Back to top

Általános és speciális zöldmunkák

A szőlőtermesztésben a növényvédelem csak akkor lehet hatásos, ha megfelelő zöldmunkákkal párosul. Olyan szellős lombozat kialakítása a cél, amelyről hamarabb felszárad a harmat és az esőcseppek, a levelek, a fürtök kevésbé maradnak nedves, párás környezetben.

A zöldmunkák egyik fő célja tehát a hatékony növényvédelem elősegítése, a szükséges lombfelület kialakítása és fenntartása, a metszést kiegészítve a termőegyensúly létrehozása, ami a hajtásszám és a hajtáshossz beállításával érhető el. Az általánosan elvégzendő zöldmunkák a hajtásválogatás, a csonkázás, a hónaljhajtások kezelése és a fürtzóna lelevelezése. Ezek elsősorban a szőlőnövény vegetatív tevékenységére hatnak, míg a fürtválogatás, a fürtfelezés, a gyűrűzés elvégzésével elsősorban a fürtök minőségére, nagyságára és szerkezetére lehetünk hatással.

Óvatosan járjunk el a fürtzóna lelevelezésekor, nehogy napégés legyen a vége
Óvatosan járjunk el a fürtzóna lelevelezésekor, nehogy napégés legyen a vége

A hajtások számát alapvetően már a metszéssel szabályozzuk. A hajtásválogatással a hajtásterhelést állítjuk be, olyankor eltávolítjuk a tőkéről a szükségtelen fattyú-, iker-, meddő-és a gyengén növekvő, vagy túl sűrű termőhajtásokat. A hajtásválogatást termő ültetvényekben 15 – 30 cm-es hajtáshosszúságnál végezzük, amikor a fürtkezdemények már felismerhetők.

A hajtásválogatást célszerű a sűrű lombozatot nevelő fajtákkal elkezdeni. A meghagyandó hajtásszám függ az ültetvény korától, erőnlététől, egészségi állapotától, fajtájától, és az alkalmazott művelés- és metszésmódtól.

Az egy négyzetméterre jutó hajtásszám rövidcsapos metszésű, kis tőkeformákon 6–10, hosszúcsapos metszésmód esetén 10–12. Huzalos támrendszernél a vékony lombfal eléréshez méterenként legfeljebb 15, erős növekedésű, sűrű lombú fajtáknál 12 hajtást hagyhatunk meg.

A hónaljhajtáson másodvirágzás is bekövetkezhet, ami nem szerencsés
A hónaljhajtáson másodvirágzás is bekövetkezhet, ami nem szerencsés
A csonkázás a tőke összes hajtásának a visszavágását jelenti, célja a hosszanti növekedés korlátozása. Így a tőke a termelt tápanyagait nem a további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, tartalékok képzésére fordítja. A csonkázás elhagyása önárnyékoláshoz vezet, míg a túlzott és korán elvégzett csonkázás a hónaljhajtások túlzott megjelenésével, zsúfoltabb hajtásrendszerrel okoz növényvédelmi problémát. A csonkázás megfelelő ideje a virágzás után 20 – 30 nappal van. A virágzás előtt végzett kismértékű hajtásvisszavágás fokozza a virágok kötődését. Gyalogművelésű szőlőkben június elején csonkázunk, mintegy 80 – 100 cm magasságban. Huzalos támaszú szőlőkben július elején – közepén kezdjük, a legfelső huzalpár fölött mintegy 20 – 30 cm-re vágva a hajtásokat.

A hónaljhajtások szerepe kissé vitatott, mivel a fejlődésükhöz kezdetben sok vizet és tápanyagot használnak fel.

Később viszont a jelenlétük már kedvezőnek mondható, mivel levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi – őszi időszakban többszörösen felülmúlja a főhajtásokét, az alsó levelek kifejlődése után jelentős mértékben hozzájárulnak a tőke szénhidráttermeléséhez.

Ugyanakkor önárnyékolásukkal kedvezőtlenné teszik a lombozat mikroklímáját, így támadási felületet nyújtanak a kórokozóknak, kártevőknek. Emiatt, ha elegendő nagyságú lombfelület áll rendelkezésre, a fürtzónában képződött hónaljhajtásokat tőből távolítsuk el. Nagy munkaerőigénye miatt a hónaljhajtások külön munkamenetben történő eltávolítására inkább csak a minőségi szőlőtermesztésben fordítanak figyelmet.

A fürtzóna lelevelezése növényvédelmi szempontból kedvező mikroklímát eredményez a fürtzónában, így csökken a szürkerothadás fellépésének a gyakorisága és mértéke, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok károsítását is. A kedvező mikroklímán túl a növényvédő szerek könnyebben bejutnak a fürtzónába.

Speciálisnak mondható eset a virágzáskori le­vélritkítás.

Növényvédelmi szempontból azért jelentős, mert a napon fejlődő bogyók kutikularétege jobban megvastagodik, illetve a gyenge kötődés miatt lazább fürtszerkezet jön létre. Azonkívül a kialakult erősebb, vastagabb bogyóhéj kevésbé lesz fogékony a napégésre. A fürtöket fokozatosan kell a fényhez szoktatni, és biztonsági szempontból csak a sorok keleti-északkeleti oldalán levelezzük le a tőkét a virágok, illetve fürtök körül.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.