Back to top

Az agrár szakképzés fejlesztésével a jövőbe fektetünk

Az új agrárszakképzési centrumok eszközparkjának fejlesztése és a bemutató üzemi konstrukció célja, hogy a XXI. századi igényeknek megfelelő képzést és egy jövőképet adjon a következő generációnak. A Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórumon megrendezett kerekasztal beszélgetésen a szakképzés átalakításáról és az új agrárszakképzési centrumok feladatairól beszélgetek a résztvevők.

Papp Gergely, Lévai Imre, Jakab István, Papp Zsolt György, Szólláth Tibor
Papp Gergely, Lévai Imre, Jakab István, Papp Zsolt György, Szólláth Tibor
Fotó: MMG fotó

Lévai Imre, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója elmondta, hogy a szakiskolák is reagálnak a jelenlegi környezeti nehézségekre, hiszen például a szakképzési centrum is gazdálkodik, mintegy 700 hektár tangazdasági területen. Tehát az Agrárfórumon is elhangzott problémák, mint például az aszály nálunk is ugyanúgy jelentkeznek. Tervek szintéjén már szerepel, hogy a szakképzés helyzetének rendezésre pénzügyi forrásokra van szükség.

Az új nemzedék már nem MTZ-vel szeretne dolgozni és ehhez digitalizációra van szükség, a digitális oktatás átalakítására.

Természetesen azzal is kalkulálnunk kell a főigazgató szerint, hogy ebben a folyamatba, a gazdálkodókat is be kell vonni, hiszen önállóan nem lesznek képesek arra, hogy a 30 éves átlagéletkorú eszközeiket belátható időn belül lecseréljék. Lévai Imre kiemelte, hogy az agráriumot és az agrár szakképzést újra vonzóvá kell tenni a fiatalok számára, hogy az iskolák teljes létszámmal és lelkes diákokkal végezhessék munkájukat.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke elmondta, hogy az oktatás kérdésével ő úgy van, mint a vízgazdálkodással. Szerinte túl vagyunk már a 24. órán, most már azt nézzük, hogy mekkora veszteség keletkezik, ha tovább halogatjuk a megoldását. Végig kell nézni az oktatási intézmények eszközparkján, és ez mindenki számára világossá válik, mondta.

Szerinte nem az iskolának tanul a diák, hanem az életnek, a diákokat a gazdaság várja. A gazdaságra pedig kell felkészíteni a diákokat már középiskolában.

A technikai fejlődés eredményeként a mezőgazdasági gépek speciális tudást igényelnek, és ezt a tudást az iskoláknak át kell tudnia adni.

Ez komoly invesztíciót igényel, de nem lehet megkerülni. Fontosnak tartja, hogy a középiskolák ne csak a diákokat képezzék, hanem aktívan vegyenek részt továbbképzésben is. Elismerte, hogy ehhez pénzre van szükség, ezt nem lehet megkerülni, de az élet, a XXI. század kiköveteli.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára azt mondta: olyan bemutatóüzemi konstrukciót kívánnak létrehozni, amelynek keretében a minisztérium gépekkel, eszközökkel, technológiai fejlesztéssel és felújítással tudja szolgálni az agrár-középoktatást és agrár-felsőoktatást.

„Mindannyian tudjuk, hogy nem lehet egy kettéfűrészelt ötvenes traktor mellől olyan diákot kiengedni a gazdaságokba, melyektől az az elvárás, hogy precíziós gazdálkodást vagy drónokat használjanak. Fel kell tudnunk zárkózni. Minden tudás és innováció rendelkezésükre áll ezeknek a képző intézményeknek. Ezért nem bemutatótelepeket akarunk létesíteni, hanem

a szakképzési centrumainkban akarunk olyan diákokat képezni, akiknek meg tudjuk mutatni azt a gazdálkodási formát és lehetőségeket, amelyeket ma az ágazat kínálni tud”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke szerint az elmúlt pár évtizedben elkövettünk egy hibát: gyakorlatilag válogatás nélkül kerülnek be a gyerekek a szakképző intézményekbe. A pedagógusok visszajelzése alapján az általános iskolából bekerülő diákoknak nehézséget okoz a négy matematikai alapművelet is. Ez nagy hiba, mondta Szólláth Tibor, mert leértékeltük az agrárágazatot, leértékeltük a társadalmi megbecsülést, és ezt nem lesz könnyű visszaszerezni.

„Kulcskérdés lehet, ugyanis igazából egy jövőképet kell adni a következő generációnak és a szüleiknek is, hogy ebbe az irányba kellene menni, ebben van perspektíva, mert 20-30 év múlva is egy jó szakma és jó hivatás lesz. Minden képzés forráshiányos Magyarországon. Sokkal többet költünk rá, mint korábban, de még mindig nem elegendő” – mondta a Szólláth Tibor.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese személyes tapasztalatát osztotta meg, miszerint a nyugat-európai országok - például Hollandia vagy Németország - magyarországi szemmel nézve borzasztóan gazdagabbak, és jobban el vannak látva a szakiskolák.

Olyan felszerelést és körülményeket teremtettek, amivel egy olyan életpályát tudnak mutatni a gyerekeknek, amiért megéri nekik az adott intézményben tanulni.

Ezekben az országokban a gyerekek azért versenyeznek, hogy bejussanak az agrárszakképzésbe, mert tudják, hogy olyan szakmát kapnak vele, amivel életük végéig megbecsülésben és jólétben lesz részük.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy az agrárszakképzésbe pénzt fektetni fontos, mert ezáltal a jövőbe fektetünk be. Ez nem az idei és nem a következő évet jelenti, hanem évtizedekre meghatározza az irányt. Előre kell mennünk, hiszen a gyerekeinknek szeretnénk jövőt biztosítani.

Forrás: 
Kelet-magyarországi Agrárfórum/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Elhunyt Dr. Jóri J. István

Másfél éve tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Dr. Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

A biológiai iparág egyik legnagyobb független vállalatát vásárolta meg a Corteva

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Stoller Group, Inc. ("Stoller") ma bejelentette, hogy a Corteva végleges megállapodást írt alá a houstoni székhelyű Stoller, az iparág egyik legnagyobb független biológiai vállalatának felvásárlásáról. A több mint 60 országban folytatott tevékenységével és értékesítésével, valamint 2022-re több mint 400 millió dollárra prognosztizált bevételével a Stoller hozzájárul a Corteva növekedési és nyereségességi (EBITDA) mutatóihoz.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

A hideg még várat magára

Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

Változások a drónpilótaképzések feltételrendszerében és az eljárásrendjében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.