Back to top

A Varroa atka elleni hatóanyagok áttekintése 2.

Az atka elleni szerek előző lapszámban megkezdett elemzését a kumafosz és amitráz hatóanyagú készítményekkel való védekezési tapasztalataim megosztásával folytatom.

Az előző cikket a témában ide kattintva olvashatja el.

A 2000-es évek elején több alkalommal is használtam kumafosz hatóanyagú készítményt zárókezelésre. Év végén, november utolsó és december első dekádjában, amikor a hőmérséklet +5 °C felett volt, állományszinten végeztem a csurgatásokat. A kezelési útmutató szerint az első kezelést hét nap múlva meg kellett ismételni. A következőképpen jártam el:

Otthon elkészítettem a megfelelő mennyiségű híg cukorszirupot. Kihűlés előtt hűtőtáskába raktam, és úgy szállítottam ki a méhesbe. A kezelés kivitelezését úgy kezdtem, hogy a gyári félliteres adagolóba töltöttem 10 ml 3,2% kumafosztartalmú készítményt és 500 ml cukorszirupot.

Kipróbáltam, de nem vált be az amitrázfüstölő készülék
Kipróbáltam, de nem vált be az amitrázfüstölő készülék
Összeráztam a flakont, és a kaptártető, valamint a takaró levétele után az adagolóból 50 ml elegyet csurgattam a léputcákban fürtbe húzódott méhekre. A méhek az oldatot egymásról és a felső keretlécekről is lenyalogatták. Így került a hatóanyag a méhek hemolimfájába (vérnyirok). A méh testében keringő rovarölő szer gyorsan végzett a potrohlemezek között megkapaszkodott élősködőkkel. A gyengébb népességű méhcsaládokra kevesebb, esetenként 25-30 ml elegyet csurgattam. Figyeltem arra, hogy a léputcák tetején lévő méhecskék „bundáját” ne áztassam el túlságosan a készítménnyel. A kezelést követően 24 óra múlva számoltam a lehulló atkákat.

Ezen ellenőrzéskor azt tapasztaltam, hogy családonként 20–50 méhhulla feküdt az aljdeszkákon. Atkahullás tekintetében elégedett voltam a készítménnyel.

Az egy hét múlva megismételt kezelés szintén eredményes volt, de már csak nagyon kevés számú atkát hozott le. Elvétve találkoztam olyan családdal, amelyiknél a második kezelésre hullott a több atka. Ennél a családnál az első kezelés alkalmával még nem volt fiasmentes állapot. Azt még nem említettem, hogy ez a kezelési mód ugyanúgy, mint sok másik, akkor a leghatékonyabb, amikor nincs fedett fiasítás a családok fészkében.

Jó néhány év ilyenfajta zárókezelés után, amikor már rutinosnak tartottam magam, a következő történt. A csurgatás másnapján családonként 200–300 méhhulla volt az aljdeszkákon és a kijárókban. Pedig figyeltem minden körülményre. Ettől az évtől nem használtam többet ezt a készítményt.

A kumafosz hatóanyagot akkor hoztam vissza az atka elleni védekezési technológiámba, amikor tartós hordozót tudtam vásárolni nemzeti programos támogatás igénybevételével.

A fehér műanyag lapkákba impregnált hatóanyagot nyár végén, ősz elején helyeztem a fészeklépek közé. A használati útmutató szerint hat hétig kellett bent tartani a fészekben a műanyag csíkokat. Családonként két lapkát kellett alkalmazni. Hideg építményes, szabadon álló kaptáraknál jól alkalmazható ez a készítmény. Az általam használt szekrényes kivitelű, meleg építményes konténereknél pedig a következő gonddal szembesültem. Hat hét ebben az időszakban nagyon hosszú, mert amikor a lapkákat beraktam, a nappali hőmérséklet még 20-25 °C körül mozgott, az éjszakai pedig 8–15 °C között. A méhek még szét voltak terülve a fészek lépjein. A 42 nap letelte után a nappali csúcsok 12–18 °C, az éjszakaiak pedig 3–6 °C között váltakoztak. A kaptáraknál arra törekedtem, hogy a csíkokat a kijáróhoz közel, vélhetően a fiasítás közelébe helyezzem. Oda tettem, ahol a legsűrűbben voltak a méhek. A szekrényes konténernél ez egy kicsit bonyolultabb. Felülről nem látom a léputcákban elhelyezkedő méheket. Nem tudtam kétséget kizáróan megállapítani, hogy a fiasítás melyik oldalon található, mivel az egyik oldalon már a téli mézkoszorú alakult ki. Ezért a két lapkát átlósan raktam a lépek közé.

A konténerben a kumafosz hatóanyagú tartós hordozó kaptárban történő elhelyezésével meggyűlt a bajom
A konténerben a kumafosz hatóanyagú tartós hordozó kaptárban történő elhelyezésével meggyűlt a bajom

A csíkok eltávolításakor szembesültem azzal, hogy a méhcsaládok a 10 °C alatti hőmérséklet miatt fürtbe húzódtak, és ezért az egyik csík több családnál is szabadon maradt.

Nem tudom pontosan, hogy mennyi ideig nem érintkeztek a méhek az egyik csíkkal. Ezért kiemelt figyelemmel kellett a családokban maradt atkák többségét a zárókezelések alkalmával elpusztítani. Gondolkodtam a készítmény újbóli alkalmazásán, de amikor kiderült, hogy a kumafosz milyen nagy mennyiségben halmozódik fel a viaszban, elvetettem a szer használatát.

A továbbiakban az amitráz alkalmazásával kapcsolatban fejtem ki gondolataimat. Talán mondhatom, hogy ezt a hatóanyagot használtam legrégebben az atka elleni védekezésben. Nagyapám már a kilencvenes évek végén megmutatta az alkalmazását. Akkoriban tartós hordozón és füstölőcsíkokra csepegtetve alkalmaztuk a hatóanyagot. Emlékszem, hogy milyen érdeklődéssel figyeltem, mikor a papa az NB fekvőkaptárak hátuljára fúrt lyukon lőtte be a csíkokat. Én meg a vödörben vittem az égő gyertyát.

Állóméhészkedésem időszakában már az akác elvirágzása után alkalmaztam amitrázt, mivel nem nagyon volt a környéken napraforgóig semmi gyűjtésre alkalmas méhlegelő.

Sőt, napraforgó is csak ritkán. Volt idő a méhcsaládok atka elleni védelmére termelési időszakon kívül. Később, a gyári füstölőkészülékek megjelenésével tértem át ezeknek az eszközöknek a használatára. Ekkor már a konténeres vándorméhészkedés gyakorlatát próbálgattam. Az atka ellen alkalmazott védekezést a napraforgó végén kezdtem meg a gyári füstölőkészülék használatával. A kijárón keresztül fújtam be a füstöt. Jó pár évig küzdöttem a készülékkel. A gázpalack folyamatos ledermedését meleg víz segítségével ellensúlyoztam. Tíz családot lefüstöltem, utána meleg vízbe tettem a készülék palackrészét addig, amíg a létrát átraktam. Így ment ez jó néhány alkalommal. Küzdöttem még a spirál eldugulásával is. Addig jutottam, hogy már csak egy alkalommal tudtam az állományt lefüstölni, és spirált kellett cserélni. A gondjaim akkor oldódtak meg, amikor nem tudtam gyárit beszerezni, és egyik méhész barátom segítségével rézcsőből készítettünk spirált. Azóta nem kellett cserélni, még mindig a rézcső van használatban – igaz, hogy az utóbbi időben ritkán alkalmaztam a készüléket. A gázpalack dermedése is megszűnt.

Az eszközforgalmazó tanácsára a gázégőt gyengén égettem, de a hőmérséklet elég volt a készülék akadálytalan működéséhez. Az amitráznak sem kell nagyobb hő, legalább nem bomlik el az atkaölő hatás kifejtése előtt.

A készülék alkalmazásával akkor hagytam fel egy időre, amikor az esti füstölés után hajnalban, munkába indulás előtt mentem ki atkát számolni. Kellemetlen látvány fogadott, ugyanis a konténerek alatt rengeteg mászkáló méhet találtam. Biztos vagyok benne, hogy nem tudtak visszarepülni a családjukhoz. Elképzelhető, hogy ha reggel füstölök, akkor nem adódik ilyen gond, de a munkahelyem miatt én csak este tudtam elvégezni ezt a kezelést.

Nem csak a méhnek, nekünk is nagy teher a Varroa atka
Nem csak a méhnek, nekünk is nagy teher a Varroa atka
Néhány szezonban saját készítésű étolaj–amitráz keverékes tartós hordozót is alkalmaztam. Azért nem voltam ezzel a módszerrel kibékülve, mert sok esetben a felső keretlécre hajtásnál elrágták a méhek, és a csík az aljdeszkára esett. Így nem fejtette ki a megfelelő hatást.

Az amitrázról elmondhatom, hogy az egyik legjobb hatóanyag az atka elleni védekezésben. Az más kérdés, hogy mit hagy maga után a lépekben.

Összefoglalva a következőket látom: Nehéz helyzetben vagyunk jelenleg az atka elleni védekezésben. A támogatott szerek egy része csak gyérítésként alkalmazható, komolyabb fertőződésnél nem elég hatékonyak. Más készítmények nagyon sok szermaradványt hagynak a lépekben, ezért meg kell gondolni az alkalmazásukat. Harmadik csoportban azok a támogatott és nem támogatott szerek vannak, amelyekben idegen rovarölő szert találtak az illetékesek. A méhészek egy része, mit sem sejtve, saját méhészetét pusztította el részben vagy egészben, sok milliós kárt okozva.

Az okozott kárról és a kártalanításról eszembe jutott egy történet. Kistermelőként mézet árultam. Egy alkalommal 700 forint értékű méz eladásánál elmulasztottam a nyugtaadási kötelezettségemet. A hatóság 200 000 forint büntetést szabott ki, hogy elvegyék a kedvem a további figyelmetlenségtől.

Amennyiben a figyelmetlenségük miatt kárt okozó vegyszergyártó cégeknek is ilyen arányú büntetést szabna ki a hatóság, vélhetően nem lenne több gond az atkaölő szerek idegenhatóanyag-tartalmával.

Eredményes atka elleni védekezést kívánok a méhésztársaknak. Nehézséget a kaptárakba!

Szabó Krisztián,
Pápadereske

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhegészségügyi települési zárlat Algyőn

A mézelő méhek nyúlós költésrothadása miatt méhegészségügyi települési zárlatot rendelt el Algyőn a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.