Az igen száraz február után március első harmadáig szintén alig esett csapadék, így a talajok legfelső rétege csontszáraz. Ugyan 150 centiméterig van nedvesség a talajban, de ha nem töltődik tovább, akkor ismét száraz tavasz elé nézhetünk. A talajmunkák a belvizes foltok kivételével mindenütt végezhetők, célszerű a talajokat a vetésig-ültetésig lezárva tartani, hogy minimálisra csökkentsük a vízpárolgást. A maximumhőmérséklet csak időnként és átmenetileg haladja meg a 10 °C-ot, éjszakánként jellemzően fagypont körüli értékeket mérhetünk.
Sokat már nem halogathatjuk, az őszibarack is fakadás előtt ál, rügyei gyapjasan duzzadva várják a melegebb napokat,
még van azonban lehetőség a virágzás kezdete előtt réztartalmú gombaölő készítménnyel megtenni az óvintézkedéseket a tafrinás levélfodrosodás fertőzésének elhárítására. A kórokozó már a rügyben levő levélkezdeményeket képes megfertőzni, amennyiben a csapadék bemossa a szaporítóképleteket a rügypikkelyek közé. Az így megfertőzött levélkék már betegen bújnak elő, de csapadékos tavaszon a betegség később is képes a növényt megbetegíteni, egészen a meleg napok tartós beköszöntéig. Virágzáskor más, nem réztartalmú készítményre kell alapozni a levélfodrosodás elleni védekezési stratégiát.
A korán fakadó ribiszke levelein már kezdi szívogatását a levélpirosító ribiszke-levéltetű. A fakadó levélkéken az első levelek torzulását, piros elszíneződését okozza a szívogatása.
A torz növekedésű levelek fonákán megfigyelhetjük a kártevőt.
Ugyancsak közeli veszély a levélpirosító almafa-levéltetű megjelenése, az egészen fiatal, egérfüles állapotú leveleket károsítja, tehát a lemosópermetezés utáni időszakban kell megakadályozni a levéltetű szívogatását. A károsított levelek szintén élénkpirosra színeződnek és torzulnak, a levélfonákon megtalálhatók a tüneteket okozó tettesek.
A csonthéjas termésű gyümölcsfák első komoly veszélyére is készüljünk fel, mert a mandula már a síkvidéki tájakon is kibontotta szirmait, és a korai kajszifajták szintén virágzásközeli állapotban vannak. A virág- és hajtásfertőző monília ellen
rézzel érdemes kezdeni a védekezési programot, rózsaszínbimbós állapottól pedig más engedélyezett szerekkel folytassuk a kezeléseket,
egészen a sziromhullás utáni időszakig. A kórokozó igen agresszíven fertőzi a csonthéjas termésű gyümölcsfákat, ezért csak többszöri kezelés adhat elfogadható eredményt az ellene való védelemben. A virágzás utáni időszak hirtelen hajtásszáradását is ez a betegség okozza, de a fertőzés már jóval korábban, virágzás idején következik be. Akkor már tehetetlenek vagyunk, most kell megelőzni a bajt.
Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
