Back to top

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

A feketenyakú szúfarkas és a lárvája egyaránt kisebb farontó bogarakkal táplálkozik
A feketenyakú szúfarkas és a lárvája egyaránt kisebb farontó bogarakkal táplálkozik
Sok károsítója van a tujának, a gombabetegségeken kívül állati kártevők is gyengítik, ezek közül talán a legismertebb a tujaszú (Phloeosinus thujae). Jó hír, hogy a tujaszúnak van természetes ellensége, a feketenyakú szúfarkas (Pseudoclerops mutillarius), amelynek kifejlett alakja és a lárvája is rabló életmódú. A kifejlett rovar májustól augusztusig látható. Mozgékony bogár, de gyakran hosszú ideig nem mozdul, majd felrepül.

A tuján gyakran megjelenő barna foltokat, a pusztulást, a száradás jeleit a boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila fes­tiva) okozza,

amelynek első példányát 1999-ben találták meg Magyarországon a barcsi ősborókásban. A bogár 6-10 milliméter hosszú, teste karcsú, csillogó fémzöld, kék foltokkal. A tűlevelűek csúcsán tartózkodik elsősorban, ezért elég nehéz észrevenni.

Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva)
Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva)
Fotó: Siga/Wikimedia Commons

A boróka-tarkadíszbogár a Földközi-tenger mellékén honos. Feltehetőleg ottani kertészetekből származó díszfákkal hurcolták be. A 2000-es évek óta a pikkelylevelű örökzöldeken Európa több országában, Olaszországban, Németországban és Franciaországban is súlyos károkat okozott. Európában borókafajokban fejlődik, hazánkban az őshonos közönséges borókában (Juniperus communis), Horvátországban például a vörös borókában (J. oxycedrus). A bogár a legyengült tujákat támadja meg.

A károsítás tünete az elszíneződés a leveleken, majd a száradás, ami eleinte csak egyes ágakat érinti, végül az egész növény elszárad.

Lárvái rejtetten, a fák belsejében, a kéreg alatt élnek, járatokat fúrnak a növényekben. Először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat, mert elrágják a szállító edénynyalábokat. Teljes kifejlődése után a lárva bebábozódik, majd bogárrá alakul, ami kirágja magát a tujából, és az ovális röpnyíláson át kiröpül.

Tujaszú és tarkadíszbogár is megtámadja a tuját
Tujaszú és tarkadíszbogár is megtámadja a tuját
A boróka-tarkadíszbogár elleni védekezés nem egyszerű. A legeredményesebb a fertőzés időbeni megállapítása utáni azonnali beavatkozás. Permetezéssel csak rajzási időben lehet védekezni, mivel nincs olyan lárvák ellen ható szer, amely felszívódna a fás részben. A védekezést tovább nehezíti, hogy a bogarak rajzása elhúzódó, így tavasztól őszig bármikor megjelenhetnek. Nem marad más megoldás, mint a károsodott tünetes részeket eltávolítani, illetve a beteg fák mielőbbi kivágásával gátat szabni a kártevő további terjedésének.

Jó hír, hogy az Agrártudományi Ku­tatóközpont Növényvédelmi Intézet munkatársai azonosították a Smaragd tuja illatának azokat az összetevőit, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boró­ka-tarkadíszbogarat és a borókaszút.

A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatösszetevőket is képes érzékelni.

A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki, így időben lehet majd védekezni a boróka-tarkadíszbogár ellen.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

A jó talaj aranyat ér - van, akinek egy unciányit

Nem véletlenül választotta a címben szereplő gondolatot mottójául az Agro.bio Hungary Kft. évzáró-évnyitó rendezvényén. A talaj ügyét szívén viselő cég elsősorban szerette volna felhívni a figyelmet legfontosabb termelő eszközünkre, másrészt az Aranykorona akció keretében fődíjként egy uncia befektetési arannyal térhetett haza a szerencsés gazdálkodó.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.