Back to top

Az átmeneti tej javítja az újszülött borjak egészségét

A borjak emésztőrendszere jobban fejlődik, ha életük első pár napjában a tejpótlók helyett az átmeneti tejet kapják meg, és ezzel javul az általános egészségi állapotuk is egy új tanulmány szerint.

A Journal of Dairy Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban öt kutató a Michigan Állami Egyetemről azt vizsgálta, hogyan hat a Holstein bikaborjak egészségére az átmeneti tej, mely az előtej, a kolosztrum utáni pár napban termelődik.

Eredményeik szerint a vékonybél szakaszai sokkal jobban fejlődtek ezeknél a borjaknál, de más egészségügyi előnyöket is tapasztaltak

- írja Phys.org.

A kutatást vezető Michael J. VandeHaar, az egyetem Állattudományi Tanszékének Ph.D. hallgatója szerint a béltraktusban tapasztalható fejlődés és növekedés annak tudható be, hogy

az átmeneti tej több energiát, zsírt és fehérjét tartalmaz, mint a tejpótlók.

Azonban VandeHaar rámutat: „úgy véljük, hogy ezek a javulások részben azoknak a bioaktív összetevőknek is köszönhetőek, melyek a tejben jelen vannak. Feltételezzük továbbá, hogy a bélrendszer jobb fejlődése és a jobb egészségi állapot további pozitív hatással van a borjú egészségére és növekedésére élete kritikus első három hetében.”

Az átmeneti tej, ami a kolosztrum utáni első pár fejésnél van jelen, magasabb tápanyagtartalommal bír, valamint több benne az olyan bioaktív anyagok száma, mint az inzulinhoz hasonló 1-es növekedési faktor, növekedési hormon, valamint inzulin, melyek a tejpótlókban nincsenek. A borjak emésztőrendszere relatíve fejlett a születésük pillanatában, de a hormonok és a növekedési faktorok a kolosztrumban stimulálják a gyomor-bélrendszeri traktus regenerációját a gyulladások okozta sérülések után, ahogy ez korábbi tanulmányokból kiderült. A mostani tanulmány azonban kifejezetten az átmeneti tej hatását vizsgálta a kolosztrum utáni időszakban az újszülött Holstein bika borjaknál.

Azok a borjak, melyek átmeneti tejet kaptak (melyet az ellés utáni 2-4 fejés során gyűjtöttek), több szilárd élelmet, metabolizálható (ténylegesen hasznosuló) energiát és fehérjét vettek fel, kétszer többet híztak a tanulmány négy napja alatt, mint a tejpótlóval táplált társaik. Emellett ezeknél a borjaknál a kolosztrumot követő első négy napban a köhögés, a széklet, az orr és a fül egészségi állapota is jobb volt, mint a tejpótlóval etetett állatoké.

Az átmeneti tej etetése megduplázta a bélbolyhok hosszát és szélességét, valamint a patkóbélben, az éhbél egyes részeiben, illetve a csípőbélen a nyálkahártya vastagságát. Emellett növelte a csípőbél hámrétegében lévő T-sejtek számát.

Ezen adatok alapján tehát ajánlott a borjakat életük második és harmadik napján is átmeneti tejjel etetni. A kutatás szerzőinek következtetése szerint ha a kolosztrum etetése után még négy napig átmeneti tejet kapnak az állatok, az stimulálja a bélbolyhok, a nyálkahártya, illetve az alatti réteg (submucosa) fejlődését a vékonybél egyes szakaszaiban életük első pár napjában, ami hozzájárul az egészségükhöz és a növekedésükhöz.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.