Back to top

A sertéságazat kitörési lehetőségei

A Kelet-magyarországi Agrárfórumon, Hajdúböszörményben kerekasztal beszélgetésén megvitatásra került a hazai sertéságazat helyzete és a kitörési lehetőségei is. Az ágazat helyzetértékelése kapcsán minden résztvevő egyetértett abban, hogy a jelenlegi nehéz év, de talán az elmúlt 20 évben nem is volt még igazán jó éve az ágazatnak.

A sertés ágazatban, de talán mindenhol igaz az, hogy ebben a helyzetben nagyon meg kell gondolni minden beruházást.
A sertés ágazatban, de talán mindenhol igaz az, hogy ebben a helyzetben nagyon meg kell gondolni minden beruházást.
Fotó: MMG fotó

A magyar sertéságazat helyzetéről és a kitörési lehetőségeiről tartott beszélgetésben Dúl Udó Endre, a NAK sertéságazatért felelős szakértője, Szilágyi Gábor, a Nagyhegyes-Hús Kft. ügyvezető igazgatója, Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője, Marczin Zsolt, az Alföldi Sertés Szövetkezet ügyvezetője, Pecze László, a NAGISZ-csoport termelési igazgatója és Szabó Ákos, a Debreceni Tranzit-csoport vezérigazgatója vettek részt.

A takarmány- és az energiaár sok termelőt nehéz helyzetbe hozott. A fejlesztések, beruházások közül a már befejezettek mindenképpen segítik a gazdákat, de tisztában kell lenni vele, hogy a piac erős koncentrációjára kell számítani.

Azok a kisméretű telepek, amelyek halogatták a fejlesztést, az alacsony árak miatt, a piaci nyomás hatására biztosan felhagynak tevékenységükkel.

A felvásárlási árat most éppen a spanyol sertéstenyésztők viszik le. Öt évvel ezelőtt úgy tervezték, hogy a spanyolok látják el sertéshússal a kínai fogyasztókat, de a terv nem sikerült, és most a spanyolok által előállított sok hús tartja ennyire alacsonyan az európai árakat. Az agrárfórumon elhangzott, hogy a magyar fogyasztók elvárják az olcsó sertéshúst, és hogy erre erősen építenek a kereskedelmi láncok.

Egyes vélemények szerint az elmúlt 10 évben nagyon kényelmes helyzetben volt a világgazdaság, és azon belül a magyar gazdaság is, mert nagyon kedvező feltételekkel lehetett pénzhez jutni. Most 11-12 százalékos költség jelent meg, ami tízszeres drágulást jelent, azaz nagyon jelentős.

A korábbi pénzügyi helyzet bátorította fel a sertéstenyésztőket, hogy eredményeiket mindig visszaforgassák beruházásba. Azonban forgóeszközre is szükség van, főleg, ha az árak mostani növekedését figyelembe vesszük.

Van olyan cég, amelynek 43 százalékkal több működőtőkére volna szüksége kizárólag a költségei növekedése miatt - úgy, hogy a termelési volumene nem változott. Az a gazdálkodó, aki 12 százalékos kamattal kénytelen finanszírozni forgóeszközigénye növekedését, biztosan rosszul fog járni.

A sertéságazatban - de talán mindenhol - igaz, hogy ebben a helyzetben minden beruházást alaposan meg kell gondolni. Most nem szabad csak azért pályázni, mert éppen van pályázat. Azok a vállalkozások lesznek eredményesek, amelyek közép- és hosszú távú beruházási tervvel rendelkeznek.

Nyugat-Európában nagyon komoly átrendeződés zajlott az elmúlt 20 évben. Ez nem volt túl látványos, talán mert a helyzet nem volt annyira komoly, mint most. A környezet védelme érdekében nagyon szigorú szabályokat hoznak Hollandiában és Németországban, és már nem támogatják úgy az ágazatot, mint eddig.

A szakértők szerint a közeljövőben jelentősen csökken a nyugat-európai sertésállomány, ami azt eredményezheti, hogy hazánk új lehetőségekhez jut a piaci igények kielégítésében.

Arra kell odafigyelni mind a szakpolitika, mind a termelők részéről - hívták fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a figyelmet -, hogy Magyarországra tudjuk hozni az onnan kiszervezett gazdaságokat, pontosabban a tőkét és állatokat. Hasonló átrendeződés történt nem is olyan régen a baromfiágazatban. Akkor piaci okok miatt történt – de a hazai termelők helyett, sajnos, Lengyelország lett a nyertese.

Az elmúlt 15 évben többször elhangzott a szakmai fórumokon, hogy a hazai sertések számát 3 millióról újra 10 millióra kellene növelni. A beruházásokat illetően ez esetben is az arany középút megtalálása volna a megoldás. A folyamatosan változó környezetben nagyon nehéz tervezni. Pár éve egy napelemes beruházásnak még 10 év volt a megtérülési ideje, de ma már csak 3-5 év.

A sertéságazati kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy elkéstek-e már azok a sertéstartók, akik eddig kivártak a fejlesztéssel. Az egyik vélemény szerint a fejlesztésekkel nem lehet elkésni.

A beruházás is egy fejlesztés, de a fejlesztések jóval többek annál, mint beruházás.

Fotó: Csatlós Norbert
A beruházás mellett a finanszírozás kérdése sokkal nehezebb lehet, mint az elmúlt tíz évben bármikor. A fejlesztés egyben az innovációt is kell, hogy jelentse. Az innováció nem feltétlenül csak a digitalizációban testesülhet meg hanem, hogy úgy oldunk meg egy problémát, ahogy eddig nem.

Elhangzott egy konkrét példa is, egy alföldi sertéstartóé, aki 150 kockás telepet működtetett hét emberrel. Két hónappal ezelőtt a hét emberből négy felmondott. Itt jött az innováció vagy fejlesztés. Kicsit csökkentette az állatlétszámot és a termelési rendszerét átfordította egy hetesről öt hetesre, és három emberrel könnyedén meg tudja oldani a működést. Ez is fejlesztésnek tekinthető és az ilyenekkel nem lehet elkésni.

Forrás: 
Kelet-magyarországi Agrárfórum
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?