Az inváziós kártevők között számosság és a kártétel mértéke szempontjából tekintélyes helyet foglalnak el a szipókás rovarok (Hemiptera) – azaz poloskák, kabócák, levél-, pajzs- és növényi tetvek. Ide tartozik például az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) vagy az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa).
A pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) egy impozáns méretű, látványos küllemű kabócafaj. Két centimétert meghaladó testhossza (a hímek 21-22 mm, a nőstények 24-27 mm hosszúak) a hazai fajok közül az énekeskabócákéval vetekszik (az óriás énekeskabóca átlagos testhossza ugyanis 26-30 mm). Piszkosfehér vagy szürke első és élénkpiros hátsó szárnyai feketével pöttyözöttek és szegélyezettek. Ezen tulajdonságok alapján az állat könnyen észrevehető, más hazai kabócafajokkal nem téveszthető össze.
A pöttyös lámpahordó-kabóca eredeti elterjedési területe Kína keleti része, Tajvan és Vietnam északi része. Onnan kereskedelmi szállítmányokkal (fa csomagolóanyaggal vagy élő növényekkel) jutott el az 1930-as években Japánba, majd később a Koreai-félszigetre. Az Amerikai Egyesült Államok keleti parti államaiba 2014-ben jutott el, jelenleg négy államban (Pennsylvania, Virginia, Delaware és New Jersey) megtelepedettnek tekintik és további négy államból (Connecticut, Maryland, Massachusetts és New York) vannak szórványos gyűjtési adatai.
Általában a zárt lombkoronával és szabadon álló törzzsel rendelkező növényeket részesíti előnyben. Kedvelt tápnövénye a hazánkba dísznövényként betelepített, azonban inváziós gyomfajjá vált mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). Termesztett növényeink közül pedig az alma (Malus domestica), a szőlő (Vitis vinifera) és az őszibarack (Prunus persica) érdemel említést, mint kártételének valószínű célpontja.
Kártétele elsősorban a lárvák táplálkozásának eredménye: a lárvák a lágyabb szövetű, fiatal hajtásokat, leveleket szívogatják, ami azok elhalását idézi elő, és az asszimilációs felület csökkenéséhez és végső soron a növény hervadásához vezet. Továbbá a szívogatással okozott sebek fertőzések bejutási pontjai lehetnek.
A tojások áttelelésének kísérletes vizsgálatait a hazai téli középhőmérsékleti adatokkal összevetve valószínű, hogy a szaporulat 60-80%-a sikeresen áttelel, ami alkalmas lehet stabil populációk létrehozásához. Továbbá érdemes megemlíteni a városok okozta hőszigethatást, vagyis a ritkábban lakott területekhez képest magasabb, kiegyenlítettebb hőmérsékletet, ami szintén segítheti a megtelepedését és akklimatizációját. Ezeket figyelembe véve a pöttyös lámpahordó-kabóca hazai megjelenése és megtelepedése elképzelhető, behurcolása pedig csak idő kérdése.
Az ellene való védekezésben kiemelten fontos lehet a korai észlelés, ami a rovar alaktani jellegzetességei miatt viszonylag könnyű. Hazai megjelenése esetén az ázsiai országokban és az Egyesült Államokban végzett növényvédelmi kutatások eredményeinek adaptálása megkönnyítheti a nagyobb mértékű kártétel megelőzését.
Dr. Kóbor Péter
ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
