Back to top

A gyomszabályozás lehetőségei

A szőlőültetvények gyomirtása a hagyományos termesztésben sem egyszerű kérdés, még úgy sem, hogy általános a gyomirtó szerek használata. A fenntartható termesztésben nem megengedettek a kemikáliák, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.

A herbicidek alkalmazása viszonylag egyszerű, a tenyészidőszakban két jól időzített kezeléssel majdhogynem gyommentesen tartható az ültetvény, de felvetődik a vegyszerek káros környezeti hatása. Ezen kívül a szőlő igen érzékenyen reagál az elsodródó permetcseppekre.

Lehetséges megoldás a mechanikai és a hőfejlesztő (termikus) eljárások alkalmazása.

Utóbbiakhoz tartozik a forró vízzel, forró habbal vagy gázperzseléssel való gyomirtás, amelyeknek viszonylag kicsi a munkateljesítménye és nagyon drágák, ezen kívül a hatástartamuk rövid, károsítják a talajéletet, és az eljárás során felhasznált energiamennyiség sem a környezetkímélő irányba mozdul el. Éppen ezért a szőlőtermesztésben a termikus gyomszabályozási módok nem tartoznak a szakmailag támogatott kategóriába.

Az egyetlen elfogadott eljárás a herbicidek helyettesítésére a sorok aljának mechanikai művelése. Kétségtelen, hogy ez az eljárás is számos kérdést vet fel, de nem létezik problémamentes mechanikai munka a sorok tisztántartására. Mérlegelni kell a választott módszer előnyeit és hátrányait, lehetséges ökológiai következményeit. A mechanikai soraljaművelés történhet gumiujjas tárcsával, forgókéses, forgókapás, kétoldalas, damilos mulcsozó, forgóborona- és késes soraljművelővel, kézi kapával stb.

A munka során nagyon fontos szempont, hogy megőrizzük a talaj nedvességtartalmát.

A talajművelésnek nemcsak a gyomokra van hatása, hanem a talajban élő szervezetekre, a talaj fizikai és kémiai állapotára is kihat, és ezzel együtt közrejátszik az üvegházhatás mérséklésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében is. A mezőgazdaságilag hasznosított talajok fontos szerepet játszanak ebben, mert globálisan tekintve a talajok négyszer több szenet tartalmaznak, mint az atmoszféra, melynek fele szerves anyag formájában van jelen. A talajorganizmusok nagyobb része a növekedéséhez és szaporodásához szükséges energiát a szerves anyagok oxidációjából nyeri. Ebben a folyamatban a szénhidrátokat oxigén felhasználásával szén-dioxidra és vízre bontják, ezzel egyidejűleg energia szabadul fel. A felszabaduló szén-dioxid mennyisége alkalmas a talajban lezajló légzési és életfolyamatok intenzitásának a mérésére. Ezért a talajban lévő szervesen kötött szénnek nagy jelentősége van a klímavédelemben. Amikor a humusztartalom emelkedik, a talaj hozzájárul az légkörben lévő szén-dioxid-tartalom csökkenéséhez, ezzel együtt mérsékli a globális felmelegedést.

Amikor a humusz lebomlik, jelentősen hozzájárul a CO2 gáz kibocsátásához. Ezért a talajművelés kulcsszerepet játszik.

Sekélyen és keskeny sorban forgatták meg a szőlősorok talaját
Sekélyen és keskeny sorban forgatták meg a szőlősorok talaját
Minden egyes talajművelés az értékes humusz leépülésével és CO2-felszabadulással jár, mivel a talaj átkeverése és levegőztetése serkenti a mikrobák aktivitását, még ha rövid időre is. Gyakori talajművelés emeli a talajhőmérsékletet, ami szintén növeli a talajaktivitást, azon keresztül pedig a légköri CO2-tartalmat. A szőlő gyökereinek közel 80%-a a sorok alatt helyezkedik el, és 1 kg humusz 7 liter vizet képes magában tárolni. Érthető tehát, hogy igen nagy jelentőségű a kiegyenlített humuszellátás a sorok alatt, és miért van szükség a talaj kímélésére és minél kevesebb bolygatására. Nemcsak minden talajművelés, hanem a nitrogéntrágyázás is növeli a talaj levegőztetésén keresztül a biológiai aktivitást és ezáltal serkenti a mineralizációt. Nitrogéntrágyázás hatására úgynevezett priming-hatás érvényesül, ami azt jelenti, hogy a nitrogén hatására megnő az aktív tevékenység a talajban, és ezzel együtt a humusz nitrogéntartalma is felszabadul.

Egy tavaszi soraljművelés azonban pozitív is lehet, ugyanis nitrogént szabadít fel a talajból a szőlő számára.

A talajművelés időpontja is fontos szerepet játszik a gyakoriságon túl. A tavaszi és nyár eleji munkák kihatással vannak a nitrátkimosódásra, ami környezetterhelés szempontjából problémát jelent. Érdemes fontolóra venni, hogy egyedileg csak a tőkék alját kezeljük, csökkentve ezzel a kimosódást.

Speciális magkeverékeket állítottak össze a szőlő sorköztakaró növényzete kialakításához
Speciális magkeverékeket állítottak össze a szőlő sorköztakaró növényzete kialakításához
A talaj egy nem megújuló forrás, melyből egyre kevesebb áll rendelkezésünkre, ezért nagyon fontos a talajszerkezet és a talajélet védelme. Cél a hosszú időtartamú és tartós talajtermékenység fenntartása. A talajtermékenység elvesztésének legfőbb oka azonban az erózió, ami különösen a dombvidéki szőlőültetvényekben veszélyes, főként akkor, ha nincs összhang a talajművelés, a talajszerkezet és a környezeti adottságok között. Egy tisztán tartott (takarónövényzet nélküli), frissen művelt, finom morzsás lejtős, területen erős az erózióveszély. Ezen túl a gyakori művelésből adódóan, a keréknyomokban kialakuló talajtömörödés szintén növeli heves esőzések után a csapadékvíz elfolyását.

Az elfolyó csapadékvízben nemcsak a nitrát található meg, hanem a feleslegesen kiszórt permetszerek és a túlzott trágyázásból következő foszfátok is.

Felvetődik a kérdés, mi lenne a helyes gyomszabályozási technológia az ökológiai gazdálkodásban, ha kémiai módon nem engedélyezett, a mechanikai művelésnek az előnyein kívül pedig súlyos hátrányai is vannak. Az az egy biztos, hogy olyan megoldást kell választani, mely valahol a középutat képviseli. A művelésmódok, gyomszabályozási beavatkozások, éghajlati és egyéb agro-ökológiai viszonyokban tapasztalt sokszínűség jelentős hatással van a szőlőültetvények gyomnövényzetére is. A legmeghatározóbbak azok a tényezők, amelyek a talajápolásra hatnak.

Segítő gyomok

A sekélyen gyökerező árvacsalán nem versenyez a szőlővel
A sekélyen gyökerező árvacsalán nem versenyez a szőlővel
A szőlőben előforduló növényeket két csoportra oszthatjuk. A hasznos növények (árpa, árvacsalán, tyúkhúr és ujjasmuhar fajok), amelyek sekélyen gyökereznek, alacsony növekedésükkel összefüggő réteget alkotnak, kis gyökértömeget fejlesztenek, a vízre és tápanyagra nem túl igényesek. Gyökérzetük felszínesen szövi át a talajt, betakarják a felszínt, védik az eróziótól, az erős napsugárzástól, ezáltal megtartják a jó talajszerkezetet és gátolják más, lényegesen agresszívabb gyomok könnyű előjövetelét. Az említett növények nagyarányú megjelenése ökológiailag igen hasznos. A hasznos növények fejlődése a talajtípustól, a tápanyagellátástól és a talajművelés intenzitásától függően változik. Mivel ezek a növények nem jelentenek konkurenciát a szőlő számára, így nem feltétlenül szükséges a rendszeres gyomirtásuk.

A szőlő gyomszabályozásának alapvető jellemzője, hogy eltérő a sorok és a sorközök művelése. A sorok alját vegyszeres gyomirtás nélkül is tisztán tudjuk tartani, manapság már széles körben elterjedt, kitérős művelőeszközökkel is megmunkálhatjuk, kaszálhatjuk. Igaz ezek az eszközök köves területen kevésbé használhatók. Ügyelni kell arra, hogy a gyomokat fiatal korukban pusztítsuk ki, mert akkor még jó a talajmunka minősége, másrészt a gyomnövény még nem termelt magot.

Fontos tényező a gyomirtó hatásának tartóssága is.

Laza talajon takarás nélkül, enyhe lejtőn is komoly eróziós kár keletkezhet
Laza talajon takarás nélkül, enyhe lejtőn is komoly eróziós kár keletkezhet
Ha a művelőeszköz csak késsel vág a gyomok alá, akkor a növények könnyen újra legyökeresednek, ha pedig csak az apró termetűeket viszi ki a gép, akkor túl gyakran kell végigjárni az ültetvényt. A telepítés utáni években a vegyszeres gyomirtás hatására gyorsabban, a mechanikai védekezések esetében lassabban megy végbe a gyomok szelektálódása az évelő fajok javára, különösen a szőlő soraiban. Az évek múlásával elválik a sorok és sorközök gyomnövényzete: a sorközökben általában vegyes (egyéves és évelő) a fajösszetétel, a sorokban pedig évelő fajok hatalmasodhatnak el. A gyomflóra igen nagy változatosságot mutat az éghajlati adottságoktól és a talajtípusoktól függően. Ennek megfelelően a homokos, alacsony humusztartalmú területek gyomviszonyaira a különböző egyéves és az évelő gyomok a jellemzők. Kötött talajokon a szártarackos gyomok is jellemzőek.

Léteznek olyan eljárások is, amelyek elsősorban fizikai hatásokkal pusztítják a gyomnövényeket. Ilyen a már említett forró hab, amelynél totális a gyomirtóhatás azáltal, hogy 60–75 °C-os hőmérsékletre felhevített forró habot juttatnak a talajra a növények tövéhez.

A gyomnövény rostjai károsodást szenvednek, a sejtfehérjék kicsapódnak. Hasonló elven működik a termikus gyomirtás is.

Az elektromos gyomirtó nagyfeszültséggel fejti ki hatását, mely után a kezelt terület körülbelül 60 napig gyommentes marad. Precíziós gazdálkodásban pedig a gyomokat pontosan felismerő lézeres gyomirtó technikát vagy robotkapát alkalmaznak, amely felismeri a színeket és azonosítja a növényegyedeket.

Veszélyes gyomok

A konkurens növények (labodafélék, disznóparéjfélék, kakaslábfű, csillagpázsit, tarackbúza, betyárkóró, mezei acat, libatopfélék) legtöbbször mélyreható gyökérrendszerrel rendelkeznek, intenzív fejlődésük víz- és tápanyag-konkurenciához vezethet. A szőlőültetvények egyik leggyakoribb és legveszélyesebb gyomnövénye jelenleg az apró szulák, melynek gyökérzete több méter mélységbe is lehatol, magjai évekig megtartják csírázóképességüket.

A gépi megoldásokon kívül a veszélyes gyomok elnyomására a talajtípushoz, éghajlati adottságokhoz igazodó fűmagkeverékeket is használhatunk a sorokban. Előnyük, hogy csapadékos viszonyok között is járhatóvá teszik a területet, fokozzák a biodiverzitást, élőhelyet nyújtanak hasznos élő szervezeteknek. De ha mégis gyorsabb megoldásra van szükségünk, a 10%-os ecetsavas vagy a bogáncsból kivont pelargonsavas kezelés is hatékony. Az ecetsav a levélzet viaszrétegét lazítja fel, a pelargonsavnak pedig erőteljes szárító hatása van.

Dr. Németh Krisztina

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.