Erős érvek a szója mellett

A történelmi aszály komoly kihívás elé állította az állattenyésztőket, és a szakember szerint egyértelműen növekedés várható a termesztésben, mert a számadatok a szója megtérülését igazolják a kukoricával szemben.

Mint mondta, minél tovább maradnak magasak az energiaárak, annál nagyobb lesz a szója előnye, amely az időjárási szélsőségeknek is jobban ellenáll.

Drámaian teljesített a kukorica tavaly. Miközben tizenötször nagyobb a vetésterülete itthon a szójáénál, mindössze négy megyében hozott profitot, míg a szójabab három kivételével az összes többi megyében pozitív eredményt produkált öt év átlagában.

Hasonlóan alakult a két növény egymáshoz viszonyított teljesítménye Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában is.

Itthon a soha nem látott szárazság következtében a kukoricatermés 51 százalékkal, a napraforgó pedig 35 százalékkal csökkent az átlagoshoz képest, de a szójáé csak 24 százalékkal lett kevesebb. Ez azt jelenti, hogy kétszer jobban bírta az aszályt a „nagyon érzékenynek” tartott növény.

Az is a szója mellett szól, hogy nitrogén nélkül lehet termeszteni. A nitrogén ára az egekbe emelkedett tavaly. Igaz, most csökkenő tendenciát mutat a gázárral összefüggésben, de nem tudjuk, mennyire lesz tartós ez a csökkenés.

Nem véletlen, hogy Németországban és Ausztriában az elmúlt 10 évben nőtt, utóbbiban megtízszereződött a szója vetésterülete. Komoly gazdasági ellentmondás ugyanakkor, hogy amikor az itthoni szójaexport 50 százaléka Ausztriába, 25 százaléka pedig Németországba kerül, a hazai termelők starter nitrogént szórnak a növény alá, miközben a két célországban tiltják az előírások a használatát a termesztés során.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavaly tonnánként 20 ezer forintot költöttek a magyar szójatermesztőkők nitrogénműtrágyára, gyakorlatilag feleslegesen, ugyanis minőségi vetőmaghasználattal és betartva az agrotechnológiát, elhagyható.

A vetőmagnemesítéssel, valamint input- és terménykereskedelemmel foglalkozó Karintia integrátorként 2 százalékos költséggel finanszírozza a gazdákat. Bene Zoltán hangsúlyozta: nagyon nem mindegy, hogy hektáronként 3-400, vagy 5-700 ezer forintra kerül ez a kamat.

Szerinte a hitelkeretek kimerülésével nem lehet tudni, ki fogja megfinanszírozni a szükséges igényeket.

A "takarékos, strapabíró" növény mellett szól, hogy a szállítási díjakon is spórolni lehet vele, az eddigi 74,760 forintos támogatása pedig 22 százalékkal megemelkedik idén, amely a termelési költség negyedének-ötödének felel meg.