Back to top

Erdélyi magyar agrároktatás

A romániai magyar agároktatás egyetlen pillére a magyar állam által támogatott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy különböző karain évente több száz diák végez. Idén június 25-én szombaton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán tartották a központi tanévzáró ünnepséget, amin 278 végzős búcsúzott az alma matertől.

Agrármérnök szakon hat, a kertészmérnökin tíz, a tájépítészmérnökin 12 diák diplomázott, a növényorvosi mesterszakon pedig tizenketten végeztek. Az ünnepség után Nyárádi Imre-István adjunktussal, dékánhelyettessel, az agrármérnöki szak tanulmányi programfelelősével készített interjút erdélyi tudósítónk a romániai magyar agrároktatás helyzetéről.

Tekintsünk kicsit vissza a múltba! Hogyan kezdődött a magyar agrároktatás Erdélyben?

Nyárádi Imre-István: hogy az oktatás lehetne jobb vagy van amit másként kellene tegyünk, ez biztos, de azt hiszem mi vagyunk az anyaországtól eltekintve az egyetlen olyan Kárpát-medencei oktatási intézmény, ahol felső szinten elértük, hogy anyanyelvű agrároktatás legyen

– Hosszú utat járt be az erdélyi magyar agrároktatás, amelynek talán a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett nyárádszeredai (Maros megye) Konzultációs Központjában működő kertészmérnöki szak volt a magja. Tudomásom szerint az első végzősök 1997-ben, az utolsók 2016-ban kaptak diplomát. Közben 2000-ben, a Sapientia EMTE elindításakor megszületett az Erdélybe kihelyezett konzultációs központok EMTE-vel való egyesítésének gondolata. A kérdést két magas szintű fórumon is megvitatták: először 2001. február 15-én a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), majd 2001. augusztus 27-én a Magyar Professzorok Világtanácsának ülése (MPV). Az MPV Agrártudományi Szekciójának 2001. szeptember 7–8. közötti csíkszeredai tanácskozásán döntés született a nyárádszeredai konzultációs központ integrálásáról az EMTE-be, amiről szerződést is kötött a Sapientia Alapítvány és a Bocskai István Alapítvány Nyárádszereda, továbbá a Szent István Egyetem és a Sapientia Hungariae Alapítvány.

A megállapodás értelmében a Sapientia Alapítvány a 2002–2003-as tanévben elindította a kertészmérnöki szakot.

A felek megegyeztek abban, hogy a nyárádszeredai oktatás mindaddig működik, amíg a Sapientia EMTE keretében indítandó nappali kertészmérnöki oktatása megkapja a végleges akkreditációt a romániai törvények szerint, és az intézményi akkreditáció is megtörténik. A törvények alapján a nappali szak végleges akkreditációja csak három végzős évfolyam kimenetele után kérvényezhető, amihez legalább hét évre volt szükség. Tehát tévedés lett volna a kihelyezett szak megalapítása már 2003-ban. Végül sikerült meggyőzni az illetékeseket, hogy a nyárádszeredai képzést tíz évvel meghosszabbítsák. Ez további 305 kertészmérnököt jelentett Erdélynek.

A Sapientia Marosvásárhelyi Karának kertészmérnöki szakát 2011-ben sikerült véglegesen akkreditáltatni. Utána 2012-ben a magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte a Corvinus Egyetemmel és a Bocskai István Alapítvánnyal, hogy nem támogatja újabb évfolyam indítását, csak a már elindított évfolyamok kimeneteléhez biztosít pénzalapot. Az utolsó évfolyam 2016. január 9-én államvizsgázott.

Ha a 2002-es évet vesszük alapul, akkor elmondhatom, hogy ma már akkreditált kertészmérnöki, tájépítész, növényorvosi és agrármérnöki szakjaink vannak. Az erdőmérnöki szakunk akkreditációjára a jelenlegi szabályok értelmében csak a 2026–2027-es tanévben kerülhet sor.

Mennyire sikerült beilleszkedni a romániai oktatási rendszerbe?

– Amint korábban említettem, hosszú akkreditálási folyamat előzi meg minden egyes szak elismerését. Az idén sikerült befejezni a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szak akkreditációját miután már a harmadik generáció is elballagott. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a kommu­nista rendszerváltás után 32 évvel milyen módon sikerült az erdélyi magyar közösségnek érvényesítenie ezt a belső, saját kezdeményezését, akkor igazán sike­resnek mondható ez az út.

A négy alapszakunk lefedi a romániai rendszer szerint megnevezett növénytermesztő- és állattenyésztő mérnöki szakot, amelyhez hozzátartozik az erdőmérnöki is, hiszen ez is „növénytermesztésnek” minősül.

Eddig tehát öt akkreditált szakunk van a Sapientia EMTE-n.

A központi tanévzárón Potápi Árpád, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára többek között azt mondta, hogy „minden magyar érdeke, hogy ezek a sikerek még sokszorosan gyarapodjanak, és kísérjék a Sapientia életét minden időben. Ehhez Magyarország kormánya nemcsak a nagyobb építkezések, hanem a mindennapi források támogatása révén is hozzájárul.” Mennyire fontos az egyetem számára a támogatás?

– A Sapientia EMTE a magyar kormány támogatásával jött létre, és az egyetemi rendszert is ez tartja fenn, enélkül lehetetlen működtetni az intézményt. Az anyagiakon kívül számunkra rendkívülien fontos a szakmai, erkölcsi támogatottság. Szinte napi kapcsolatban vagyunk a magyarországi Agrárminisztérium szakosztályaival. Ezen kívül folyamatos az együttműködés majdhogynem az összes agrárszakot is oktató magyarországi egyetemmel: a gödöllőivel, a pécsivel, a debrecenivel, a mosonmagyaróvárival, hogy csak néhányat említsek.

Nagyon jól működik az oktatók és a diákok mobilitási programja mindkét irányban, ami azt jelenti, hogy nemcsak mi megyünk Magyarországra, hanem anyaországi diákok és tanárok is jönnek hozzánk oktatni és tanulni.

Közös kutatási programokon veszünk részt, számtalan közös szakmai rendezvényt szervezünk és jelen vagyunk ezen úgy a határon innen, mint túl, nem beszélve a szakmai közlésekről. Immár jelentős magyarországi szaklapok is fogadják és közlik diákjaink kutatási eredményeit. Az erdőmérnöki szakunk létrehozásában a Soproni Egyetem segített, ma is onnan jönnek hozzánk tanárok, mi több, a vizsgáztató bizottságban is jelen vannak anyaországi kollégáink. Egyszerűen, a magyarországi kapcsolat – mindegy, hogy finanszírozásról van szó, vagy a szakmai kötődést jelenti számunkra – létfontosságú, enélkül egyszerűen nem működne az egyetemünk.

Az idén 278 végzős búcsúzott az alma matertől
Az idén 278 végzős búcsúzott az alma matertől

Tudomásom szerint volt rá kísérlet, hogy – szintén a magyar kormány támogatásával – beindítsák az erdélyi magyar középiskolai agrárszakoktatást, ami jelenleg nem létezik. A kísérlet kudarcot vallott. Milyen esélyt lát arra, hogy ez mégis megvalósuljon?

– Valóban, a magyar anyanyelvű középiskolai szakoktatás hiányzik Erdélyben. A szakoktatás hiánya nem csak a magyar képzés hiányossága. Az egész országban megszűnt a szakiskolák nagy része, az 1990-es évekhez képest alig néhány működik. Van kísérlet a duális képzés újjáélesztésére, de még sehol sem értek el látványos eredményeket e téren. Az agrárjellegű magyar középiskolai szakosztályok száma sajnos elenyésző. Háromszéken, például Kézdivásárhelyen az Apor Péter Szaklíceumban és Sepsiszentgyörgyön, a Puskás Tivadar Szaklíceumban vannak ilyen jellegű líceumi képzések. Sajnos már több évtizeddel ezelőtt rossz hírneve volt a középiskolások körében a szakoktatásnak, és különösen a mezőgazdaságinak: „csak az ment traktoristának, akinek nem volt máshoz esze”. Ha bárhol is indítanánk mezőgazdasági szakosztályt, legalább tíz év kellene ahhoz, hogy megfelelő hírnévre tegyen szert és vonzza a fiatalokat.

Pedig már régóta téveszme, hogy a mezőgazdász csak egy „olajos traktorista”, hiszen vannak olyan gazdaságok, ahol korszerű gépekkel lehet dolgozni, kiváló körülmények között, igen jövedelmezően.

Talán a saját példámmal igazolom, hogy miért kellene anyanyelvű szakoktatás. Magyar anyanyelvű líceumból kerültem a kolozsvári állatorvosi és agrártudományi egyetemre, ahol román nyelven tanultam. Értettem, jól beszéltem a nyelvet, amikor viszont a szaktantárgyakat oktatták, fennakadtam a szakkifejezéseken. A szaklíceumban végzett román anyanyelvű kollégáim egyszerűbben, hamarabb sajátították el a tananyagot.

Visszatérve a jelenlegi rendszerre, talán a természettudományi szakosztály jelenti azt az alapot, amivel az egyetemi agrárszakok felé lehet kacsintgatni.

Hátrányt jelent az egyetemi oktatóknak a középiskolai diákok alapismereteinek hiánya. Ezért is nehezen haladunk az első évben ameddig elérünk egy bizonyos szintet.

S talán emiatt is nagyobb a szelekció a másod- vagy a harmadéven. A jelenlegi romániai tanügyminiszter az agrártudományi egyetem rektora, tanára volt, így reméljük, hogy tisztában van e szakág fontosságával, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy legalább a román középiskolai agrároktatást erősítse. És miért ne? Ahol lehet, létrehozhatnánk magyar osztályokat is, csak ezt az iskoláknak kellene kezdeményeznie. De ez rizikós, hiszen nem biztos, hogy lesz egy induló osztályra való diák, és utána kitartóan, a többi évfolyam fenntartásához is lesz elegendő diák.

A napokban hirdette meg a felvételt a Sapientia EMTE. E pesszimista megközelítés ellenére van-e érdeklődő az agrárszakok iránt?

– Miután elindítottuk az agrárjellegű szakokat, csökkent az érdeklődés, most viszont azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi három évben újra növekvő a szándék. Az agrármérnöki és az erdőmérnöki szakra mintegy hatvanan jelentkeznek, így talán 30-30 diákkal kezdhetünk. Igaz, év közben páran lemorzsolódnak. A meghirdetett helyek kétharmada tandíjmentes, és a költség-hozzájárulásos helyeken is mindössze 250–450 euró között van az egy évre fizetendő összeg. A teljes tandíjas helyeknél 500–750 euró. A beiratkozási díj 50–100 lej között van, a választott szakirány függvényében. Emellett különböző ösztöndíjakra és bentlakásos helyre is pályázhatnak a hallgatók.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Itt az ideje, hogy éljen az energiahatékonysági adókedvezménnyel

A mostani piaci környezetben a családok mellett a vállalatok életében is fokozottan előtérbe kerül az energiahatékonyság. Az alapvető termelési, működési költségek akár a többszörösére is növekedhetnek, ami sok cég esetében végzetes lehet, ha nem tudják a költségeket racionalizálni.

Egy éve érkezhetnek Ázsiából is vendégmunkások hazánkba

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol már évek óta nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.

Magyar Bankholding: májustól MBH Bank néven működik tovább az egyesült MKB és a Takarékbank

2023 májusában egyesül a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Az új bank MBH Bank Nyrt. néven működik tovább, egységes márkanévvel és arculattal.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.