznünk. Ha az esős tavaszt hűvös, csapadékos nyár követi, a betegség járványszerűen lép fel. Ilyen években 80-100%-os lomb- és fürtkárosítást is okozhat.

A szőlő minden zöld részét megtámadja, különösen érzékenyek a fiatal, zsenge levelek a 2-3 cm-es nagyság elérése után.

A betegség az intenzív hajtásnövekedés időszakában a legveszélyesebb. Általában május közepétől − amikor a napi középhőmérséklet-értékek elérik vagy meghaladják a 10-13 °C-ot, és ha legalább 10 mm csapadék hullott − egy vagy két nap alatt megindul a fertőzést megindító rajzóspórák képződése. A legjellemzőbb tünet a fogékony levelek színén, a kör alakú, sárgászöld, fényben áttetsző „olajfoltok” megjelenése és a levél fonákán képződő laza, fehér sporangiumtartó gyep (kivirágzás). A foltok később elhalnak, és ha több folt van egy levélen, ezek gyakran összefolynak és az egész levél elszárad. Virágzáskor vagy azután a gomba a virágzatot, illetve a kis bogyókat is fertőzi, azok elhalását okozza. Az idősödő leveleken kisebb erek által határolt szögletes, mozaikos peronoszpóratünet látható. A fejlettebb bogyók bogyókocsányon keresztül fertőződnek, lilásan elszíneződnek, később összetöppednek és kiperegnek a fürtből. „Kivirágzás” nem jelenik meg rajtuk. A betegségtől megtámadott szőlőfürt elbarnul, megfeketedik és gyorsan összeszárad.

A peronoszpóra a lehullott, fertőzött levelekben képződött oospórákkal telel át.

Szőlőperonoszpóra kezdeti tünetei a levél színén
Szőlőperonoszpóra kezdeti tünetei a levél színén
A tavaszi fertőzések elindítói a kitartóspórákból fejlődő rajzóspórák. Állandó fertőzési veszélyt jelent a tartósan meleg, párás időjárás, gyakori esőzésekkel. A betegség megelőzésében fontosak az agrotechnikai módszerek is, a vékony, szellős lombfal segíti a lombozat gyors felszáradását és jól átjárja a permetlé, ehhez időben kell kötözni, csonkázni, és meg kell akadályozni az erős gyomosodást.

Csapadékos, járványveszélyes évjáratban május közepétől augusztus végéig 10-12 alkalommal, szárazabb időjárás esetén 6-7 alkalommal kezeljük a szőlőt peronoszpóra ellen. Védekezésre kontakt és felszívódó készítmények egyaránt használhatók. A virágzás előtti permetezések során elegendő, ha az olcsóbb, kontakt, szerves hatóanyagú gombaölő szerekkel (pl. Delan 700 WG, Polyram DF) kezeljük a szőlőt. A virágzástól a fürtzáródásig, amikor a szőlő a legérzékenyebb, a felszívódó szerek (pl. Tanos 50 DF) közül válasszunk, de védekezhetünk a kontakt és a felszívódó készítményekkel vagy gyári kombinációival (pl. Ridomil Gold Plus 42,5 WP) is.

A szőlő szürkerothadásának kórokozója több mint 200 növényt képes megfertőzni, ezért állandóan jelen lehet a környezetünkben. Csapadékos, meleg időjárás esetén számolhatunk járványszerű megjelenésével.

A mély fekvés, a sűrű lombozat kedvező mikroklímát teremt a gombának, és a szőlőmolyok kártétele nyomán kialakuló sebek elősegítik a kórokozó behatolását. A gomba számára legkedvezőbb a 15-25 °C-os hőmérséklet és a magas, 70-80%-os páratartalom.

Ahogy érnek a bogyók, úgy lesznek egyre érzékenyebbek a szürkerothadásra
Ahogy érnek a bogyók, úgy lesznek egyre érzékenyebbek a szürkerothadásra

A kórokozó főleg a bogyókat és a fürtöket támadja meg, de kedvező körülmények között a szőlő zöld részeit is fertőzi. A károsított szőlővirágzatok barnulnak, majd elszáradnak, ami jelentős termésveszteséggel jár, ráadásul ezek az elszáradt részek a későbbi fertőzések forrását is jelentik. A megbarnult részeken szürkés konídiumtartó gyep fejlődik.

A fürtzáródás körüli időszakban a gomba a zöld bogyókat támadja meg, amelyek már július végére megbarnulnak, majd elrothadnak. A megbetegedett növényi részek felületén szürkésfehér penészgyep figyelhető meg. Ez az úgynevezett savanyú- vagy zöldrothadás. A fertőzés belülről (a kocsánykorona felől) kifelé terjed, emiatt sokszor észrevétlen marad.

A zöld szőlőbogyók leginkább bogyósérülések nyomán fertőződnek.

A bogyók zöldrothadása megelőzhető, ha még a fürtzáródás előtt olyan növényvédő szert használunk, amely a fürtzáródás után is védi a szőlőfürtöket. Ilyen a Teldor 500 SC, a Switch 62,5 WG, a Botector. Ügyeljünk rá, bő lémennyiséggel és nagy nyomással permetezzünk. A szórófejet a fürtök felé irányítsuk úgy, hogy a hatóanyag a fürtök belsejébe is eljusson.

A leggyakoribb és általában legnagyobb károkat azonban a fürtökön okozza a zsendülés-érés időszakában, mert a szőlőbogyók puhulásával párhuzamosan egyre érzékenyebbek a rothadásos betegségekre. A fertőzés hatására a puhuló bogyókon barna, ovális foltok jelennek meg, a szőlőszemek barnulnak, összezsugorodnak és szürkésfehér penészgyep alakul ki rajtuk, nagy mennyiségű konídiummal. Általában több, egymás melletti bogyó fertőződik meg.

A szürkerothadás elleni védekezések célja a betegség megelőzése, mert a már kialakult fertőzéssel szemben a növényvédő szerek hatékonysága jóval kisebb.

A permetezéseket a rövid távú meteorológiai előrejelzésekre alapozva kell elvégezni! A fehérborszőlő-fajták közül a Furmint, a Rizlingszilváni, a Sárga muskotály és a Zöldszilváni; a vörösborszőlő-fajták közül a Kékoportó; a csemegeszőlő-fajták közül a Csaba gyöngye és a Cardinal fokozottan érzékeny a betegségre. Az ebben az időszakban használható növényvédő szerek: Teldor 500 SC, Switch 62,5 WG. A készítmények megválasztásánál figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Az érés előrehaladtával, erős fertőzés esetén, korábbi szüret javasolható a kémiai védekezés helyett.

Dr. Koleva Roszica

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.