Ígéretes madárijesztő drónok

Dr. Jung Ivett fordítása
2022. 08. 21., vasárnap, 14:11
A nem túl távoli jövőben bevett gyakorlattá válhat, hogy amikor a kihelyezett kamerák lakmározó seregélyrajt észlelnek egy szőlőültetvényben, a növényvédelmi rendszer vezérlőegysége drónrajt indít az elűzésükre. Majd dolguk végeztével visszatérnek a tábla szélén elhelyezett töltőállomásra – és mindezt emberi beavatkozás nélkül.

A madárijesztő drónok technológiája igen hasonló a csomagküldő vállalatok által kifejlesztett autonóm rendszerekhez
A madárijesztő drónok technológiája igen hasonló a csomagküldő vállalatok által kifejlesztett autonóm rendszerekhez
Fotó: news.wsu.edu

A Washingtoni Állami Egyetem egy kutatócsoportja által kifejlesztett rendszert a Computer and Electronics in Agriculture című folyóiratban közölt tanulmányukban mutatták be. Mint írják, a rendszert úgy tervezték, hogy a drónok a nap 24 órájában készen álljanak a kártevő madarak elriasztására, amik évi több millió dolláros kárt okoznak a termelőknek a gyümölcsösök megdézsmálásával és rongálásával.

Manoj Karkee az egyetem docense szerint a termelők a mai napig nem rendelkeznek igazán hatékony, egyben megfizethető eszközzel a kártevő madarak távol tartására.

A kutatás egyik fő feladata a madarak gépi felismerését és a számuk meghatározását lehetővé tevő kamerarendszer és szoftver kidolgozása volt, amit a kisméretű autonóm drónok kifejlesztése követett. A rendszert alkotó technológia egyébként igen hasonló a csomagküldő vállalatok által kifejlesztett autonóm rendszerekhez.

Még több éves fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a technológia kereskedelmi forgalomba kerüljön és a termelők számára elérhető legyen, mert még mindig sok akadályt kell leküzdeni.

Forrás: 
news.wsu.edu

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • Agrár-külkereskedelmünk 2022-es eredménye
  • Jalapeno, ami igazán csíp
  • Kukoricafeldolgozás: a megfontolt innováció
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • Jalapeno, ami igazán csíp
  • Ipari zöldségek - fogjunk össze, hogy ne veszítsünk
  • Elit alakulatok a talajban
  • Az egyetlen gyümölcsfaiskolai szövetkezet
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Gyepek, fűhozamok, legeltetés
  • Szeretjük az izgalmakat
  • Sok magyar fajtával is büszkélkedhetünk
  • Rejtélyes köhögés
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Rés a mézpiacon?
  • A tűzés – Neumann György méhesében
  • A vénic-szil lett az Év fája
  • Belső kaptárfűtés
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Újrahasznosítás – nézzünk szét a kertben
  • Pisztrángozzunk
  • Kertészkedjünk holdnaptárral
  • A méheskertek fenntartása
  • A füvesember öröksége
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Pegazus
  • Susanne Behring edzőtábora
  • A távlovasok legfőbb erénye a türelem – Dr. Fekete Patrícia
  • Wonder Juke – a sokoldalú társ
  • Elindult az ügetőszezon
  • Cavaletti mindenkinek
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Mérgezzek vagy mérgelodjek?
  • Citrom fólia alatt
  • Fiatal tokék nevelése
  • Jelzik a talaj tulajdonságait
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • „Folytatjuk az ágazat fejlesztését”
  • Új lehetőségek a borvilág számára
  • Ismét virágzik az ázsiai szőlőkultúra
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
A Mi Erdőnk
  • Várak, templomok Kemenesalján
  • Akit a fa rabul ejtett - Gáspár Péter
  • Obornaki konyha
  • A gemenci Kutyás-tölgy
  • Ősláp és erdőrezervátum
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Állattenyésztés
  • A körforgásos takarmányozás
  • Klímaváltozás és karbonlábnyom
  • Melléktermékek csak korlátozottan
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Ezeket olvasta már?

Zöldség, gyümölcs

Európai fenntarthatósági fórum

Bár a fenntarthatóságról sokat beszélünk, a fogyasztók számára még mindig nehezen értelmezhető fogalom.

A friss fogyasztáson túl

A Cegléden folyó több mint hét évtizedes kutatómunka eredményeként ma a hazánkban is kapható kajszi- és szilvafajták legtöbbjéről már tudjuk, milyen feldolgozási módra alkalmas leginkább. A rendszeres bírálatokon pedig az évjáratok hatása is lemérhető.

Hóvirágok a kertben

A hóvirág nemzetségneve (Galanthus) a görög mitológiában a nehezen, de a tél szorításában is megszülető tavaszt szimbolizálja. A nemzetség 21 fajt foglal magába, a Kárpát-medencében csak a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, amely az Európai Unióban 2005 óta védett, így sem gyűjteni, sem ültetni nem szabad.

Csúcsot döntött a perui áfonya

Ismét rekordmennyiségű áfonya termett Peruban, a dél-amerikai országban mintegy 287 ezer tonna termést szüreteltek tavaly.

Méltányos kereskedelem

A Fairtrade-védjegyes virágok nagy részét, hozzávetőleg 97%-át kelet-afrikai virágkertészetekben termelik. De vajon megéri a tanúsítvány a farmoknak és dolgozóiknak? Ezt járta körbe egy közelmúltban elkészült tanulmány.

A megelőzésen legyen a hangsúly

A zöldterületek és kertek növényei a levegő minőségét és közérzetünket egyaránt javítják, a fajok egy része azonban allergén hatású. A fafajok hazai allergenitási vizsgálatáról, az eredményekről és a fatelepítésekkel kapcsolatos javaslatokról Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük.

Fadoktorok, faápolók

Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Egyszerűsítés és díjmentesség a fúrt kutaknál

Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat - közölte Nagy István agrárminiszter.