Back to top

A magyar vetőmag felveszi a versenyt a külföldivel

A Marton Genetics a magyar vetőmagtermelés egyik vezető vállalata. A 35. Bábolnai Gazdanapokon idén is kiállítottak, ráadásul nem is akárhogyan: a világ legnagyobb jurtáját állították fel Bábolnán. A különleges építményben további különlegességekkel várták a látogatókat, többek közt egy Szaharában talált Hold-meteorittal.

Az MMG Direkt legutóbbi adásában a cég bábolnai szereplése mellett természetesen a vetőmag-genetika, a nemesítés állt a középpontban, de szó esett a Marton Genetics legújabb marketingfilmjéről is, amiben a magyar búza játssza a főszerepet. Balla Zoltán, a Marton Genetics kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős vezetőjével Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett.

Hogyan került egy Hold-meteorit a világ legnagyobb jurtájába?| Dr. Balla Zoltán, Marton Genetics|MMG

A magyar búza és vetőmag népszerűsítésére készített, kilenc magyarországi helyszínen forgatott reklámfilm három hónap alatt készült el. Egy martonvásári mezőről induló lovassal indít, aki az Urálon túlra juttatja el az ősi magyar genetikát, hogy élelmet és jövőt biztosítson vele az ott élőknek. Az út során a lovas felkeresi a Marton Genetics XXII. századi nemesítőközpontját, ahol bemutatják a vetőmagokat létrehozó szakmai munkát, amivel a Földön kívül is életet teremthetünk. Szerepel a filmben Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, és hamarosan elkészül a film angol és orosz nyelvű változata is.

– A film a honfoglalásától egészen az űrutazásig mutatja be a magyar vetőmag útját. Mivel honfoglaló őseink, vándor nép lévén, jurtában éltek, úgy gondoltuk, hogy a filmnek ezt a fontos kellékét is elhozzuk a látogatóknak, egyben a Bábolnai Gazdanapok jubileuma előtt is tisztelegve.

Ez úton is köszönjük a Magyar Turán Alapítványnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a 314 négyzetméteres jurtát, ami annyira egyedülálló a világon, hogy Guinness-rekordként van nyilvántartva – mondta Balla Zoltán.

De nemcsak maga a jurta vonzotta az érdeklődőket, hanem a benne kiállított, North West Africa (NWA) 11 695 néven nyilvántartott Hold-meteorit is, amit a Szaharában találtak. A 41,4 grammos meteorit tudományos besorolása „erősen sokkolt, finomszemcsés, földpátos holdi breccsa kőzet”.

Fotó: Csatlós Norbert

– A meteorit bemutatásával szintén a filmre utalunk, hiszen a film története az űrben végződik: a vetőmag, mint genetikai csúcsteljesítmény, lehetővé teheti a földi életet a világűrben. Ennek a jelentőségét szerettük volna közelebb hozni a látogatókhoz.

Ha a jövőbe már betekintettünk, tekintsünk vissza kicsit a múltba. A modern gabonavetőmagok elődei egyértelműen a honfoglalással együtt kerültek a Kárpát-medencébe. Azóta jelentős átalakuláson mentek keresztül a nemesítés révén, de mára bebizonyosodott, hogy a magyar vetőmagnak nemcsak jelene, hanem jövője is van a magyar földeken.

Bánkúti búzából még napjainkban is gyönyörű állományok láthatók a martonvásári fajtabemutatókon. E fajtának a fenntartása kulcsfontosságú, mert ezáltal tudunk visszanyúlni az alapgenetikához, amire alapozva, további keresztezésekkel, az új igényeknek megfelelő fajtákat tudnak létrehozni.

– A Bánkúti búzára úgy tekintek, mint egy őssejtre. Rezisztens fajta, még nem fogékony betegségekre, és ellenáll a különféle rovarkártevőknek. Ennek ellenére a Bánkúti esetében még szó sincs úgynevezett túlnemesített búzavetőmagról. Ha visszatérünk ehhez az „ősbúzához”, akkor a következő búzagenerációt olyan alapra tudjuk helyezni, ami rezisztens fajtából ered – mondja a szakember. Mint mondta, úgy véli, a külföldről érkezett fajtákat veri a magyar genetika. Ezt az aszályos idei év jól láttatta:

a magyar fajták a szárazság ellenére is jobban megbirkóztak a szélsőségekkel, mint a külföldi fajták, és a legtöbb helyütt jobb terméseredményt is produkáltak.

A klimatikus viszonyok változása miatt a vetőmag-nemesítési kutatások az aszálytűrésre fókuszálnak. A következő években – ilyen inputárak mellett – várhatóan azokat a fajtákat fogják keresni a termelők, amelyek kevesebb inputanyag kijuttatásával is megfelelő mennyiségű termést tudnak hozni, vagyis ha kevesebb műtrágyával és kevesebb növényvédő szerrel is képesek produktumot elérni. Balla Zoltán szerint a nemesítésnek ebbe az irányba kell mozdulnia, a jövő vetőmagtermelésének ez az útja.

A jurta melletti "egy éjszaka kinőtt" hibrid kukorica bemutató
A jurta melletti "egy éjszaka kinőtt" hibrid kukorica bemutató

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

A bagett karrierje

A francia bagett felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

Finom és praktikus: a tészta

Amellett, hogy finom, rendkívül praktikus alapanyag. Ha megéhezne valaki, a háziasszonynak csak be kell nyúlnia érte a szekrénybe, hogy percek alatt megfőzze, ízesítse, és máris fogyasztható. Csakhogy szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tésztáról van szó – fogalmazott Németh Istvánné, aki a Vas megyei Répcevisen készít száraztésztát.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

Csökkent a kukorica ára Lengyelországban

Végéhez közeledik a szemes kukorica betakarítása Lengyelországban, mégsem felhőtlen a lengyel gazdák öröme, mert továbbra is nagy mennyiségű import kerül az országba Ukrajnából, ami a belföldi termés árát lenyomja.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Továbbra is akadozik az ukrán gabonaexport

Bár az ENSZ közvetítésével november 19-én meghosszabbították a fekete-tengeri gabonaexporta vonatkozó megállapodást Oroszország és Ukrajna között, mégis naponta legfeljebb öt hajó fut ki az ukrán kikötőkből.

Szilva aszályban

Az idei súlyos aszálykár ellenére az öntözetlen ültetvényekben is voltak olyan szilvafajták, melyek gyümölcsét piacra lehetett vinni. Az ízük azonban elmaradt a megszokottól. A vezető fajták nagy része mennyiségben és minőségben is rosszabbul termett a vártnál. Az öntözött ültetvényekből betakarított szilva szép, jó minőségű, de drága volt az idén.

Corteva Crop Solution HUN Kft: Profi kínálat új néven

Alig egy hónapja, hogy a vállalatcsoport eddigi cégeit összevonva egységes néven jelent meg a Corteva. A növényvédő szer, vetőmag, nitrogén menedzsment hármasára épülő vállalat továbbra is a fejlesztéseket tűzte ki célul, hogy a termelőket partnerként a sikeres gazdálkodásban segítse.