Back to top

Naplementés esti túrák is várnak a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Hazánk középső részén két nagy folyó, a Duna és a Tisza ölelésében különleges, síkvidéki táj terül el, amely látszólagos egyhangúsága ellenére sokféle, változatos élőhelyet foglal magában. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait és az itt élő emberek egymás örökébe lépő nemzedékeinek kézjegyét.

A kiskunsági táj természeti értékeinek megóvására alakult meg 1975-ben – az országban másodikként – a Kiskunsági Nemzeti Park. A több mint 51 000 hektáros területű, kilenc egységből álló nemzeti park jellegzetes élőhelyei a Duna menti szikes puszták és tavak, a homokhátság buckavonulatai, nagy kiterjedésű gyepjei és homoki erdői, a turjánvidék mocsarai és mocsárrétjei, valamint a Tisza mentének holtágai, ártéri erdői és szikes pusztái. Ezek számos olyan természeti és táji ritkaságot rejtenek, melyek csak itt láthatóak. Megismertetésük céljából egész évben szakvezetéses túrákkal, szabadon látogatható tanösvényekkel várja a nemzetipark-igazgatóság mindazokat, akik felfedeznék a homok, a szik és az árterek birodalmát.

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, Baks, Csanytelek és Tömörkény által határolt Csaj-tó a madárvilág iránt érdeklődőknek lehet vonzó. Augusztusra már alábbhagy a fészekrakással és fiókaneveléssel járó nyüzsgés, a költöző madarak lassan már gyülekezni kezdenek.

A hőség viszont nem csökken még ilyenkor, így esti túrákkal is készül a nemzeti park.

Az izsáki Kolon-tó a Duna–Tisza köze egyik legfontosabb természetes vizes élőhelye, amely a Duna-völgyi szikesek és a Homokhátság között húzódó Turjánvidék közepén helyezkedik el. A változatos vizes élőhelyeket rétek, láperdők és homokbuckák övezik, melyek gazdag állatvilágnak adnak otthont. Augusztusban két esti túrára is várják a jelentkezőket. Az egyik egy hosszabb gyalogtúra az Aqua Colun tanösvényen, a másik középpontjában pedig a csillagos égbolt áll, amikor is derült ég esetén csillagászati távcsővel figyelhetik meg a Holdat, a Jupitert, a Szaturnuszt, valamint galaxisokat és planetáris ködöket. Akinek pedig még nem volt része egy gyönyörű bugaci naplementében, az foglaljon gyorsan helyet a „Bugacpuszta Saga: a fűrészlábú nyomában” elnevezésű túrára. Itt megismerkedhet hazánk legnagyobb rovarfajával, a fűrészlábú szöcskével, de a puszta egyéb érdekességei mellett sem megyünk el szó nélkül.

Mártélyon a nyár utolsó napjaiban vízi- és gyalogtúrával is tölthetik a napot a Holt-Tiszánál. Délelőtt kenus túra, egy kellemes, 6 km-es evezéssel, délután pedig az ártér vadregényes, kicsit szúnyogos ösvényein gyalogtúra várja a résztvevőket.

Ugyanilyen ártéri terület még a tőserdei Holt-Tisza, ahol szombaton leeveznek a holtágon, közben a vízimadarakról és élővilágról mesélnek a túravezetők. Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek eszenciáját a holtágakat kísérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek változatossága adja.

A túrákon korlátozott számban lehet részt venni, a pontos időpontok, tudnivalók és a jelentkezés miatt látogasson a nemzeti park oldalára.

 

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).