Back to top

Önjáró drónnal gyűjtenek mintákat a fákról

A környezeti DNS vizsgálatával az adott területen élő fajokról lehet információt gyűjteni. Nagy előnye, hogy nem kell szem elé kerülnie az összes állatnak, növénynek, hanem a talajból vagy vízből vett mintákból kimutatható a genetikai anyaguk, így sokkal pontosabb képet lehet alkotni az adott terület biodiverzitásáról.

Egy új módszer a környezeti DNS vizsgálatára, hogy fák ágairól gyűjtenek mintákat, melyhez egy önjáró drón nyújt segítséget.

A talajból és a vízből könnyű mintákat gyűjteni, azonban más élőhelyekről, történetesen a fák lombkoronaszintjéről már bonyolultabb. Emiatt sok faj, mely odafent éli életét, kimarad az ilyen típusú monitoring programokból.

Az ETH Zurich (Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich, Szövetségi Műszaki Főiskola) és a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet WSL a SPYGEN céggel karöltve kifejlesztettek egy speciális drónt, mely képes önműködő módon mintákat gyűjteni a fák ágairól - írja a techxplore.com.

Hogy gyűjti be a mintákat a drón?

A gépezet ragadós csíkokkal van felszerelve. Amikor leszáll egy ágra, akkor az ott lévő anyagok átragadnak ezekre a csíkokra. Ezekből a mintából a kutatók laboratóriumban ki tudják vonni a DNS-t, és az így kapott adatokat összevetve a meglévő genetikai anyagok adathalmazával azonosítani tudják az élőlényeket.

A drón mintagyűjtés közben
A drón mintagyűjtés közben
Fotó: ETH Zürich Youtube
Azonban az ágak nem egyformák: változó a vastagságuk és a rugalmasságuk is. Némelyek elhajolnak, majd visszacsapódhatnak, amikor a drón leszáll rájuk. Ezt a gép programozásánál figyelembe kell venni, hogy az önjáró módon meg tudja közelíteni az ágakat, és elég ideig tudjon rajtuk stabilan megmaradni, hogy megfelelő mennyiségű minta kerüljön a ragadós csíkokra - ez pedig nagy kihívás a robotika szakértői számára.

"Az ágakra történő leszálláshoz egy komplex vezérlés szükséges" - magyarázta Stefano Mintchev, az ETH Zurich és a WSL környezeti robotikával foglalkozó professzora.

Alapvetően a drón nem tudja, hogy mennyire hajlékony az ág, ezért a kutatók egy erőhatás érzékelő rácsozattal látták el. Ezzel a drón a helyszínen képes mérni az ágak hajlékonyságát, és számolni tud vele manőverezés közben.

Esőerdei bevetésre készülve a zürichi állatkertben

A kutatók hét fafajnál tesztelték a gépüket. A gyűjtött mintákban 21 különböző csoporthoz tartozó élőlény DNS-ét találták meg, beleértve madarakat, emlősöket és rovarokat is. "Ez nagyon biztató, mivel azt mutatja, hogy ez a mintagyűjtési technika működik" - mondta Mintchev, a Science Robotics tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője.

A zürichi állatkert Masoala Esőerdeje
A zürichi állatkert Masoala Esőerdeje
Fotó: Pixabay

A kutatók szeretnék továbbfejleszteni a drónt, hogy részt vehessenek egy versenyben, melynek célja hogy minél több különböző fajt észleljenek egy 100 hektáros szingapúri esőerdőben 24 óra alatt.

Hogy kipróbálják a gépezetet hasonló körülmények között, mint amilyenre a versenyen számíthatnak, jelenleg a zürichi állatkert Masoala Esőerdejében gyakorolnak.

"Itt megvan az az előnyünk, hogy tudjuk, milyen fajok vannak jelen, így jobban látjuk, hogy ezekből mennyinek DNS-ét képes kimutatni ez a technika, és hogy mit hagyunk ki"

- tette hozzá Mintchev.

Az eseményhez azonban a begyűjtést végző szerkezetnek sokkal hatékonyabbnak kell lennie, és gyorsabban kell mozognia. A svájci tesztelések során a drón három nap alatt gyűjtött mintákat hét darab fáról. Szingapúrban azonban tízszer ennyi fát kell meglátogatnia mindössze egyetlen nap alatt.

Ráadásul az esőerdei adatgyűjtés még több kihívást tartogat a kutatók számára. A gyakori csapadék ugyanis lemossa ezeket a környezeti DNS mintákat az ágakról, miközben a szél és felhők akadályozhatják a drón működését. "Emiatt nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy működik-e az adatgyűjtési technikánk a trópusok extrém körülményei között" - jelentette ki Mintchev.

Special drone collects environmental DNA from trees

 

Forrás: 
techxplore.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.