Back to top

Új magyar egynyárifajták

A városi közterületek szerepe az utóbbi években egyre inkább átalakul. Korábban elsősorban találkozópontként, esetleg közlekedési csomópontként szolgáltak, és az ott lévő növényeknek csak másodlagos, díszítő szerep jutott. Mára viszont a közterületek növényzete is a klímaváltozás elleni harc fontos eszközévé vált.

A megváltozott és egyre inkább szélsőséges klíma kiszolgáltatottá teszi a lakosságot, városokban és kisebb településeken egyaránt. A nyári extrém forróság, az egyenetlen csapadékeloszlás nemcsak a mezőgazdasági termelésre, hanem az emberek fizikai és mentális egészségi állapotára is hatással van. A városokban mindez fokozottabban érződik, hiszen a beépítettség, valamint az egységnyi területre jutó lakosok száma magasabb, mint a kisebb településeken.

A növények képesek arra, hogy csökkentsék a mára már civilizációs betegségekként elismert magányt, dep­ressziót és frusztráltságot.

A bársonyvirágok a biokertben is fontos feladatot kapnak
A bársonyvirágok a biokertben is fontos feladatot kapnak
Számos tanulmány foglalkozik a témával, amelyek eredményei egyértelműen kimutatják a növények jótékony hatását az emberi szervezetre. A városokban élők összességében nagyobb arányban szenvednek mentális egészségi problémáktól, átlagosan 40%-kal magasabb a depressziós és 20%-kal a szorongással küzdők aránya, mint más területeken. E betegségek személyes hatásait nehéz számszerűsíteni, de a társadalmi hatások jobban mérhetők.

Az eredmények azt mutatják, hogy a növények között eltöltött idő hasonlóan stresszoldó, mint ha az ember az erdőben sétálna. Egy németországi kísérlet igazolta, hogy az antidepresszánsok iránti igényt már önmagában az is csökkentette, ha valaki egy fa százméteres körzetében tartózkodott. Ismert tény az is, hogy a nagyvárosi környezetben a sok hőt elnyelő falfelületek a környező, beépítetlen térségekkel összehasonlítva 1-2 °C-kal, egyes esetekben akár 5-8 °C-kal is növelhetik a levegő hőmérsékletét, mely jelenségnek a klímaszakértők a városi hőszigethatás nevet adták.

A városi növényeknek szerepük van ennek tompításában, ezáltal a városban uralkodó magasabb hőmérsékletet is csökkentik, valamint hozzájárulnak az emberek komfortérzetének javításához.

Ezzel együtt a hőség miatti stressz is mérséklődik.

Nő a lágyszárúak jelentősége

A városokban a dísznövények minden csoportja képviselteti magát, és kisebb mértékben a zöldség- és gyümölcsfélék is szerepet kapnak. A fák és a cserjék mellett mind nagyobb jelentőségük van a lágyszárú dísznövényeknek. Nemcsak a már meglévő városi zöldfelületeken jelennek meg, mint például a parkok virág­ágyásaiban vagy a botanikus kertekben, járdaszigeteken, hanem az újonnan és folyamatosan épülő új városrészeken is hangsúlyossá válnak, és egyre gyakoribb elemek a lakóparkokban, illetve az utak vagy akár autópályák mentén, a bevásárlóközpontok parkolóiban is. A településeket díszítő lágyszárú növények két fontos csoportja az egynyáriak és az évelők.

Míg korábban az egynyári dísznövények sokkal hangsúlyosabbak voltak az évelőkkel szemben, addig mára az arányuk változott.

A MATE egynyári-génmegőrzési programja kiemelt jelentőségű
A MATE egynyári-génmegőrzési programja kiemelt jelentőségű
A biodiverz kertek megjelenésével, a beporzóbarát szemlélettel és növény-összeállításokkal a virágzó évelők is előtérbe kerültek és átvették a főszerepet az egynyári dísznövényektől. A változás szükségszerű volt, hiszen a kevesebb költséggel fenntartható évelők igen mutatósak, faj- és fajtagazdagok, emellett nemcsak napos, hanem félárnyéki és árnyéki társításokban is alkalmazhatók. Megjelenésük sokszor szolid, ellentétben a harsány, figyelmet követelő, élénk színekben gazdag egynyári dísznövényekkel. Az egynyári dísznövényekkel minden évben újabb és újabb hangulatot tudunk megjeleníteni – az évelőkkel pedig tartós összkép teremthető. Bár szerepük gyakran ellentétes, mégis egymással összhangban érdemes őket alkalmazni, a zöldfelület szerepe szabályozza igazán, mikor melyik lágyszárú növénycsoportra érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.

Továbbra is kedveltek

A Magyarországon alkalmazott egynyárifajták két nagy csoportba sorolhatók. Egy részük Nyugat-Európából érkezik, ezek bár nagyszerű és Európa-szerte elismert fajták, mégsem minden esetben alkalmasak a magyar klímaviszonyokon való nevelésre, mivel nedves kontinentális vagy gyakran óceáni klíma alatt nemesítették őket.

Ennélfogva nehezen viselik az extrém nyári hőmérsékletet és az aszályos nyarat.

A közterületi egynyári dísznövények másik nagy csoportját a régi magyar fajták alkotják, ezzel ún. „örökség” („he­ritage”) fajtákká váltak. A magyar dísz­növény-nemesítés 1950-ben kezdődött Domokos János munkájának köszönhetően a budatétényi Kertészeti Kutató Intézetben, amely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként ma is az egynyári dísznövények nemesítésének és fajtafenntartásának központja. A korszak nemesítői több szempontot tartottak szem előtt, amelyek a mai napig is megállják a helyüket, mint nemesítési célok.

Az abiotikus stresszel szembeni ellenállóság kiemelt jelentőséggel bírt. Domokos János már az 1930-as években számos tanulmányban foglalkozott a szélsőséges magyar klíma növényeivel. Az egynyárinemesítés megindulása előtt nem léteztek magyar nemesítésű dísznövények: a kolostorkertek, a nemesi udvarok és a parasztkertek növényei adták a teljes választékot.

A nemesítés kezdetén a paraszti kertek növényanyaga kiváló genetikai alapot biztosított a nagyfokú stressz-ellenállóságra nemesített fajták létrehozásához.

A régi magyar kertek „vadsága”, színgazdagsága és illata ösztönözte a korszak nemesítőit. Az alacsony igényű fajok közül kerültek ki – más fajokkal és fajtákkal való keresztezéssel – az őszirózsák, a mályvák, a bársonyvirág-fajtáink nagy része. Fontos szempont volt a Pannon-kert koncepció, amely szintén Domokos János nevéhez fűződik. A régi magyar virágos mezők tele voltak sárga, kék, piros és fehér színekkel; a nemesítésnél fontos volt ezen színek megjelenése, hiszen ezekkel közelebb lehetett hozni a természetes környezetet a városi környezethez – a településeken is megjelenhetett a természetes növénytakaró színvilága. Ezenfelül persze kiemelkedő jelentősége volt a nemesítésnél annak, hogy a fajták bokros habitussal rendelkezzenek, sokáig virágozzanak és feltűnő, élénk színük legyen.

A koncepciók alapján így több mint nyolcvan fajta látott napvilágot, melyek jelenleg is a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tulajdonát képezik.

A ricinusnál fontos a géncsendesítés
A ricinusnál fontos a géncsendesítés
A Táj­építészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet munkatársainak alapfeladata a magyar fajták génmegőrzése, évenkénti fenntartása is.

A magyar fajtákra jellemző ugyan az abiotikus stresszel szembeni nagyfokú ellenállóság, ám a jelenlegi klíma alatt ez nem tud teljes mértékben megvalósulni. Bár a fajták nemesítésénél alapvetően fontos cél volt a stressztűrés, az elmúlt ötven-hetven év klimatikus változásai felerősödtek. A szélsőséges viszonyok miatt a fajták egyedei legyengülnek, és kitettebbek a kórokozóknak, kártevőknek. Jellemzően jobban ellenállnak az abiotikus stresszhatásoknak, ám ez jelenleg mégsem elég.

Új törekvések

A MATE kiemelt feladataként kezeli ezért az olyan egynyári dísznövényfajták nemesítését, amelyek megfelelnek a jelenlegi klímaviszonyoknak és alkalmazhatók városi zöldfelületeken a jövőben is. Ez nagyban csökkentené a fenntartási költségeket, és kevesebb gondot kellene fordítani a növényvédelemre, az öntözésre is.

Az intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja az elmúlt években két faj változataival kezdte meg ez irányú nemesítési munkáit.

A nemesítési folyamat nagy hangsúlyt fektet a klasszikus pozitív és negatív szelekcióra, emellett a gamma-sugárzás alkalmazása is kiemelkedő tényezője a nemesítésnek. A fajták viszonylag homogén, ivaros úton szaporított állományokról származnak, amelyeknél már kisebb eséllyel kerülnek ki a szelekció során fenotípusosan eltérő egyedek. A gamma-sugárzással azonban a genetikai variabilitás növelhető.

A nemesítés alá vont fajok egyike a Ricinus communis, amely nem ültethető közterületeken, mert a növény az általa előállított ricinfehérje miatt mérgező. Azonban alkalmassá tehető a városi zöldfelületeken és akár házikertekben való ültetésre, ugyanis impozáns megjelenése mellett jól tűri a klímaviszonyokat, egészen a fagyokig díszít, növényvédelmi problémái pedig nem számottevők. A több éve szelektált ricinusállomány ezen tulajdonságok mindegyikével rendelkezik, emellett az új változatok megjelenése több újdonságot is rejt magában, ezért kereskedelmi szempontból is sikeresek lehetnek.

Ha ennek a változatnak a tulajdonságait sikerül stabilizálni, akkor laboratóriumi módszerekkel – géncsendesítéssel – a ricinfehérjét termelő gén kikapcsolható.

Erősebb gamma-sugárdózis mellett sokkal több virágzattal, kisebb, zömök termettel rendelkezik a Rudbeckia hirta
Erősebb gamma-sugárdózis mellett sokkal több virágzattal, kisebb, zömök termettel rendelkezik a Rudbeckia hirta
Ezt követően közterületeken is nevelhető lesz, egyúttal több település is megismerheti a növényt, és míg a Fáklya és Auróra fajták kiszorultak a közterületekről, az új fajták helyet kaphatnának.

A Rudbeckia hirta nemesítése is kiemelt szerepet kap. Az Őszifény fajta törzs­szelekciójával előállított és gamma-sugárzással kezelt klónjai már fajtajelöltekké váltak. A szelekció során fontos a kereskedelmi forgalomban elfogadott virágzattípus megtalálása, illetve a stressz­tűrés és a lisztharmat-ellenállóság. A 2021-ben felmért állomány eredményei szerint két típus is helyet kaphat a városi zöldfelület-gazdálkodásban. A gyengébb sugárdózist (5 Gray) kapott állomány egyedei nagyok, erősen elágazóak lettek, amelyek a későbbiekben háttérnövényként társíthatók egynyári és évelő dísznövényekkel. Ezzel felválthatók lehetnének a jelenlegi klímának egyre nehezebben ellenálló Rudbeckia hirta Mackó, Őszifény, Napfény fajták.

Az erősebb gamma-sugárdózist (30 Gray) kapott egyedek viszont alacsony, bokros termetűek lettek, statisztikailag kimutathatóan több virágzattal.

Emellett a virágszín is fontos jelentőséget kap, hiszen megjelentek az újdonságértékkel rendelkező, féltelt és telt virágú, kompakt virágzatú cirmos, sötétbarna és bordó változatok is. Ez a változat szegélynövényként, és akár cserepes dísznövényként ültethető – méltó utódja lehetne az egyre több problémával küszködő Rudbeckia hirta Liliput és Sárgarigó fajtáknak.

Kisvarga Szilvia

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.