Back to top

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Számos elmélet létezik a bálnák agyát és gerincét körülvevő, "retia mirabilia néven ismert érhálózat pontos definiálására, de most az UBC zoológusai úgy vélik, hogy megoldották a rejtélyt, és a számítógépes modellezés alátámasztja a teóriájukat.

A szárazföldi emlősök, például a lovak vérében galoppozás közben "pulzusok" keletkeznek, amikor a testükben a vérnyomás minden egyes lépésnél megemelkedik, majd csökkenésnek indul. Egy új tanulmányban a vezető szerző, Dr. Margo Lillie és csapata első ízben vetette fel, hogy ugyanez a jelenség az uszonyos tengeri emlősöknél, vagyis a bálnáknál is előfordul. És talán rájöttek arra is, hogy a bálnák miért kerülik el emiatt az agy hosszú távú károsodását.

Az átlagos vérnyomás minden emlősnél magasabb.

A nyomáskülönbség irányítja a vér áramlását a szervezetben, beleértve az agyon keresztül, mondja Dr. Lillie, az UBC zoológiai tanszékének emerita kutató munkatársa. A mozgás azonban erőteljesen megmozgathatja a vért, ami nyomáscsúcsokat, vagyis "impulzusokat" okoz az agyban. Az ilyen impulzusok során az agyba belépő és az agyból kilépő vér közötti nyomáskülönbség károsodást okozhat.

Dr. Lillie szerint az ilyen jellegű hosszú távú károsodások az embereknél demenciához vezethetnek. De míg a lovak a be- és kilégzéssel kezelik a pulzusokat, a bálnák merülés és úszás közben visszatartják a lélegzetüket. "Tehát ha a cetfélék nem tudják a légzőrendszerüket használni a nyomásimpulzusok mérséklésére, akkor más módot kellett találniuk a probléma kezelésére" - mondja Dr. Lillie.

Dr. Lillie és munkatársai elmélete szerint a retia egy "impulzusátviteli" mechanizmust használ, amely biztosítja, hogy a cet agyában a mozgás során az átlagos különbségen felül ne legyen vérnyomáskülönbség az agyban.

Lényegében a retia a vérben fellépő impulzusok tompítása helyett az agyba belépő artériás vérben lévő impulzust átviszi az agyból kilépő vénás vérbe, így a pulzus "amplitúdója" vagy erőssége megmarad, és így elkerülhető, hogy magában az agyban nyomáskülönbség alakuljon ki.

A kutatók 11 cetfaj biomechanikai paramétereit gyűjtötték össze és ezeket az adatokat egy számítógépes modellbe vitték be.

"Új hipotézisünk, hogy az úszás belső nyomásimpulzusokat generál, és modellünk alátámasztja azt, hogy a helyváltoztatás által generált nyomásimpulzusokat egy impulzusátviteli mechanizmussal lehet szinkronizálni, amely akár 97 százalékkal csökkenti a keletkező áramlás pulzálhatóságát" - mondja a vezető szerző, Dr. Robert Shadwick, az UBC zoológiai tanszékének professor emeritusa.

"Fontos következő lépés lenne annak megértése, hogy a mellkas hogyan reagál a mélyben lévő víznyomásra, és hogy a tüdő hogyan befolyásolja az érnyomást"

- mondja Dr. Wayne Vogl. "Természetesen az agyban a vérnyomás és az áramlás közvetlen mérése felbecsülhetetlen értékű lenne, de ez jelenleg technikailag nem lehetséges."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Oktatási és kutatási magyar-üzbég együttműködés

A Taskenti Állami Agráregyetemmel korábban megkötött együttműködést erősítette meg Aziz Botirovich Voitov üzbég mezőgazdasági miniszter, és Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a KÁN Egyetemi napokon, Kaposváron..