Erre is felhívta a figyelmet Bognár Lajos országos főállatorvos, akivel Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett.
youtube://v/-2B0E7T3nZI
2010-ben indult az a felmérés, aminek nyomán 2014-ben elkezdődött és 2022 februárjára egy-egy Csongrád-Csanád- illetve Hajdú-Bihar megyei telep kiürítésével be is fejeződött hazánkban a sertésállomány PRRS-mentesítése, vagyis hazánkban nincs olyan állat, amely e betegséggel fertőzött lenne. „Azt gondolom, hogy ez elsősorban gazdasági, másodsorban állategészségügyi eredmény, hiszen a betegség nagyon komoly gazdasági kárt tud okozni. Egyes becslések szerint 2 milliárd eurós éves veszteséget okoz a sertéstartóknak a világon.
– emelte ki a főállatorvos. A PRRS ugyan emberre nem veszélyes vírus, ám a sertéseknél szaporodási zavarokat, vetélést, alacsonyabb alomszámot, rossz növekedési erélyt okoz, a hízóállományokban pedig a légzőszervi megbetegedésekkel és a másodlagos bakteriális fertőzésekkel, így a megnövekedett állategészségügyi kiadásokkal is számolni kell – az okozott gazdasági kárt ezek után bárki megbecsülheti.
„Nagyon szórt volt az állomány,
volt olyan megye, ahol az állományok 57 százaléka volt fertőzött, más megyékben pedig egyáltalán nem fordult elő a betegség”
– magyarázta Bognár Lajos. – „Az állattartó telepek közel harmada volt fertőzött, és ehhez képest jutottunk el oda, hogy összesen 7 milliárd forintos állami befektetéssel mára elmondhatjuk, hogy PRRS-mentes az ország.” A mentesítés évei alatt folyamatos vérvételekkel vizsgálták az állományokat, és a termelőkkel egyeztetve teljes állománycserét hajtottak végre, vagy vakcinázási program indult.
A PRRS-t tehát hazánkba már csak behurcolni lehet. Ennek ellenszere pedig a szigorú járványvédelem, ahogy az afrikai sertéspestis, illetve a baromfiállományunkat tizedelő magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) ellenszere is. Mindkét utóbbi betegség elsősorban az ember közvetítésével terjed –
A legfrissebb kutatási eredmények alapján Európában endémiássá vált, illetve válhat a madárinfluenza.
Persze a kontaktust is meg kell akadályozni, azonban aki meg tudta oldani a PRRS-mentességet, az meg fogja tudni védeni az állatait az ASP-vel szemben is. Az állategészségügyi szabályok évszázadok óta ugyanazok: zártan kell tartani az állományt, nem szabad ismeretlen státuszú állatot behozni, nem szabad idegeneket beengedni a telepre – még a háztájiba sem! „Ezeket a kórokozókat a cipővel, ruhával, eszközökkel is be lehet hozni. Tehát nagyon fontos az állandó takarítás, fertőtlenítés, az eszközök, a ruházat megfelelő karbantartása, tisztítása, cseréje” – hangsúlyozta a főállatorvos. Ugyanilyen kritikus a takarmány is – az ASP vírusa például egy vaddisznójárta gabonában hónapokig túl tud élni, vagyis nem szabad friss takarmányt adni a sertéseknek.
A madárinfluenza terjedésével kapcsolatosan Bognár Lajos elmondta, hogy természetesen a vírus bekerülhet teljesen zárt állományba, kőépületbe is, de azt látták, hogy a kitörések 40 százaléka valamilyen vizes élőhely egy kilométeres körzetében volt. Ha egy állomány megfertőződött, akkor a környező fóliasátras tartású állományok is szinte biztosan mind megbetegedtek – ezért is kellett több mint ötmillió madarat leölni. De azt is tudni kell, hogy,
Ugyanígy terjedt a vírus a több fázisú nevelés során a naposlibáktól a tömésre szánt állományig szinte biztos, hogy a vírus végigment a láncon, tehát jól láthatóan a járvány igazi oka az ember maga.
