Back to top

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

A koros erdőknek kiemelt szerepük van a biodiverzitásban, ezért a hazai állami erdészetek védik ezeket a területeket, így a fűtőanyag céljára szolgáló fakitermelés főként a fiatal akácos faállományokat érinti. Természetesen a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy ez a tevékenység nem ugyanolyan megújuló folyamat, mint a nap- vagy a szélerőművek által termelt energia. Ha a hazai erdőállományok nem megfelelő kézben lennének, a biomassza nem tudna kellőképpen megújulni. 

A közhiedelemmel ellentétben téves az a megállapítás, hogy ha megfelelő mértékben pótolják a kivágott erdőt, akkor a kibocsátások egyensúlyban maradnak.

Ugyanis a fák szénelnyelése jelentősen függ az erdő korától, éppen ezért az erdők fiatalítása egyenesen hátráltatja ezt a folyamatot. Hazánkban ugyan évről évre nő az erdőterületek nagysága, ám koruknál fogva kevésbé képesek hatékony szénelnyelésre.

Ha pedig az európai viszonylatot vesszük alapul, a kivágási gyakorlat és a klímaváltozás hatásai még inkább hátráltatják az Európai Unió által 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célokat. 

Az elégetett tűzifa szénszennyezésként jelenik meg a légkörben, a kivágott fák hiányában viszont a megmaradó erdők nem tudják kellő mértékben megkötni a szén-dioxidot, ennek eredményeként évről évre kilátástalanabb helyzetbe kerül a karbonsemlegesség. Az is számos kérdést felvet, hogy a kivágott fákat milyen célra használják. A tűzifa iránti emelkedett kereslet tovább növelheti a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét, míg a korábban papírnak vagy rostfának eladott mennyiség csökkenti.

Mindezek figyelembevételével fontos szerep hárul a jó szakemberekre, erdészekre, akik akár az örökerdő-gazdálkodás módszeréhez folyamodva alakítják, nevelik erdőterületeinket.  

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.