A hallás (auditív, vagy akusztikus érzékelés) az élőlények hangérzékelésének neve. Erre olyan érzékszervek teszik őket képessé, amelyeket környezetük rezgései stimulálnak. A rezgéseket az a közeg közvetíti, amiben az élőlény él, ez többnyire levegő vagy víz, de lehet a talaj is.
A közeg rezgését a hallószerveken kívül egyéb szervek is észlelhetik más testrészekben, de ezt nem nevezzük hallásnak.
A kutyák jobban hallanak nálunk, de…
Az ember hallása a 18-20 kHz-es (kilohertz) rezgéstartományig érzékeli (a 20 Hz-től kezdve), és ez elég ahhoz, hogy körülbelül 400 000 hangot tudjunk megkülönböztetni. A kutya azonban a 46 kHz-es hangot is hallja, ám ez is messze van az állatvilág hallás-rekordereihez képest. Sokan a denevért gondolják a legjobban halló állatnak, hiszen esetében a hallás sokkal kifinomultabb mint a látás – lévén sötét helyen él, és hallás alapján történő tájékozódás nélkül sokszor a barlang falán koppanna. Ám ennek ellenére a denevér a dobogón csak a harmadik helyen áll.
Denevér, delfin, vakond…
A denevér 150 kHz-es hallása azért alakult ki, mert a látása sem túl jó, de jól látni nem is lenne nem is sok értelme, hiszen igen csekély megvilágítású helyeken is kénytelen vadászni a rovarokra. Ebben, ilyen körülmények között inkább a hallására alapoz.
A delfinek és bálnák hallása a 140 kHz-es tartományon maximalizálódott egyedfejlődésük során. A delfinek ultrahangot bocsátanak ki, ennek visszaverődését használják a tájékozódáshoz és a táplálékszerzéshez is. E képességüket főleg éjszaka, vagy zavaros vízben használják, a vízfelszín közelében nappal a látásukra hagyatkoznak.
Így a földben a rovarok, giliszták mozgása keltett hangokat is érzékeli, a táplálékállatok vesztére. Érdekesség, hogy a vakondnak külső hallójárata ki sem alakult, mivel a föld alatt ennek nem sok hasznát venné.
Két rovar visz mindent
A második helyezett (a denevért megelőzve) a 150-160 kHz-es hangérzékelésű amerikai gyapjaslepke. Esetében a pengeéles hallás kialakulása nem a táplálékszerzést segíti, hanem hogy ő ne legyen táplálék, például ne essen denevérek áldozatává. Ehhez pedig jobban kell hallani náluk…
A hallásbajnokság nyertesének a nagy viaszmoly bizonyult, amely kis szárnyas 300 kHz-es hallásának segítségével szintén jó eséllyel pattan meg a ragadozók elől.
A gyapjaslepkéhez hasonlóan a viaszmoly is kártevő. Méhviasszal táplálkozik, így petéit is a méhkaptárakba rakja. Érdekessége, hogy kifinomult hallása ellenére mindössze négy hallósejttel rendelkezik.
Óriási fülű nyulak…
A nyulak fülmérete a fejükhöz képest nagyon nagy. Jól hallanak, de a toplistára nem kerültek föl. A nyulak a füleiket 270 fokban el tudják fordítani, és így a messziről, akár kilométerekről jövő hangokat is meghallják. Ez életbevágó, hiszen minél előbb érzékelik a ragadozó jelenlétét, annál nagyobb előnyük lehet a menekülés során.
A nagy méretű fülük emellett még hő szabályozó szerepet is betölt esetükben.
A fülük szőrözöttségének is nagy szerep jut, hiszen itt tudnak leginkább párologtatni, így hűtve testüket.
