Az ukrán helyzet azonban felborította ezeket a láncokat, és mindenhol jelentősen megdrágultak az elérhető készletek.
Több élelmiszergyártó elkezdte kidolgozni a lehetőségét, hogy más növényi olajjal helyettesítsék a napraforgó olajat a termékeikben. Ez azonban komplex feladat. Ki kell dolgozni az új receptet, le kell tesztelni a gyártási folyamatokat, biztosítani kell a megfelelő minőségű helyettesítő alapanyag rendelkezésre állását, tárolási teszteket kell végezni, és nem utolsó sorban a csomagolóanyagot is módosítani kell a címkén feltüntetendő információ változása miatt.
Jelentős problémát okoz az ágazatban az is, hogy főként az üveg és fém csomagolószerek, vagy azok alapanyaga békeidőben Ukrajnából érkezik Európába.
A hazai élelmiszer-feldolgozókat tömörítő szervezettől azt is megkérdeztük: számítanak-e gázhiányra gyártók az év második felében, és ha igen, hogyan készülnek rá. Tájékoztatásuk szerint a hőkezelést igénylő élelmiszeripari technológiák üzemi méretekben gázra vannak kialakítva.
Egy üzem energiaigénye hatalmas a háztartási mennyiségekhez képest, ezért egy esetleges gázhiányt nem tudna másként kezelni az ipar, mint az érintett termelések leállításával.
Rövid távon az élelmiszergyártók számára nincs alternatívája a vezetékes gáznak. Hosszabb távon a földgáz, mint energiahordozó kiváltására komplex, teljes technológiát megújító fejlesztési és beruházási projektek kidolgozására lenne szükség. Ezek azonban ma még részben technológiailag is kihívásnak tekinthetők, másrészt óriási finanszírozási feladatot jelentenének.
Mi jelenthet számukra megoldást, és milyen további kihívás elé állítja őket a csomagolási hulladék csökkentését célzó EU-s irányelv itthoni megvalósítása? Erről is olvashatók részletek a teljes cikkben, amely július 20-án jelenik meg a Magyar Mezőgazdaság PénzMag mellékletében.
