Back to top

Speciális aminosav javíthatja a hazai pontytermelés mutatóit

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak eredményei szerint a γ-amino-vajsav révén növelhető a pontytenyésztés intenzifkációja, miközben az immunrendszerre gyakorolt hatás által javulhat a halak betegségekkel szembeni ellenállóképessége is.

Az akvakultúrában történő haltermelés sikeressége nagymértékben függ a halbetegségek megjelenésétől, azok nem kívánt hatásaitól. A kórokozó mikroorganizmusok elterjedésének megakadályozása, kontroll alatt tartása érdekében azonban – a hagyományosan használt mesterséges gyógykészítmények, vakcinák alkalmazása helyett – egyre növekvő figyelmet kapnak a természetes immunstimulátorok. Ezek alkalmazásának különösen jó lehetőségei vannak, hiszen a halak betegségek elleni védekezésében jóval fontosabbak a természetes immunrendszer elemei, mint a magasabb rendű gerincesek esetében.

A γ-amino-vajsav (GABA) egy nem-esszenciális aminosav, amely rendkívül fontos idegi ingerület átvivő anyagként működik a szervezetben, gazdasági állatok esetében pedig jótékony hatással van a növekedésre és az étvágyra is.

Azt azonban korábban még nem vizsgálták, hogy ez az immunstimuláló és növekedést segítő hatású aminosav miként alkalmazható takarmánykiegészítőként a hazai akvakultúra meghatározó halfaja, a ponty esetében.

A 25,5 millió forint támogatással lezajlott, 2018-2.1.17-TÉT-KR-2018-00002 számú projekt célja tehát az volt, hogy megállapítsák, hogyan hat a GABA a ponty termelési mutatóira, kórokozók elleni védekezőképességére és élettani paramétereire, továbbá, hogy milyen bekeverési arányt célszerű alkalmazni a ponty nevelőtápokban.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutató Központ (MATE AKI HAKI) kutatóinak vizsgálatából kiderült, hogy

a GABA növekedésre gyakorolt hatása következtében növelhető a pontytenyésztés intenzifkációja, miközben az immunrendszerre gyakorolt hatás által javulhat a halak betegségekkel szembeni ellenállóképessége.

A termelési paraméterek és az élettani vizsgálatok alapján a kutatók az optimális GABA bekeverési arányt is meghatározták, valamint kidolgozták ajánlásaikat a premix- és takarmánygyártók számára.

A 2018-2.1.17-TÉT-KR-2018-00002 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a „Magyar-koreai kutatás-fejlesztési együttműködési pályázat” - 2018-2.1.17-TÉT-KR pályázati program finanszírozásában valósult meg.

A projekt megvalósítása során a MATE AKI HAKI szakértői hosszú távú szakmai kapcsolatokat alakítottak ki a Pukyong National University, Feeds and Foods Nutrition Research Center kutatóival. Az elvégzett kísérletekből kapott eredményeket a dél-koreai partnerrel közösen tették közzé hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint tudományos publikáció formájában, annak érdekében, hogy azok mind a tudományos, mind a szakmai közönséghez eljussanak, elősegítve ezzel az ágazat versenyképességének növekedését.

Forrás: 
MATE sajtóközelmény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.