Back to top

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

(illusztráció)
(illusztráció)
Az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának (UK Centre for Ecology & Hydrology - UKCEH) tudósai egy évtizeden át tanulmányozták a DEFRA (az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztériuma) által támogatott nagyléptékű kísérletet a Hillsden birtokon, egy 1000 hektáros növénytermesztő gazdaságban Buckinghamsihreben - számol be a FarmingUK.

A 2005-ben indított projekt keretében számos élőhelyet hoztak létre, ahová magtermő növényeket, vadvirágokat és zsombékoló fűféléket telepítettek.

Ezek számos madár, rovar és kisemlős számára jelentenek táplálékot és menedéket is. A kísérlet során kiértékelték ezeknek az agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek a hatékonyságát a biodiverzitás szempontjából. Olyan eltűnőben lévő fajokra is hangsúly fektettek, melyek az élelmiszertermelés szempontjából hasznosak, mint a beporzók vagy a kártevőket fogyasztó ragadozók.

A maga nemében ez volt a leghosszabban futó ilyen projekt. A kutatók megállapították, hogy a megfigyelési időszak alatt Hillsdenben a legtöbb faj jobban teljesített, mint a környékbeli gazdaságokban, ahol nem voltak hasonló agrár-környezetvédelmi intézkedések.

Az itt található madárfajok száma 2006 és 2016 között harmadával nőtt, míg a környéken átlagosan csak 13 százalékkal.

Kenderike
Kenderike
A lepkefajok esetében 40 százalékos növekedést írtak 2009-2017 között, szemben a többi helyen tapasztalt 21 százalékkal.

Egy korábbi UKCEH tanulmány hat év betakarítási adatait vizsgálva azt találta, hogy a terméshozam nem változott – egyes termények esetében pedig nőtt is – annak ellenére, hogy valamennyi termőterületet feláldoztak az élőhelyek létrehozásához.

A kenderikék száma több, mint duplájára nőtt Hillsdenben, és más magevők, mint a citromsármány és az erdei pinty is jobban „teljesítettek” itt, mint a más monitorozott területeken. A rovarevő madarak is profitáltak a bokros sávok és füves szegélyek kínálta búvóhelyekből: a széncinkék állománya 88 százalékkal, a kékcinkéké 73 százalékkal nőtt. A lepkék populációi is látványosan megugrottak a vadvirágos sávoknak köszönhetően, sok faj száma megduplázódott, beleértve a kis ökörszemlepkét is.

Ugyan korábbi tanulmányok is megerősítették már, hogy az agrár-környezetvédelmi lépések növelik a madarak és lepkék számát, azonban ezek mind rövid időszakokat öleltek fel, vagy kisebb léptékűek voltak.

Kis ökörszemlepke
Kis ökörszemlepke

At UKCEH tudósa, Dr. John Redhead, a tanulmány vezető szerzője elmondása szerint mostani kutatás jelentősége abban rejlik, hogy hosszú időn át tanulmányozták a populációk változását több közeli mezőgazdasági területen is. Ennek tükrében

biztonsággal kijelenthető, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések hosszú távon is jó hatással vannak a madarakra és a lepkékre.

„Hillsden egy tipikus, nagy méretű gazdaság, mely hagyományos mezőgazdasági technológiákat alkalmaz, egy átlagos területen, ahol nincsenek kiterjedt természetes élőhelyek. Tehát feltételezhető, hogy a madarak és lepkék populációjában tapasztalt változások Hillsdenben az UKCEH-nek és a Wildlife Farming Company-nak volt köszönhető, miközben a Brit Ornitológiai Tröszt (BTO) és Lepke Védelem alapítvány (Butterfly Conservation) további adatokat szolgáltatott más mezőgazdasági területekről az összehasonlítás végett.”

A termesztésből kivont területeket Hillsdenben azok közül választották ki, melyen nehézkes volt a munka, vagy nem volt gazdaságos a növénytermesztés. Az ezeken létrehozott élőhelyeknek köszönhetően azonban nőtt a beporzás és a biológiai kártevőirtás hatékonysága, ez pedig növelte a gazdaság ilyen területei közelében lévő termésmennyiséget.

A kutatók összesen 12 gyakori madár és 9 lepkefaj állományváltozását dokumentálták. Az egyetlen faj, mely rosszabbul teljesített itt, mint a többi területen, a répalepke volt – mely egy keresztesvirágúakon, például káposztarepcén táplálkozó kártevő.

A szerzők szerint a csökkenés oka lehet, hogy jobb élőhelyi adottságok javulásával nőtt a ragadozók száma, mely ezt a kártevő lepkét fogyasztja.

Hillsdenben a kutatás befejeztével is megtartották a létrehozott élőhelyeket. Robin Faccenda, a birtok szóvivője elmondta: „Ezekben a kihívásokkal teli időkben soha nem volt ilyen fontos, hogy megteremtsük a jövedelmező gazdálkodás és a vadon élő állatok és növények védelme közötti egyensúlyt. Azt tanácsolom mindenkinek, aki szeretné segíteni a vadvilágot a gazdaságában, hogy keressen szakértő tanácsadókat és hozzon létre megfelelő minőségű élőhelyeket.”

Forrás: 
farminguk.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.