Back to top

A Varroa atka elleni hatóanyagok áttekintése 2.

Az atka elleni szerek előző lapszámban megkezdett elemzését a kumafosz és amitráz hatóanyagú készítményekkel való védekezési tapasztalataim megosztásával folytatom.

Az előző cikket a témában ide kattintva olvashatja el.

A 2000-es évek elején több alkalommal is használtam kumafosz hatóanyagú készítményt zárókezelésre. Év végén, november utolsó és december első dekádjában, amikor a hőmérséklet +5 °C felett volt, állományszinten végeztem a csurgatásokat. A kezelési útmutató szerint az első kezelést hét nap múlva meg kellett ismételni. A következőképpen jártam el:

Otthon elkészítettem a megfelelő mennyiségű híg cukorszirupot. Kihűlés előtt hűtőtáskába raktam, és úgy szállítottam ki a méhesbe. A kezelés kivitelezését úgy kezdtem, hogy a gyári félliteres adagolóba töltöttem 10 ml 3,2% kumafosztartalmú készítményt és 500 ml cukorszirupot.

Kipróbáltam, de nem vált be az amitrázfüstölő készülék
Kipróbáltam, de nem vált be az amitrázfüstölő készülék
Összeráztam a flakont, és a kaptártető, valamint a takaró levétele után az adagolóból 50 ml elegyet csurgattam a léputcákban fürtbe húzódott méhekre. A méhek az oldatot egymásról és a felső keretlécekről is lenyalogatták. Így került a hatóanyag a méhek hemolimfájába (vérnyirok). A méh testében keringő rovarölő szer gyorsan végzett a potrohlemezek között megkapaszkodott élősködőkkel. A gyengébb népességű méhcsaládokra kevesebb, esetenként 25-30 ml elegyet csurgattam. Figyeltem arra, hogy a léputcák tetején lévő méhecskék „bundáját” ne áztassam el túlságosan a készítménnyel. A kezelést követően 24 óra múlva számoltam a lehulló atkákat.

Ezen ellenőrzéskor azt tapasztaltam, hogy családonként 20–50 méhhulla feküdt az aljdeszkákon. Atkahullás tekintetében elégedett voltam a készítménnyel.

Az egy hét múlva megismételt kezelés szintén eredményes volt, de már csak nagyon kevés számú atkát hozott le. Elvétve találkoztam olyan családdal, amelyiknél a második kezelésre hullott a több atka. Ennél a családnál az első kezelés alkalmával még nem volt fiasmentes állapot. Azt még nem említettem, hogy ez a kezelési mód ugyanúgy, mint sok másik, akkor a leghatékonyabb, amikor nincs fedett fiasítás a családok fészkében.

Jó néhány év ilyenfajta zárókezelés után, amikor már rutinosnak tartottam magam, a következő történt. A csurgatás másnapján családonként 200–300 méhhulla volt az aljdeszkákon és a kijárókban. Pedig figyeltem minden körülményre. Ettől az évtől nem használtam többet ezt a készítményt.

A kumafosz hatóanyagot akkor hoztam vissza az atka elleni védekezési technológiámba, amikor tartós hordozót tudtam vásárolni nemzeti programos támogatás igénybevételével.

A fehér műanyag lapkákba impregnált hatóanyagot nyár végén, ősz elején helyeztem a fészeklépek közé. A használati útmutató szerint hat hétig kellett bent tartani a fészekben a műanyag csíkokat. Családonként két lapkát kellett alkalmazni. Hideg építményes, szabadon álló kaptáraknál jól alkalmazható ez a készítmény. Az általam használt szekrényes kivitelű, meleg építményes konténereknél pedig a következő gonddal szembesültem. Hat hét ebben az időszakban nagyon hosszú, mert amikor a lapkákat beraktam, a nappali hőmérséklet még 20-25 °C körül mozgott, az éjszakai pedig 8–15 °C között. A méhek még szét voltak terülve a fészek lépjein. A 42 nap letelte után a nappali csúcsok 12–18 °C, az éjszakaiak pedig 3–6 °C között váltakoztak. A kaptáraknál arra törekedtem, hogy a csíkokat a kijáróhoz közel, vélhetően a fiasítás közelébe helyezzem. Oda tettem, ahol a legsűrűbben voltak a méhek. A szekrényes konténernél ez egy kicsit bonyolultabb. Felülről nem látom a léputcákban elhelyezkedő méheket. Nem tudtam kétséget kizáróan megállapítani, hogy a fiasítás melyik oldalon található, mivel az egyik oldalon már a téli mézkoszorú alakult ki. Ezért a két lapkát átlósan raktam a lépek közé.

A konténerben a kumafosz hatóanyagú tartós hordozó kaptárban történő elhelyezésével meggyűlt a bajom
A konténerben a kumafosz hatóanyagú tartós hordozó kaptárban történő elhelyezésével meggyűlt a bajom

A csíkok eltávolításakor szembesültem azzal, hogy a méhcsaládok a 10 °C alatti hőmérséklet miatt fürtbe húzódtak, és ezért az egyik csík több családnál is szabadon maradt.

Nem tudom pontosan, hogy mennyi ideig nem érintkeztek a méhek az egyik csíkkal. Ezért kiemelt figyelemmel kellett a családokban maradt atkák többségét a zárókezelések alkalmával elpusztítani. Gondolkodtam a készítmény újbóli alkalmazásán, de amikor kiderült, hogy a kumafosz milyen nagy mennyiségben halmozódik fel a viaszban, elvetettem a szer használatát.

A továbbiakban az amitráz alkalmazásával kapcsolatban fejtem ki gondolataimat. Talán mondhatom, hogy ezt a hatóanyagot használtam legrégebben az atka elleni védekezésben. Nagyapám már a kilencvenes évek végén megmutatta az alkalmazását. Akkoriban tartós hordozón és füstölőcsíkokra csepegtetve alkalmaztuk a hatóanyagot. Emlékszem, hogy milyen érdeklődéssel figyeltem, mikor a papa az NB fekvőkaptárak hátuljára fúrt lyukon lőtte be a csíkokat. Én meg a vödörben vittem az égő gyertyát.

Állóméhészkedésem időszakában már az akác elvirágzása után alkalmaztam amitrázt, mivel nem nagyon volt a környéken napraforgóig semmi gyűjtésre alkalmas méhlegelő.

Sőt, napraforgó is csak ritkán. Volt idő a méhcsaládok atka elleni védelmére termelési időszakon kívül. Később, a gyári füstölőkészülékek megjelenésével tértem át ezeknek az eszközöknek a használatára. Ekkor már a konténeres vándorméhészkedés gyakorlatát próbálgattam. Az atka ellen alkalmazott védekezést a napraforgó végén kezdtem meg a gyári füstölőkészülék használatával. A kijárón keresztül fújtam be a füstöt. Jó pár évig küzdöttem a készülékkel. A gázpalack folyamatos ledermedését meleg víz segítségével ellensúlyoztam. Tíz családot lefüstöltem, utána meleg vízbe tettem a készülék palackrészét addig, amíg a létrát átraktam. Így ment ez jó néhány alkalommal. Küzdöttem még a spirál eldugulásával is. Addig jutottam, hogy már csak egy alkalommal tudtam az állományt lefüstölni, és spirált kellett cserélni. A gondjaim akkor oldódtak meg, amikor nem tudtam gyárit beszerezni, és egyik méhész barátom segítségével rézcsőből készítettünk spirált. Azóta nem kellett cserélni, még mindig a rézcső van használatban – igaz, hogy az utóbbi időben ritkán alkalmaztam a készüléket. A gázpalack dermedése is megszűnt.

Az eszközforgalmazó tanácsára a gázégőt gyengén égettem, de a hőmérséklet elég volt a készülék akadálytalan működéséhez. Az amitráznak sem kell nagyobb hő, legalább nem bomlik el az atkaölő hatás kifejtése előtt.

A készülék alkalmazásával akkor hagytam fel egy időre, amikor az esti füstölés után hajnalban, munkába indulás előtt mentem ki atkát számolni. Kellemetlen látvány fogadott, ugyanis a konténerek alatt rengeteg mászkáló méhet találtam. Biztos vagyok benne, hogy nem tudtak visszarepülni a családjukhoz. Elképzelhető, hogy ha reggel füstölök, akkor nem adódik ilyen gond, de a munkahelyem miatt én csak este tudtam elvégezni ezt a kezelést.

Nem csak a méhnek, nekünk is nagy teher a Varroa atka
Nem csak a méhnek, nekünk is nagy teher a Varroa atka
Néhány szezonban saját készítésű étolaj–amitráz keverékes tartós hordozót is alkalmaztam. Azért nem voltam ezzel a módszerrel kibékülve, mert sok esetben a felső keretlécre hajtásnál elrágták a méhek, és a csík az aljdeszkára esett. Így nem fejtette ki a megfelelő hatást.

Az amitrázról elmondhatom, hogy az egyik legjobb hatóanyag az atka elleni védekezésben. Az más kérdés, hogy mit hagy maga után a lépekben.

Összefoglalva a következőket látom: Nehéz helyzetben vagyunk jelenleg az atka elleni védekezésben. A támogatott szerek egy része csak gyérítésként alkalmazható, komolyabb fertőződésnél nem elég hatékonyak. Más készítmények nagyon sok szermaradványt hagynak a lépekben, ezért meg kell gondolni az alkalmazásukat. Harmadik csoportban azok a támogatott és nem támogatott szerek vannak, amelyekben idegen rovarölő szert találtak az illetékesek. A méhészek egy része, mit sem sejtve, saját méhészetét pusztította el részben vagy egészben, sok milliós kárt okozva.

Az okozott kárról és a kártalanításról eszembe jutott egy történet. Kistermelőként mézet árultam. Egy alkalommal 700 forint értékű méz eladásánál elmulasztottam a nyugtaadási kötelezettségemet. A hatóság 200 000 forint büntetést szabott ki, hogy elvegyék a kedvem a további figyelmetlenségtől.

Amennyiben a figyelmetlenségük miatt kárt okozó vegyszergyártó cégeknek is ilyen arányú büntetést szabna ki a hatóság, vélhetően nem lenne több gond az atkaölő szerek idegenhatóanyag-tartalmával.

Eredményes atka elleni védekezést kívánok a méhésztársaknak. Nehézséget a kaptárakba!

Szabó Krisztián,
Pápadereske

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.