Back to top

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

(illusztráció)
(illusztráció)
Az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának (UK Centre for Ecology & Hydrology - UKCEH) tudósai egy évtizeden át tanulmányozták a DEFRA (az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztériuma) által támogatott nagyléptékű kísérletet a Hillsden birtokon, egy 1000 hektáros növénytermesztő gazdaságban Buckinghamsihreben - számol be a FarmingUK.

A 2005-ben indított projekt keretében számos élőhelyet hoztak létre, ahová magtermő növényeket, vadvirágokat és zsombékoló fűféléket telepítettek.

Ezek számos madár, rovar és kisemlős számára jelentenek táplálékot és menedéket is. A kísérlet során kiértékelték ezeknek az agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek a hatékonyságát a biodiverzitás szempontjából. Olyan eltűnőben lévő fajokra is hangsúly fektettek, melyek az élelmiszertermelés szempontjából hasznosak, mint a beporzók vagy a kártevőket fogyasztó ragadozók.

A maga nemében ez volt a leghosszabban futó ilyen projekt. A kutatók megállapították, hogy a megfigyelési időszak alatt Hillsdenben a legtöbb faj jobban teljesített, mint a környékbeli gazdaságokban, ahol nem voltak hasonló agrár-környezetvédelmi intézkedések.

Az itt található madárfajok száma 2006 és 2016 között harmadával nőtt, míg a környéken átlagosan csak 13 százalékkal.

Kenderike
Kenderike
A lepkefajok esetében 40 százalékos növekedést írtak 2009-2017 között, szemben a többi helyen tapasztalt 21 százalékkal.

Egy korábbi UKCEH tanulmány hat év betakarítási adatait vizsgálva azt találta, hogy a terméshozam nem változott – egyes termények esetében pedig nőtt is – annak ellenére, hogy valamennyi termőterületet feláldoztak az élőhelyek létrehozásához.

A kenderikék száma több, mint duplájára nőtt Hillsdenben, és más magevők, mint a citromsármány és az erdei pinty is jobban „teljesítettek” itt, mint a más monitorozott területeken. A rovarevő madarak is profitáltak a bokros sávok és füves szegélyek kínálta búvóhelyekből: a széncinkék állománya 88 százalékkal, a kékcinkéké 73 százalékkal nőtt. A lepkék populációi is látványosan megugrottak a vadvirágos sávoknak köszönhetően, sok faj száma megduplázódott, beleértve a kis ökörszemlepkét is.

Ugyan korábbi tanulmányok is megerősítették már, hogy az agrár-környezetvédelmi lépések növelik a madarak és lepkék számát, azonban ezek mind rövid időszakokat öleltek fel, vagy kisebb léptékűek voltak.

Kis ökörszemlepke
Kis ökörszemlepke

At UKCEH tudósa, Dr. John Redhead, a tanulmány vezető szerzője elmondása szerint mostani kutatás jelentősége abban rejlik, hogy hosszú időn át tanulmányozták a populációk változását több közeli mezőgazdasági területen is. Ennek tükrében

biztonsággal kijelenthető, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések hosszú távon is jó hatással vannak a madarakra és a lepkékre.

„Hillsden egy tipikus, nagy méretű gazdaság, mely hagyományos mezőgazdasági technológiákat alkalmaz, egy átlagos területen, ahol nincsenek kiterjedt természetes élőhelyek. Tehát feltételezhető, hogy a madarak és lepkék populációjában tapasztalt változások Hillsdenben az UKCEH-nek és a Wildlife Farming Company-nak volt köszönhető, miközben a Brit Ornitológiai Tröszt (BTO) és Lepke Védelem alapítvány (Butterfly Conservation) további adatokat szolgáltatott más mezőgazdasági területekről az összehasonlítás végett.”

A termesztésből kivont területeket Hillsdenben azok közül választották ki, melyen nehézkes volt a munka, vagy nem volt gazdaságos a növénytermesztés. Az ezeken létrehozott élőhelyeknek köszönhetően azonban nőtt a beporzás és a biológiai kártevőirtás hatékonysága, ez pedig növelte a gazdaság ilyen területei közelében lévő termésmennyiséget.

A kutatók összesen 12 gyakori madár és 9 lepkefaj állományváltozását dokumentálták. Az egyetlen faj, mely rosszabbul teljesített itt, mint a többi területen, a répalepke volt – mely egy keresztesvirágúakon, például káposztarepcén táplálkozó kártevő.

A szerzők szerint a csökkenés oka lehet, hogy jobb élőhelyi adottságok javulásával nőtt a ragadozók száma, mely ezt a kártevő lepkét fogyasztja.

Hillsdenben a kutatás befejeztével is megtartották a létrehozott élőhelyeket. Robin Faccenda, a birtok szóvivője elmondta: „Ezekben a kihívásokkal teli időkben soha nem volt ilyen fontos, hogy megteremtsük a jövedelmező gazdálkodás és a vadon élő állatok és növények védelme közötti egyensúlyt. Azt tanácsolom mindenkinek, aki szeretné segíteni a vadvilágot a gazdaságában, hogy keressen szakértő tanácsadókat és hozzon létre megfelelő minőségű élőhelyeket.”

Forrás: 
farminguk.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.