Back to top

Egy éve érkezhetnek Ázsiából is vendégmunkások hazánkba

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol már évek óta nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.

Egy évvel ezelőtt még további lehetőségek nyíltak az unión kívülről bevonható vendégmunkások foglalkoztatására, mivel a lehetséges küldő országok körét Ukrajna és Szerbia után távolabbi országokra is kiterjesztette a kormányzat. Az ország vezető HR szolgáltatója szerint a vendégmunkásoknak sokat köszönhet a hazai gazdaság, de nem lenne meglepő, ha változna a szabályozás.

munkaero_0.jpg

Illusztráció
Illusztráció

„Évek óta szenved a magyar gazdaság a munkaerőhiánytól, de ez nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban probléma. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy már az ukrajnai háború előtti időszakban is azt láttuk, hogy a környező országokban, így Ukrajnában vagy Szerbiában, kezd elfogyni a magyar munkaerőpiacra bevonható dolgozók száma” – mondta el Juhász Csongor, a 8 országban jelenlévő Prohuman HR szolgáltató vállalat vezetője. „A helyzetet látva a magyar kormányzat egy évvel ezelőtt változtatott az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásának feltételein. Ez azt eredményezte, hogy

a kormányzat által minősített munkaerőkölcsönző vállalatok a korábbi 5-6 hónapról 30-40 napra tudták redukálni a hiányszakmákban az ázsiai országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának szigorú és kontrollált adminisztrációs folyamatát.

Rendkívül fontos lépés volt ez, mert hazánknak voltak már olyan régiói, ahol a termelési folyamatok helyben maradását veszélyeztette a kritikus munkaerőhiány. Mindez a magyar dolgozók munkahelyeinek megtartásáról is szól, hiszen, ha egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerőproblémáit, könnyen dönthet úgy, hogy áttelepíti a termelést egy másik országba. Ezzel munkahelyek szűnhetnek meg, beszállítói láncok omolhatnak össze, magyar vállalkozások maradhatnak megrendelés nélkül, miközben a települések és az államkassza adóbevétele is csökkenne” – tette hozzá a szakember.

Vendégmunkások Ázsiából: jók a tapasztalatok

A vendégmunkások foglalkoztatása nem ideális megoldás a vállalatok számára, hiszen a külföldiek bevonása többe kerül, mint egy magyar dolgozó alkalmazása. Sok egyéb mellett költséget jelent az utaztatás, a szállás biztosítása, sok esetben a tolmács, és az adminisztrációs terhek is nagyobbak. Így érthető, hogy csak akkor és azokon a területeken alkalmaznak vendégmunkásokat a cégek, ahol már hosszabb ideje nem találnak magyar dolgozókat. Ezeken a területeken viszont rendkívül nagy segítség a megbízható vendégmunkások ellenőrzött bevonása.

hidroponias_salata.jpg

Illusztráció
Illusztráció

„Az elmúlt egy évben távolabbi országokból, főleg Indonéziából és a Fülöp-szigetekről is érkeztek már hazánkba vendégmunkások. A tapasztalatok kimondottan jók.

A fülöp-szigeteki gazdaságpolitika például már évtizedek óta épít a kontrollált „munkaerőexportra”, így angolul jól beszélő, jól képzett dolgozók segíthetnek a hazai munkaerőhiány orvoslásában, miközben náluk már egy szigorú kormányzati szabályozási és felügyeleti rendszer is kialakult a munkavállalók külföldi elhelyezésére.

Ez egyrészről megakadályozza a hosszú távú és végleges migrációt, másrészről erősen kontrollálják és szűrik a jelentkezőket” – emelte ki Juhász Csongor. A szakember hozzátette: az indonéz dolgozók esetében is elmondható, hogy szívesen jönnek hazánkba dolgozni. „A vendégmunkásokért nemzetközi szinten zajlik a verseny, és míg egy ukrán vagy szerb munkavállaló esetében igaz lehet, hogy szívesebben vállal munkát olyan országokban, ahol a szláv nyelvi alapok könnyítik a hétköznapi kommunikációit, ez a versenyhátrány az ázsiai dolgozók esetében nem gyengíti Magyarország esélyeit” – tette hozzá. A Prohuman kötelékben már több hazai vállalatnál, százas nagyságrendben helyezkedtek el indonéz munkavállalók és folyamatosan állnak munkába a következő hetekben újabb csapatok is. A tapasztalatok kimondottan pozitívak, mivel angolul jól beszélő munkavállalókról van szó – ami jellemző az indonéz emberekre -, gyorsan beilleszkedtek, és úgy a magyar, mint a más nemzetiségű kollégákkal is hatékonyan dolgoznak együtt.

Energiaválság és recesszió - Átalakulhat a vendégmunka szabályozás?

szalma_gyujtes_mezo.jpg

Illusztráció
Illusztráció
„Bár még senki nem látja pontosan, mit hoz a következő időszak energiaválsága, mi úgy gondoljuk, hogy ha lesz is egy komolyabb visszaesés a téli időszakban, gyors lehet utána a visszaállás is. Azaz, a hidegebb, energiaéhesebb időszak után nagy erővel és várhatóan gyorsan fognak újraindulni azok a vállalatok is, amelyek esetlegesen csökkenteni kényszerülnek majd a termelésen a tél folyamán. A gazdasági környezet kiszámíthatatlanabb, mint korábban, de a munkaerőhiány mértéke olyan jelentős jelenleg, hogy a vendégmunkások jelenlétére még recessziós környezetben is szükség lehet, noha az is igaz, hogy még nagyobb kontrollra lehet szükség ezen a téren” – emelte ki Juhász Csongor.

Jelenleg mintegy tucatnyi minősített munkaerőkölcsönző cég jogosult arra, hogy unión kívüli dolgozókat foglalkoztasson Magyarországon a jogszabályokban meghatározott, egyszerűsített és ellenőrzött feltételek mellett.

E szigorúan szabályozott körön kívül jelenleg rengeteg cég hoz be saját célra vagy munkaerő-közvetítés keretében harmadik országbeli munkavállalókat a korábbi, rendes, hosszabb és körülményesebb ügymenetben. Ezekben az esetekben nincs korlátozva a származási ország, kisebb az átláthatóság és a jogalkotónak is kevesebb kontrollra, ellenőrzésre van lehetősége, ami nagyobb teret nyit a szabálytalanságoknak, visszaéléseknek. A jelenlegi gyakorlat értékelésére a szabályozó jogosult.

A szabályozási feltételeken a kormányzat mindig az éppen aktuális gazdasági és munkapiaci helyzetnek megfelelő módon alakított, elősegítve a Magyarországon működő cégek munkaerőigényének biztosítását. „Természetszerű, hogy megváltozó körülmények mellett változik a szabályozás is, hiszen az, ami egy vagy két éve működött, átalakításra szorulhat. Erről a mindenkori felelős kormányzat dönt, de nem lenne meglepő számomra, ha a gyakorlati tapasztalatok alapján még tovább szigorítanák, még nagyobb kontrolt kérnének a vendégmunka kapcsán. Erre több mód is lehet, például megszabható akár, hogy maximálisan mennyi időre jöhet hazánkba dolgozni egy-egy vendégmunkás. A szigorítás azt jelentené, hogy még nagyobb lesz a munkaerőkölcsönzők felelőssége. Mindemellett biztos vagyok benne, hogy vannak olyan megbízható, kellően robusztus, országos hálózattal rendelkező vállalatok, amelyek az esetleg változó szabályozó környezet mellett is átlátható, megbízható módon lesznek képesek megoldani a vendégmunkások szabályozott bevonását a magyar gazdasági érdekek mentén a munkapiacra a jövőben is” – összegezte Juhász Csongor.

Forrás: 
Prohuman HR

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Párhuzamos fejlődéstörténet

Az idén már másodszor nyerte el az Agrartechnik német szaklap által meghirdetett Service Award verseny „A legjobb szervizműhely” díját az AXIÁL Kft. bajai telephelyének szervizszerelő csapata. Az itt dolgozók a jövőben még az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhetik munkájukat, december 5-én ugyanis felavatták a vállalat új mobilszerviz-műhelyét Baján.

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.