youtube://v/owloNMccXus
A 2020-ban indult beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárdot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként.
Nagy István, agrárminiszter a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta:
Hiszen megtudjuk duplázni az öntözött területeink nagyságát. Mezőhegyesen eddig 2500 hektárt öntöztek, most pedig egyszerre több, mint 5000 hektárt öntöznek.
Ennek több tanulsága van. Az egyik az, hogy képesek vagyunk ilyen beruházást végrehajtani. mivel megvan az a műszaki technikai háttér, amely megtudja ezt valósítani. És ennek is sok hozadéka van, például, hogy az öntözött területek számát megdupláztuk, de ugyanannyi vízmennyiséggel értük el az öntözéses hatást.
Ez nagyon fontos a jövő szempontjából is. Hiszen a vízzel gazdálkodnunk kell, nem áll rendelkezésre korlátlanul, a jövő generáció érdekében meg kell tartanunk, az ivóvízbázist nem veszélyeztethetjük.
Az átadón Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Kiemelte azt is, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent, hozzátéve, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt „katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak”.
Hogyha az elmúlt éveket vizsgálom, akkor ez a megtérülés 3-5 évre is tehető, még akár kisebb támogatási intenzitás mellett is. Az elmúlt 3-5 évnek olyan aszályos tenyészidőszakai voltak, hogy ez a szám ilyen terményárak mellett és ilyen input árnövekedéssel biztos, hogy reális – hangsúlyozta Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója.
Az építés 13 hónapig tartott, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónapot vettek igénybe. És bár már két éve folytak előkészítő munkálatok, az igazi építkezés csak 2021 decemberében kezdődött. Akkor kellett építkezni, amikor az aszály miatt legnagyobb szükség volt az öntözésre.
„A termelésben ez nagyon nehéz volt, viszont a beruházást segítette – mondta el Kovács Norbert. Egy nagyon dolgos időszak van mögöttünk, és nagyon sok kooperációt igényelt a vállalkozók összehangolása, a technológia szállítása. Különösen idén tavasztól egy olyan újabb környezeti tényező jött be, ami nehezebbé tette a munkálatokat, viszont a szántóföldön látható gép azt igazolja, hogy megérte-e az erőfeszítéseket megtenni.
A korszerű gépek saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel távolból irányíthatók. Az öntözővíz a Marosból érkezik. Ám a fejlesztés nemcsak öntözővizet biztosít, hanem termesztéstechnológiai fejlesztéseket is lehetővé tesz.
– Az öntözésberuházásnak része egy olyan 220 hektáros terület, ahova center típusú öntözőkkel a hígtrágyát fogjuk kijuttatni. Ez például a tápanyag-utánpótlásnak egy nagyon jó alternatívája, illetve a megnövekedett inputanyag-költséget így tudjuk majd optimalizálni. De a hagyományos tápanyag-utánpótlás hatékonyságán is rengeteget javít az, hogyha például egy műtrágya szórás után, vagy egy növényvédelmi munkálat után célzottan és irányítottan tudunk öntözővizet kijuttatni. Ekkor sokkal jobb hasznosulásról lehet beszélni – foglalta össze a vezérigazgató.
Erre már csak azért is szükség van, mert Mezőhegyesen az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra számítanak, hogy minden évben lesznek kisebb-nagyobb aszályos időszakok, márpedig – ahogy azt Kovács Norbert is kiemelte – a cég legnagyobb bevételi forrása a vetőmagtermesztés.
Nálunk a 2000 hektár öntözött hibrid kukorica a céltermésnek a felét tudta produkálni, úgy, hogy soha nem látott mennyiségű vizet juttattunk ki ebben az átmeneti évben, amikor már voltak új berendezések, de a maga beruházás még zajlott. Úgyhogy ez egy nagyon-nagyon jelentős terméskiesés, és ezáltal egy nagyon jelentős árbevétel-kiesés is.
Ez azonban várhatóan nem lesz ekkora, vagy teljesen eltűnik, ha az új öntözőrendszer 100 százalékban üzemel majd. Ezzel, és a vetőmagüzemben végrehajtott korszerűsítésekkel és bővítésekkel pedig a vetőmag-előállításban a ménesbirtok előbbre lép. Alapanyagtermelés helyett egyre több termény esetében lesz fémzároltvetőmag-előállító.
