Back to top

Tojásrabló szarkák

A népi megfigyelések szerint a szarka tolvaj madár, ellop mindent, ami fénylik. Nos, én ezt az állítást sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudom. Ám az biztos, hogy nem kevés borsot törhet a kisállattartók orra alá.

A szarka hazánkban mindig is gyakori madár volt. Élelmes és értelmes, de fészekpusztítása miatt dúvadnak számít, emiatt a vadászok, vadőrök a mai napig gyérítik állományát. Korábban mérget is bevetettek ellenük, nem is akármilyet!

Magyar szakemberek kifejlesztettek egy olyan speciális mérget, amely csak a varjúféléket tizedelte meg. El is árasztották vele az országot, s persze lőtték is e madarakat, ahol érték.

A hollót nem, ő védett volt már akkor is, persze csak papíron, hiszen a mérgezett tojást ő is jó étvággyal felfalta. Csaknem ki is pusztult emiatt Mátyás király címermadara. Ezek után felmerülhet a kérdés, az eddig elmondottak vajon miként érintik a kisállattartókat? Nos, amikor megtiltották a méreg alkalmazását, a szarkák, szajkók és varjak fellélegeztek és elszaporodtak. Olyannyira, hogy ma már a kiskertek gyakori lakói, jelenlétükkel számolnunk kell!

Veszély a tojásokra

A szárazföldi teknősök kifutóit csak ritkán fedik le. A kifejlett állatoknak nem igazán árthat semmi (persze ez csak általánosítás!), a tojásaikat pedig a talajba rakják, s úgy eldöngölik a fészek földjét, hogy ragadozó legyen a talpán, aki néhány óra elteltével megleli a fészekaljat. Éppen ezért szoktak a legnaposabb helyen egy kis dombot emelni, ahová a teknősök többnyire koncentráltan rakják le a tojásaikat. Így könnyebb meglelni azokat a tenyésztőknek.

Manapság viszont egyre többen panaszkodnak arról, hogy mind kevesebb a teknőstojás.

Van, aki attól tart, hogy elöregedett az állománya, mások az időjárással, a globális felmelegedéssel magyarázzák, megint mások csak a fejüket csóválják. Magam is így voltam ezzel, amíg rá nem jöttem a „titok” nyitjára. Egy napon észrevettem, hogy a teknőskifutó tetejére kiülő szarka csőrében egy teknőstojás volt. Ez már a többedik lehetett, lévén felröppent vele egy közeli fára, komótosan elfogyasztotta, majd figyelt tovább, mikor pottyan ki a teknős kloákájából a következő. Mire ismét a kifutóhoz értem, ő már egy újabb tojással a csőrében távozott. Hogy eme felismerésig az elmúlt évek alatt hány tojást vittek el ezek a fekete-fehér tollú madarak, arra már gondolni sem mertem.

Teknős kalitkában

A szarkák, a dolmányos varjak és a szajkók – bár rájuk vonatkozóan nincs saját tapasztalatom – jobbára a szárazföldi teknősöknél, tehát például a görög, mór és szegélyes teknősöknél okozhatnak galibát. Persze rövid időre el lehet riasztani őket, de ez nem jelent hosszú távú megoldást.

A legjobb lefedni a kifutót. Lehet próbálkozni a gyümölcsfák védelmére szolgáló vékony hálóval, de nem ez a legjobb módszer.

A kifutó napos részén alakítsuk ki a tojásrakásra alkalmas dombot!
A kifutó napos részén alakítsuk ki a tojásrakásra alkalmas dombot!
A szarka a látszólag nem is létező réseken szuszakolja át magát, ám ki már nem talál, sőt bele is gabalyodhat a hálóba. Magam is „fogtam így” szarkákat, melyeket később természetesen szabadon engedtem. Marad a dróthálós lefedés, amely viszont a beültetett növények miatt nem egyszerű. Ha valaki otthonról dolgozik, annak azt tanácsolom, hogy szerezzen be egy vagy több jókora régi, használt kalitkát, és vegye ki a tálcáját. Naponta több alkalommal nézze meg a teknősöket, s ha úgy látja, hogy egy példány már javában ás, tegye rá a kalitkát és súlyozza le. Tojásrakás után a kalitka eltávolításával már csak a tojásokat kell kiásnunk. Ez a módszer azt is megakadályozza, hogy a többi teknős zavarja, a fészekről leverje a tojásrakó egyedet. A szarkáknak pedig esélyük sincs a tojáslakomára. Ez a módszer nálam többnyire beválik.

Hogyan tartsuk őket?

Az európai szárazföldi teknősöket gyakran tartják terráriumban, ám én ezt hosszú távon nem javaslom.

Az egészen pici egyedeknek – akik még nem telelnek – természetesen ideális egy jókora terrárium.
A szarka vadászható faj, vadászati idénye július 1-től kezdődik és február utolsó napjáig tart. Állománya az 1970-es évektől kezdve fokozatosan csökkent, mely vélhetően a cikkben már említett méregnek, a 3-kloro-4-metilanilin-hidroklorid hatóanyaggal preparált tojásnak tudható be. A legfrissebb szakirodalom szerint (Magyarország madáratlasza, 2021) Magyarországon ma már folyamatosan nő a szarkák száma, 47 000 – 49 000 pár költhet nálunk. Urbanizációja az 1980-as években kezdődött. Napjainkban a legnagyobb sűrűségben a nagyvárosokban és azok vonzáskörzetében költ. A legkisebb számban a középhegységek területén és az erdősült alföldi területeken találkozni velük.

Ellenben a nagyobbacskáknak és a felnőtteknek már sokkal inkább egy kifutóra van szükségük, ha lehet kertben, ha nem, akkor erkélyen. A kifutó mérete akkora legyen, hogy minden teknősre minimum egy négyzetméter jusson! Legyenek árnyékos és napos részei, és nem nélkülözhető egy házikó sem, ahová a teknősök esténként vagy rossz időben bemasíroznak! A legnaposabb részen érdemes a már említett költődombot emelni. A tojásrakásra májustól kerülhet sor, több részletben. Egy nőstény évente 2-3 alkalommal is rakhat tojást, a görög teknősnél általában egyszerre 2-5 darabot. A tojásrakásra a leggyakrabban eső után, vagy lehűléskor kerül sor, jobbára reggel-délelőtt vagy este. Ha egy teknős ásni kezd, az még nem azt jelenti, hogy tojást is fog rakni. Gyakran végez „próbafúrást”, mielőtt hozzákezd a végleges üreg kikotrásához. A hátsó lábaival lassan, megfontoltan ás, gyakran órákig alakítgatja a fészkét, mielőtt elhelyezné benne a jövő nemzedék várományosait.

A kifutóban is kikelhetnek

A fiatalok a mai időjárási viszonyok mellett a kifutóban is kikelhetnek. Ilyenkor általában éjszaka jönnek a felszínre, és megpróbálnak mielőbb szétszéledni. Mivel nagyon aprók, nehéz őket megtalálni. Ám a ragadozók – főleg a macskák és a szarkák – élesebb szeműek nálunk, s hamar megtalálják a puha páncélú csemegét.

Egyébként, ha egy teknősbébi szerencsés, és elkerüli a ragadozókat, az a mai enyhe hazai teleken ki tud már telelni.

A tojásokat célszerű kiásni, és mesterségesen kikeltetni. Ennek mikéntjéről most nem írok, lévén több szakkönyvben és internetes bejegyzésben is lehet róla olvasni. Érdemes viszont pár szót ejteni a kifutó növényesítéséről. Ha elég nagy, akkor ajánlott bele kisebb fákat és bokrokat ültetni, ugyanis ezek remek mikroklímát teremthetnek. Sajnos láttam már lebetonozott aljú teknőskifutót is (egy kutyakennelt alakítottak át erre a célra), ahol láthatóan nagyon rosszul érezték magukat a páncé­losok.

A teknősök kifutójában természetes talaj legyen, árnyékos és napos részekkel!
A teknősök kifutójában természetes talaj legyen, árnyékos és napos részekkel!

A kifutóból nem hiányozhatnak a lapos itatótálak, lehetőleg minél több, mert a teknősök előszeretettel bemocskolják a vizüket. Egyébként ezek az itatótálak azért is hasznosak, mert inni és fürdeni is odavonzzák a környék madarait. Kánikulában ez igazi áldás a kis énekeseknek.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Részegen ne másszunk galambdúcba

Megszállott és egészen ittas galambász járt pórul egy öt méter magas galambdúcban.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.