0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Rejtőzködő idegenhonos károsító a jukkatripsz

Hazai kertekben, parkokban, sőt még a nagyvárosi járdaszigeteken is gyakran láthatunk virágzásukkor nagyon látványos pálmaliliomokat. Ez az észak-amerikai szívós dísznövény sem mentes károsítóktól, a tőlevélrózsájában a levelek tövénél sokszor nagy tömegben van jelen az Észak-Amerikából behurcolt jukkatripsz.

Az idei meleg, száraz nyarat kevés növényünk viselte jól. A nem öntözött növények csak kor­nyadoztak, a vízhiány sokuk halálát okozta. Ha ilyen jellegű száraz, meleg, sőt forró nyaraink lesznek, érdemes olyan növények telepítésén gondolkodni, amelyek jól viselik ezeket a mostoha körülményeket. Talán az egyik jó példa erre a pálmaliliom, vagy más néven a jukka (Yucca filamentosa), amely hazánkban kerti jukka, foszlóslevelű jukka vagy fürtös pálmaliliom néven is ismert. Ez a növény Észak-Amerika számos államában (pl. Alabama, Észak- és Dél-Karolina, Florida, Louisiana, Maryland, Mississippi vagy Virginia) természetesen is előfordul, több más államban pedig (pl. Kentucky, Ohio) telepítik.

Látványos kinézete miatt Európa több országában, főleg a mediterrán részeken gyakran ültetett dísznövény.

Mivel télálló, hazánkban is sokfelé megtaláljuk, kertekben, városi parkokban, temetőkben, vagy a szennyezett levegőjű nagyvárosok szélsőséges körülményeknek kitett járdaszigetein. Sok esetben találkozhatunk vele elhagyott és felhagyott ipari és lakossági területeken. Örökzöld tőlevélrózsája és látványos nyár eleji nagy fehér virágai miatt sokan szeretik ezt a melegkedvelő és jó szárazságtűrő növényfajt.

Természetesen a jukkát is sanyargatják kártevők, talán a legkevésbé ismert ilyen károsító a szintén Észak-Amerikából származó jukkatripsz (Bagnalliella yuccae). Ennek a rovarnak a hazai ismerete a kiváló tripszkutató, Jenser Gábor nevéhez fűződik. Amikor a hazai tripszek határozását segítő Fauna Hungariae kötetet írta, zárójelben említette, hogy ez az állat is várható hazánkban. Nem telt bele néhány év, és egy tudományos dolgozatában már említést is tett több hazai előfordulásáról, majd később egy újabb megfigyelésről.

Jenser Gábor azt feltételezte, hogy a jukkatripsz hazai jelenléte többszörös behurcolásnak lehet az eredménye.

Érdekesség, hogy nyolc rokon Bagnalliella tripszfajt ismerünk, amelyekből hat az USA-ban fordul elő jukkafajokon, két faj a trópusokon él, Új-Guineában és Dél-Afrikában, de ez az egyetlenegy tripsz közülük, amely az egész világon szétterjedt és ma már mindenhol megtalálható, ahol jukkát ültetnek.

Az állat nagyon apró, csupán néhány milliméter hosszú, vékony barnás-feketés rovar, amely mindig nagyobb számban figyelhető meg a jukka tőlevélrózsáját alkotó levelek eredésénél. Gazdasági kárt nem regisztráltak még hazánkban, de a tripszek szívogatásának következtében a levelek töve foltosodik, kisebb esztétikai kár alakul ki. Mivel eddig komoly tünete nem volt, védekezni sem szükséges ellene a jelenlegi ismereteink alapján, de nem lehet tudni, hogy a meleg, száraz nyarak a tripszekkel együtt nem fognak-e komolyabb gondot okozni.

A jukkatripsz alig ismert Magyarországon, hiszen csupán néhány hazai megfigyelésről számoltak be.

Az elmúlt időszakban azonban a sokfelé ültetett és a kertészeti üzletekben levő növényeken is nagy számban megtaláltuk, ami arra enged következtetni, hogy ez a rejtett életmódú idegenhonos károsító jóval elterjedtebb hazánkban és sokkal több a fertőzött növény, mint korábban gondoltuk.

Dr. Kontschán Jenő, dr. Ágoston János

Forrás: Kertészet és Szőlészet