Back to top

Díszbogarak - szépek, de árthatnak is

Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.

A díszbogarak feje rövid és széles, szárny- fedőik megnyúltak. Sok fajuk fémes színezetű, árnyalatuk az őket szemlélő látószögétől függően változik. Ez a feltűnő színezet a ragadozók figyelmeztetését, illetve elriasztását szolgálja.

Látványos szépségük vitathatatlan, egyes fajaikat a természeti népek ékszerként is használták, illetve használják ma is. Innen származik a család fajainak angol neve (jewel beetle = ékszerbogár), de tulajdonképpen a magyar elnevezés is.

A Magyarországon honos 119 díszbogárfaj mérete 1,5-32 milliméter közötti, de nagyobb részük 10 milliméternél kisebb. Többségük élő vagy elhalt fában fejlődik, de vannak közöttük levélaknázók is.

Arias-díszbogár
Arias-díszbogár

A 8-14 milliméteres védett Arias-díszbogarat először az 1970-es évek ben a Balaton-felvidéken találták meg, később a Cserhátban és Fót környékén is tapasztalták jelenlétét. Molyhos tölgyesekhez kötődik, lárvái karvastagságú ágakban fejlődnek és ott is bábozódnak. A kifejlett bogarak tavasszal, napsütéses időben rajzanak, szem elé azonban ritkán kerülnek, mert többnyire a koronában tartózkodnak.

Tükrös díszbogár
Tükrös díszbogár
Termetesebb (10-27 mm) faj a tükrös díszbogár. Lárvái kökény és különféle gyümölcsfák gyökereiben 3-5 évig fejlődnek. Az 1950-es évek óta határozottan megritkult, ma már védett.

Még nála is nagyobb (23-32 mm) a rezes-bronzos fényű nagy fenyvesdíszbogár. Leginkább a Dunántúlon találkozhatunk velük.

Lárvái 3-6 évig fejlődnek elhalt erdei- és feketefenyő fájában, tuskóiban vagy gyökereiben.

Nagy fenyvesdíszbogár
Nagy fenyvesdíszbogár

Az elterjedt sárgafoltos díszbogár lárvái a sajmeggy és a szilva részben élő, részben elhalt fájában fejlődnek. Május–júniusban a tápnövényein láthatjuk.

Sárgafoltos díszbogár
Sárgafoltos díszbogár
Az apró (3-3,5 mm) fűz-vájárdíszbogár a levelekben fejlődő kisebbség egyik képviselője. Csontszínű, fényes lárvája különböző lombos fák (füzek, nyárak, hársak, szilek) leveleiben aknáz.

Fűz-vájárdíszbogár lárvája
Fűz-vájárdíszbogár lárvája

Szépség ide vagy oda, némelyikük azért felettébb bosszantó dolgokat is művel.

Kétpettyes karcsúdíszbogár lárvái
Kétpettyes karcsúdíszbogár lárvái
Az egész országban elterjedt kétpettyes karcsúdíszbogár lárvái a tölgyek kérge alatt fejlődnek. Általában lombrágó hernyók tömeges fellépése után, vagy aszályos időszakokat követően jelennek meg nagy számban.

A vízszintesen futó lárvajáratok néhány hét alatt elpusztítják a megtámadott fákat.

A kifejlett bogarakat a nyár elején, erdőszélen pusztuló vagy már elhalt fákon, illetve napsütötte erdőszéli farakásokon láthatjuk nagyobb mértékben. Az új évezred első éveiben a zöld karcsúdíszbogár  okozott nagy riadalmat. Lárvája kígyózó járatokat rág a kéreg alatt, tömeges jelenlétekor a fa gyorsan elpusztulhat. A súlyosan aszályos időszakban megbontott, idős zalai bükkösökben okozott komoly károkat.

Zöld karcsúdíszbogár
Zöld karcsúdíszbogár

A kifejezetten „csinos”, mediterrán elterjedésű boróka-tarkadíszbogár 1999-es, első magyarországi észlelése (Barcsi-ősborókás) szenzációnak számított, így védetté nyilvánították. Az egykoron ritkaságnak számító faj ma már az egyik legveszélyesebb dísznövénykártevő. A boróka mellett ugyanis a tuják is tápnövényei. Ezeket akár tömegesen is pusztítja.

Boróka-tarkadíszbogár
Boróka-tarkadíszbogár

A boróka mellett a tuják is tápnövényei a boróka-tarkadíszbogárnak
A boróka mellett a tuják is tápnövényei a boróka-tarkadíszbogárnak
Amikor kártételei nyilvánvalóvá váltak, lekerült a védett fajok listájáról. Az önerős terjeszkedésnél vélhetően jelentősebb hatású volt, hogy a Nyugat-Európából (ahová valószínűleg a mediterrán területekről hurcolták be) érkező örökzöld szállítmányokkal az ország számos részébe eljutott.

A 8-15 mm hosszú, 2-3,5 mm széles ázsiai kőrisrontó karcsúdíszbogár az EU-ban még nincs jelen, de az orosz–ukrán határt már átlépte, és folyamatosan tart nyugat felé.

Eredeti hazája az orosz Távol-Kelet, Kína és Korea. Az ottani kőriseken nem okoz gondot. 2002-ben az USA-ban és Kanadában is megjelent. Az azt követő két évtizedben tömeges kőrispusztulást, ezzel csillagászati összegű károkat idézett elő. Kisebb távolságokra önerőből, messzebbre a fertőzött fa- anyag szállításával terjed. Magyarországi megjelenésére is fel kell készülnünk.

Előrejelzés csapdázással

Az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészetének tölgyeseiben és bükköseiben az ATK Növényvédelmi Intézete, a SOE ERTI Erdővédelmi Osztályának közreműködésével, az Agrilus díszbogarak számos fajának a rajzáskövetésére alkalmas „MULTz csapdát” fejleszt.

Az eddigi eredmények szerint legalább nyolc tölgyhöz és bükkhöz kötődő díszbogárfaj csapdázására alkalmas.

Ugyanezt a csapdatípust használják Észtországban (ezt az EU tagállamot közelítette meg leginkább a faj) az ázsiai kőrisrontó karcsúdíszbogár monitorozására is. A hatékony csapda alapvető jelentőségű lehet egy terjeszkedő idegenhonos faj meg- jelenésének korai felfedezésében. Az időben történő észlelés pedig a legfontosabb feltétele a súlyosabb károk megelőzésének.

Csóka György
SOE ERTI Erdővédelmi Osztály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.