Back to top

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Milyen volt az idei dinnyeszezon? | Roszik Tamás dinnyetermesztő és Sándor László, BASF | MMG-Direkt

 

Az idei dinnyehelyzeten túl a termelési fortélyokról, valamint a fogyasztói tudatosságról is szó esett az MMG Direkt legutóbbi műsorában, ahol Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője Sándor Lászlóval, a BASF kereskedelmi specialistájával és Roszik Tamás dinnyetermelővel beszélgetett.

Fotó: MTI - Rosta Tibor

A dinnyefélék a levegős, laza szerkezetű talajt kedvelik, megfelelő vízellátottság mellett.

Tápanyag-ellátottság kapcsán szerves trágyával, komposzttal próbálják a gazdák biztosítani a szükséges tápelemeket, azonban a nagyobb termelők csöpögtető csöveken keresztül pozícionáltan juttatják a talajba a tápanyagot. A leglényegesebb azonban a megfelelő fényviszonyok és hőmérséklet: a 35 Celsius-fokot a dinnye még elviseli, az afölött értékek viszont nem optimálisak a számára. Az idei hőség sok esetben a növény minőségromlását eredményezte, hőstresszt szenvedett, ami energiát vont el növekedésétől.

A dinnyetermelés szakaszosan történik, vagyis a termelők két-háromhetes csúsztatással ültetik a növényeket, hogy a dinnyeszezon során szinte végig biztosítva legyen a friss termés. Amikor bekötött a dinnye, onnantól fogva tenyészidőtől függően 35-40 napra már szedhető. (A korai szüretelésű dinnyék beltartalmi tulajdonságai gyengébbek, ezért a fogyasztóknak érdemesebb a későbbi szüretelést megvárni. Szerk.)

Az áruházláncok polcain dinnye hivatalosan 5-6 napig tárolható, de vannak olyan fajták, amiket olyan érettségi fokban szedtek le, hogy mire Nyugat-Európa egyik országából Magyarországra ér, utána még bőven tovább szállítható más országba is.

A hazai piacokon más a helyzet, az aznapi áru legrosszabb esetben előző nap lett leszedve, ami természetesen számottevően befolyásolja a dinnye frissességét, beltartalmi értékeit. De sajnos ez a tendencia évről évre hanyatlik, egyre kevesebb friss áru jelenik meg a hazai piacokon – adta tudomásul Roszik Tamás.

Idén mintegy 4000 hektáron termesztettek dinnyét. Eloszlása szerint 3600 hektáron görögdinnyét, a fennmaradó területeken sárgadinnyét – ez a tavalyi évhez képest megközelítőleg 15 százalékos visszaesést jelent. A termőterület 90 százalékán gömbölyű, klasszikus dinnyét termesztettek, de egyre elterjedtebb a magszegény vagy mag nélküli dinnye is, ami évről évre keresettebb a fogyasztók körében.

– Európában először a spanyolok kezdték el ezt a fajtát termeszteni, majd Nyugat-Európába exportálták.

Mikor Magyarországra is bejutott a magnélküli változat, a fogyasztók eleinte azt hitték, nincs benne egyetlen szem mag vagy magkezdemény sem. Pedig a szabvány szerint a fajtában akár 8-10 db keménymag is lehet több kisebb léhamag mellett

– hívta fel a figyelmet Sándor László.

A sárgadinnye termesztése és értékesítése is csoportokra osztható. Megkülönböztetünk gália és kantalup típusú sárgadinnyéket, itthon az utóbbi az elterjedtebb. Termesztése általában fóliaházban kezdődik – vannak termelők, akik felfűtik a házat (ez főleg az extra korai fajtákat termesztő termelőknél bevett), de ez a módszer az energiaár-robbanás miatt jövőre várhatóan megszűnik –, majd szabadföldön folytatódik tovább nevelésük, ahol síkfóliás termesztéstechnológiával teremtenek minél jobb terméspotenciált elérő körülményeket. Végül a termelők szüretelés előtt fátyolfóliával takarják le a növényeket, még a legmelegebb időszakban is.

– A sárgadinnye-termesztőknek kihívásokkal teli volt az idei szezon, ugyanis attól függetlenül, hogy a dinnye eredendően egy mediterrán növény, az idei hőség már a dinnyének is sok volt. Ettől függetlenül szerencsére jó évet zárhattunk, még az előző évek mérlegéhez képest is

– mondta Roszik Tamás.

Mindehhez persze szükséges a fogyasztói tudatosság is, hogy magyar terméket, hazai dinnyét keressenek a vásárlók. Ehhez megfelelő információt ad a dinnyén feltüntetett címke, amelyen megtalálható a termelő, a termelés helyszíne, a szedés dátuma, valamint a fajta típusa is. Együnk magyar dinnyét!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

Őszi munkák a kertben

A tél a pihenés, feltöltődés, tervezés ideje a kertnek és kertésznek. Hogy erre az időszakra megfelelően felkészüljünk, számos teendőnk van még ősszel a kertben.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

A hideg még várat magára

Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek.

Óvatosan ezzel a meggyes sörrel, túlnyomás lehet benne

Lehetséges sérülés veszély miatt az Auchan Magyarország Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a 0,33 literes kiszerelésű, saját márkás Nívó Szűrt elnevezésű meggyes sört - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.