Back to top

Jól szerepeltek díjugratóink a Szilvásvárad Masters-en a szakági elnök szerint

Elégedett a Szilvásvárad Masters nemzetközi lovas sorozat díjugrató-versenyén elért eredményekkel a szakági elnök.

"Szerettük volna, ha minden kiemelt versenyszámban végez magyar lovas az élmezőnyben. Ifj. Szabó Gábor harmadik lett a pénteki világranglistás számban, a vasárnapi nagydíjon pedig eljutott a végső döntős összevetésig, amihez Czékus Zoltán is közel volt" - mondta kedden Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnöke az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában.

ifj_szabo_gabor_mti.jpg

Ifj. Szabó Gábor villanyfényben versenyez a Masters Nemzetközi Díjugrató Versenyen
Ifj. Szabó Gábor villanyfényben versenyez a Masters Nemzetközi Díjugrató Versenyen
Fotó: MTI - Vajda János

A vasárnap befejeződött versenyen húsz nemzet lovasa, csaknem háromszáz ló állt rajthoz a Lipicai Lovasközpont arénájában.

Szotyori Nagy Kristóf kitért arra, hogy Magyarországon a díjugratás feltörekvő és nagy fejlődésben lévő sport.

"A jó eredmények mellet az is cél, hogy olyan versenyeket tudjunk rendezni, amilyeneket korábban nem tudtunk. A Bükk-fennsíkon található, egyedülálló atmoszférájú szilvásváradi objektumnak kiváló az infrastruktúrája, jók a talajviszonyok, szívesen jönnek ide külföldi lovasok".

Megjegyezte, hogy a háromcsillagos Masters verseny komoly pénzdíjjal járt, csütörtöktől vasárnapig szinte reggeltől estig zajlottak a versenyek.

"A nagydíj a hazai utánpótlás számára is komoly megmérettetés volt. Sok toplovas egyben edző is, aki elhozta tanítványait, a már hét világversenyen lovagolt osztrák Gerfried Puck is eljött csapatával. Szilvásváradon villanyfényben is lehet versenyt rendezni, ami szinte egyedülálló Európában" - szögezte le Szotyori Nagy Kristóf.

Ifj. Szabó Gábor a műsorban arról beszélt, hogy az objektum igazi különlegessége maga a csodálatos természeti közeg. Hozzátette: tapasztalatai szerint a külföldi versenyzők komoly élménnyel tértek haza.

"Számomra hatalmas siker ez a harmadik helyezés, különösen ilyen kiemelkedő és népes mezőnyben. A jó eredmény után következett a vasárnapi nagydíj, ahol szintén kiválóan teljesített a lovam"

- mondta ifj. Szabó Gábor.

Szotyori Nagy Kristóf hangsúlyozta: a magyar díjugrató sport rengeteget fejlődött a rendszerváltás óta, utánpótlás szinten Európa-bajnoki érmeink vannak. "Vágytunk egy igazi felnőtt sikerre is, bár a régióban már több jó szereplést produkáltunk. Ahhoz, hogy a sportág fokmérőjére, az olimpiára eljussunk, ilyen versenyekre van szükség, hiszen a világ legjobbjai közül jó néhányan eljöttek. Szeretnénk jövőre olimpiai kvótát szerezni, hogy a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon végre legyen magyar díjugrató".

Az elnök beszélt arról, hogy pályázunk a csapatkvótáról döntő verseny megrendezésére. Mint hozzáfűzte, olyan párosokra van szükség, amelyek képesek teljesíteni a legmagasabb szintű pályákat. Emlékeztetett arra, hogy az országos sportvezetés zöld utat adott és forrást biztosít a Magyar Lovassport Szövetség vezetése által elkészített program megvalósítására.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Több mint húsz újabb Vágta-résztvevő

Zajlanak az Elővágták országszerte; vannak frissen debütáló és rutinos helyszínek egyaránt: legutóbb Abonyban, Belegrádon, Gyenesdiáson és Hosszúfalun rendezték meg a Nemzeti Vágta előfutamait.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.