Általában nincsenek csodák, nem egyik pillanatról a másikra következnek be az események, csak éppen az apróbb jeleket nem veszik észre a gazdák, már csak az egyértelműen látható elváltozásokkal szembesülnek ők is. Azonban a biológia és a véletlen együttesen csodaszámba menő eseteket tud produkálni.
Adott egy 6 éves, ivaros nőstény kiskutya, akinek évekkel ezelőtt a lágyék területén egy kis puha képlet megjelenését vette észre a tulajdonos. Mivel zsírcsomónak vélték, és évekig nem nőtt, nem fordítottak különösebb figyelmet rá. Nem történt változás egészen mostanáig, amikor is a gazdi elmondása szerint pár nap alatt a tízszeresére nőtt a duzzanat. Nagyon megijedt a látványtól és elhozta megmutatni a rendelőnkbe.
Ez a jelenség akkor erősödött fel igazán, amikor ultrahangos vizsgálat miatt kissé hanyatt fektetésben vizsgáltuk az állatot. Az ultrahangos kép egyértelműsítette a diagnózist. A lágyék területén lévő kis duzzanat, amit korábban észlelt a tulaj, nem zsírcsomó volt, hanem lágyéksérven keresztül kitüremkedő hasüregi tartalom.
Utólagos információként kiderült, hogy egy másik ivaros kan yorkshire terrierrel van együtt tartva. A tüzelés pár hete fejeződött be. Egyszer volt csak alom évekkel ezelőtt a párosításból, de mivel idősödött a nőstény, ezért úgy gondolták, hogy már nem is lesz alom többet. Azonban a biológia néha csodákra képes! Most is így történt. A hatéves szuka vemhesült, és a fejlődő magzat a méhszarvval együtt kicsúszott a lágyékcsatornán át a has bőre alá. Vérkeringési gondot nem jelentett a helyzetváltozás, ezért a magzat fejlődött tovább, nem halt el.
Röntgenvizsgálat során a magzat csontosodása nem volt látható, tehát még nem töltötte be a negyvenedik napot. Mivel kicsi volt a magzat és fejletlen, ezért az anya altatása és műtétje komoly veszélyt jelentett volna a kicsi életére. A műtétet viszont el kellett végezni, hiszen ha így marad, akkor a vérellátási gondok a növekedés során bekövetkeztek volna: a lágyékgyűrű strangulálta (megfojtotta) volna a magzatot, arról nem is beszélve, hogy a magzat növekedésével a duzzanat a talajig leérve a bőrt és a képletet sértette volna. A tulajdonos nagyon féltette a kis kedvencét, számára Ő a legfontosabb, azt kérte, hogy mentsük meg az életét.
A diagnózist követő másnap sor került a műtétre. A kiskutya altatása eseménymentes volt, azonban a műtét nem számított rutinbeavatkozásnak, és el is húzódott a technikai kivitelezés. A hasüreg megnyitásakor detektáltuk, hogy bár csak részben, de mind a két oldali méhszarv is belekerült a bal oldali lágyéksérv tartalmába.
A hasüregben megtörtént a petefészkek mobilizálása, de a sérvtömlőn keresztüli eltávolítás, a hely szűke miatt kivitelezhetetlennek bizonyult. A sérvtartalom teljes megnyitásával végül el lehetett távolítani a vemhes méhet. Azonban itt nem ért véget a műtét. Rutinszerűen szoktuk ellenőrizni, hogy a másik oldalon esetlegesen nincs-e sérv. Ebben az esetben jónak bizonyult a megérzésünk, ugyanis a másik oldalon is volt sérvtartalom a bőr alatt. Mindkét oldali sérvkaput be kellett szűkíteni, ami egy kis állatnál nem egyszerű a méretek miatt, és mivel a lágyékcsatornákon keresztül lépnek ki a végtagokat ellátó nagy hasi erek, ezért annak megsértése fatális következményekkel járhat. Nem történt komplikáció, és mindkét sérvkaput beszűkítettük. Mivel a nagy sérvtartalom feletti bőrrész igen megnyúlt, és vérellátása is megsérült, ezért a bőr plasztikázása mellett döntöttünk.
Pár hétig mozgáskorlátozás kell, hogy ne szakadjon ki a műtéti terület, de hamar fel fog épülni! Az ő története szerencsésen ért véget.
dr. Landauer Krisztina
