Back to top

Erdésznemzedékek: a nagy Kiss család

Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.

A család történetét Kiss Balázs erdőmérnök mesélte el pilismaróti otthonában, ami voltaképpen a család bázisa. A hatalmas udvarban számos háziállat között játszik a családfő tizenhárom unokája – soha nem lehet túl korán megszerettetni a gyerekekkel az állatokat és a természetet. Kell is a tágas tér, hiszen a Kiss család igencsak népes, jelenleg huszonhárom tagot számlál.

Fotó: Csatlós Norbert

„A sok gyerek mindig is jellemző volt a családra; nekem is négy testvérem van, igaz, csak én lettem erdész. Pedig anyai ágon dédapám, id. Dittert Gyula még Selmecbányán végzett erdőmérnökként. Nagyapám szintén ezt a szakmát választotta, ahogyan édesapám is” – meséli Kiss Balázs, akinek nagyapja, ifj. Dittert Gyula már Sopronban tanulta a szakmát, de a történelem viharai miatt diplomáját csak később vehette át Budapesten.

Mindkét világháborúban részt vett, bár az utóbbit itthon vészelte át annak a frappáns ötletnek köszönhetően, hogy szakállat növesztett, így 50 éves koránál idősebbnek nézték.

Fotó: Csatlós Norbert
Mivel három idegen nyelven beszélt, frontvonal helyett a tiszteknek fordított. A viszontagságos időkben elveszítette felvidéki birtokát és Kárpátaljára kényszerült. Később az állam csolnoki földbirtokkal kártalanította, a kommunista rendszer azonban döntéskényszer elé állította: megválik földjétől vagy kirúgják erdőfelügyelői állásából. Szakmájához való elkötelezettségét mutatja, hogy inkább feladta birtokát, azonban így is elbocsátották. A nehéz időszakot végül úgy tudta átvészelni, hogy sikerült szolgálatba állnia Dömösön egy közbirtokosságnál, majd nyugalmazása után állattartással és kertészkedéssel foglalkozott.

Kiss Balázs édesapját sem kímélte a történelem. Kiss József a II. világháborúban fogságba esett Kijevben, a hadifogságból pedig csak 1947-ben térhetett haza, nagy nehézségek árán. Esztergomban erdész technikusként végzett, egy ideig Baranyában erdészkedett, majd a Pilisi Parkerdő elődjének fafeldolgozó üzemében helyezkedett el, amit nyugdíjazásáig vezetett.

„Nem mondhatnám, hogy sokat láttam otthon édesapámat. Gyermekként gyakran jártuk vele az erdőt testvéreimmel. Gombásztunk, forrásból hoztuk a vizet, és megtanította, hogyan kell a természetben viselkedni. Ezeket az emlékeket a mai napig őrzöm” – gondolt vissza arra az időszakra Kiss Balázs. A család katolikus neveltetése révén a ferenceseknél végzett iskolát Esztergomban, azonban az érettségit követően bizonytalan volt a pályaválasztása.

„Nem tudtam eldönteni, hogy pap legyek vagy erdész. A felvételi lap kitöltésekor valami isteni gondviselés vezérelhette kezemet, mert mindent kitöltöttem, csak a jelentkezés helyét nem. A döntés így a prefektusomra maradt, ő pedig az erdészeti szakirányt jelölte meg.”

A Sopronban töltött évek, ahogy oly sok erdész diáknak, számára is meghatározóak voltak. Már csak azért is, mert egy balekoktatáson megismerkedett Szabó Gabriellával, aki 1982-ben kezdte meg erdőmérnöki tanulmányait. Kiss Balázs egy év múlva diplomázott, és a Pilismaróti Erdészetnél lett gyakornok, így az 1985-ben kötött házasságuk Gabriella végzéséig amolyan távházasság volt. Első két gyermekük még Sopronban nevelkedett, miközben édesapjuk a gyakornoki idő után is az erdészetnél dolgozott.

Fotó: Csatlós Norbert

„Az első felkínált munkakör elfogadásával az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy a mentorom lett volna a beosztottam. A vezetőség nemtetszése ellenére úgy döntöttem, visszautasítom az ajánlatot. Szerencsémre, hamarosan üresedés támadt a Parkerdő központjában, a csemeteágazatban, amit végül 17 évig irányítottam.”

Az erdőgazdaságnál 2000-ben történt átszervezést követően Kiss Balázs családi vállalkozást alapított, és jelenleg évente átlagosan 200-300 ezer csemetét forgalmaz. A csemetekert mellett állatokat is tart, hogy a népes család mindig jóllakjon, ha Pilismarótra látogatnak, mondta viccesen. És mi az, ami ennyi év után is a szakmában tartja?

Fotó: Csatlós Norbert

„Az életnek a megindulása. Valami szenzációs. Mikor látom, ahogy a növény napról napra fejlődik és élni akar. Ez kellene legyen az emberek célja is, hogy az életet képviseljék.”

A soproni évek és a négy gyermek nevelésével töltött főállású anyaság után Kissné Szabó Gabriella szintén a Pilisi Parkerdő kötelékébe került. 1994-től a közjóléti tevékenységért volt felelős: felügyelte a parkok karbantartását, szakmai programokat, rendezvényeket szervezett. Jelenleg ökoturisztikával foglalkozik, kapcsolatot tart a civil egyesületekkel és nagy gondot fordít az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjaira, az erdőgazdaság dolgozóira, különösképp a nyugdíjas kollégák sorsára.

„Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy az egykori, mára 70-80-90 éves kollégákkal tarthatom a kapcsolatot. Nálunk a szakma idősebb képviselői a mai napig szoros közösséget alkotnak, aminek köszönhetően nyugdíjazásuk ellenére is szerves részét képezik a Pilisi Parkerdő életének” – meséli Kissné Szabó Gabriella, akinek közösségi munkájáért az Egyesület Bedő Albert Emlékérmet adományozott 2016-ban, Sepsiszentgyörgyön.

A mondás szerint az alma nem esik messze a fájától. A Kiss család esetében ez valóban így van, hiszen a 4 gyermekből három is a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának padjait koptatta, mi több, mindegyikük ott találta meg élete párját. Az elsőszülött Boglárka a Budakeszi Vadasparkban dolgozott mint erdőmérnök és mérnök tanár, jelenleg 5 gyermeket nevelnek férjével, Mészáros Péterrel, a Pilisi Parkerdő szóvivőjével. Péter nagypapája egyébként erdész volt a Bakonyban. A két középső fiúgyermek szintén a Parkerdőnél találta meg számításait: Balázs a Visegrádi Erdészetnél műszaki vezető, feleségével, Németh Bea környezetmérnökkel Pilismaróton él, míg Bence a Valkói Erdészetnél erdőgondok és itt is lakik a szintén környezetmérnök Kissné Badáczy Lucával és két gyermekükkel. Bernadett, a legkisebb lány ugyan nem lett erdész, férje, Benei Zsolt viszont erdőmérnök és hat gyermekük van. Zsolt egy magánerdészetnél dolgozik, felelős beosztásban – és ő maga is erdészcsalád sarja.

„Az erdészek, az erdész családok – ahogy a miénk is – összetartó közösség”

– mondja végül Kiss Balázs, ahogy büszkén végigtekint népes családján. „Legyen szó bármilyen munkáról, tevékenységről, a család többi tagja közös erővel segít a másiknak. Azt hiszem, hogy ez a legnagyobb ajándék, amit az ember a Jóistentől kaphat.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

OEE – Gencsi Zoltán ismét az elnökségben

Az Országos Erdészeti Egyesület tisztújító küldöttgyűlést tartott november 25-én, Budapesten. A választás debreceni vonatkozása, hogy a 2023/26-os ciklusban ismét Gencsi Zoltán képviseli az egyesület elnökségében az Észak-Alföld régiót.