Back to top

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Nem veszélytelen állat

A növényevő orrszarvúk nagy méretűek, a homlokuk közepén fejlődő egy, vagy két kisebb-nagyobb szaruképződmény a fő jellegzetességük – amiről nevüket is kapták. Bőrük kemény, kiváló hallásukkal és szaglásukkal azonban gyenge látás párosul. Elsősorban ez utóbbi tulajdonságuk az oka agresszív viselkedésüknek. Az indiai orrszarvúk például több emberrel végeznek évente Nepál és India környékén, mint a tigrisek, vagy leopárdok.

Hallása és szaglása jó, látása kevésbé
Hallása és szaglása jó, látása kevésbé
Fotó: wikipedia

Az orrszarvúk nem túl szapora állatok, vemhességi idejük több, mint egy év és egyszerre csak egy borjat hoznak a világra.

A nevük egy tévedés eredménye

Összesen öt orrszarvú faj él a Földön, közülük a két afrikai rinocérosz faj nevei, a széles szájú orrszarvú és a keskeny szájú orrszarvú vagy fehér és fekete orrszarvú egy nyelvi tévedésen alapulnak. Külső megjelenésük igen hasonló: szürkés, néha vöröses barnás kültakarót viselnek. Táplálkozásuk is csak csupán abban tér el hogy a széles szájú inkább a füvet legeli míg a keskenyszájú főleg a bokrokról szedi össze táplálékát.

A nyelvi tévedés oka hogy, a holland telepesek a „széles” kifejezést „wijd”-nek mondták, amit az angol telepesek „white”-nak, vagyis fehérnek fordítottak.

Majd ezek után úgy döntöttek hogy, a keskeny szájú orrszarvút a másik ellentétének fogják hívni, így lett fekete orrszarvú belőle,.

Méretük miatt dobogós helyezettek

Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állatok a széles szájú orrszarvúk. Egy kifejlett fehér orrszarvú nőstény hossza 340–365 centiméter egy hím ennél valamivel nagyobb, 370–400 centiméter körüli. Tömegük átlagosan 1700-2300 kilogramm, de az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük elérheti a 3600 kilogrammot. Az állatok két hatalmas orrszarva közül az első akár 1,5 méteresre is megnőhet.

Nagy darab, de az orvvadászokkal szemben védtelen
Nagy darab, de az orvvadászokkal szemben védtelen
Fotó: wikipedia

A kihalás szélén, vagy már azon is túl…

A széles szájú orrszarvúk már pár éve sajnos a kihalás szélén állnak. 2018-ban pusztult el az utolsó 45 éves hím egyed, Sudan akinek állapota a szakértők szerint utolsó éveiben sokat romlott: nem csak öreg volt, de több fertőzés is megviselte a szervezetét, így muszáj volt elaltattatni. Halála után már csak két nőstény: Najin és Fatu maradtak fent az alfajból. Ezután 2021 októberében bejelentették hogy nyugdíjazni kell a 32 éves Najint is. Decemberben viszont kiderült, hogy egy nemzetközi kutatócsoport a kihalás szélén álló északi széles szájú orrszarvú újabb két embrióját hozta létre. A petesejteket a kenyai Ol Pejeta rezervátumban gyűjtötték be az élő két utolsó nősténytől. Azokat a cremonai Avantea laboratóriumba szállították, ahol megtermékenyítették őket a két utolsó hím, az elpusztult Sudan és Suni lefagyasztott spermájával.

Így öt életképes, lefagyasztott embrióval rendelkeztek a kutatók, azonban az alfaj megmentéséhez embriók tucatjaira volna szükség.

Az embriókat a legközelebbi rokon alfaj, a déli szélesszájú orrszarvú fiatal nőstényeibe fogják beültetni, ezek lesznek a béranyák.

Budapesti az első lombik-orrszarvú bébi

A budapesti Fővárosi Növény- és Állatkertben a 2007-es év elején született meg Layla a nőstény borjú, ő az első, mesterséges megtermékenyítéssel létrejött orrszarvú-borjú a világon. Mivel szülei már több mint húsz éve együtt éltek, de párzás sosem történt közöttük, ezért döntöttek az állatkert szakemberei a mesterséges megtermékenyítés mellett. Laylát az anyja, Lulu nem gondozta, ezért az állatkert munkatársai nevelték fel.

Ezért vadászták

Bár ma már szigorúan védettek az orrszarvúk, az orvvadászokat ez néha kevéssé érdekli, sőt ez az árukat növeli.

A keleti orvoslásban csodatevő, rákellenes illetve potencianövelő hatást tulajdonítanak az orrszarvú tülkének, emiatt vadászták őket egy időben ami a számukat jelentősen lecsökkentette.

Hiába a felvilágosító kampányok, hogy az orrszarvú tülöknek nincs gyógyhatása, ez annyira beivódott a köztudatba, hogy a tülökből készült porért vannak akik vagyonokat kifizetnek. A populációik megtizedelődése az egész élőhelyi ökoszisztémára rossz hatással van, mert óriási területeket képesek bejárni, és a növényzet „karbantartásában” is részt vesznek táplálkozásuk során.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.