A környezeti hangok feldolgozása nagyon hasonló a kutyáéval

Varga Tibor
2023. 03. 27., hétfő, 17:08
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai szerint az ember és a kutya hasonlít egymásra, már ami a hanginformációk idegrendszeri feldolgozását illeti. Hogy mit is jelent ez pontosan:

„A természetes hangadások egyik kulcsfontosságú szerepe, hogy megmutassák, milyen érzelmek zajlanak a hangot kiadó egyedben. Ezt gyakran két alapvető akusztikai paraméter határozza meg, az alapfrekvencia és a hanghossz” – olvasható a tanszéki honlap ismertetőjében.

Az ELTE munkatársai által végzett kutatásban 21 kutya és 21 ember vett részt. Az fMRI-vizsgálatnak alávetett alanyoknak mesterségesen generált hangokat játszottak le, amelyek egyik része az élőlények hangadására emlékeztetett, a másik része viszont egyszerű periodikus hang volt. A kutatók a két különböző akusztikai ingerre adott idegrendszeri reakciót vetették össze: arra voltak kíváncsiak, hogy az ember vagy a kutya agya preferálja jobban a természetes hangokat, és hatással vannak-e az információ-feldolgozásra a minél „élethűbb” hangok.

Az etológusok szerint a kutya és az ember esetében is igaz, hogy ugyanazon agyi régió érzékenysége ugyanarra az akusztikai paraméterre eltérő lehet a hallott hang típusától függően. A kutatás azért is számít jelentősnek, mert ilyen differenciált érzékenységet most először sikerült kimutatni egy nem főemlős fajnál. Az eredmények olyan más kutatási területen is hasznosíthatók és áttörést jelenthetnek, mint például a szociális robotika.  

A kutatás eredményeit mozgókép-formában is megjelenítették, amely ide kattintva látható!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • Tisztelgés az első magyar hibrid előtt
  • Olcsó import, árstop, elmaradt fejlesztés
  • Búzaszentelő a felvidéki Hanván
  • Méhészkedés háború idején
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • ToBRFV-ellenálló paradicsomfajták
  • Biológiai megoldások paradicsomtermesztésben
  • Hogy védjük meg a kajszit a fagytól?
  • Mesterséges intelligencia a kertészetben
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Beleszületett, beleszeretett, és van hozzá tehetsége
  • Jersey – avagy kicsi a bors, de erős
  • A tenyésztés kihívásai
  • Nyulászbarátság
  • Ódivatú kisemlősök
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Mézborkészítés - Az istenek itala a Felvidéken
  • Kaptáras konténer építésének lépései
  • Kvarcválság a mézpiacon?
  • Szaporítás – Neumann György méhesében
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Liliomkoszorúk szelíd illata száll – Beszélgetés Bukta Imre festőművésszel
  • A Hunyor Kert
  • Lépcsőkérdések – hogyan válasszunk kerti lépcsőt?
  • Kertészkedjünk Holdnaptárral!
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Pegazus
  • Wilm Vermeir a póniakadémián
  • Miben segíthet a ló-fizikoterapeuta? – Beszélgetés Karin Linkkel
  • Hadik a kulisszák mögött
  • Emlékezetes versenynap és japán siker a Dubai World Cupon
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Júniusban óvjuk a virágokat!
  • Sziklakerti növényábécé
  • Biodiverzitás egy tanyán
  • Rovarűző növények
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • Figula Mihály, az év bortermelője
  • Kékfrankos, ami a miénk!
  • Kadar- kalandok
  • Kísérletező kedvű fiatal borász Etyekről
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
A Mi Erdőnk
  • Titkos út a lombok között
  • Erdőkről, filmekről Szikora Jánossal
  • Hódok a Szigetközben
  • Gesztenyefák árnyékában
  • Csipkejóga Nemes Violával
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Állattenyésztés
  • Klímaváltozás és állattenyésztés
  • A potenciális fertilitás tényezői
  • Az állatok és a globális felmelegedés
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Ezeket olvasta már?

Káliumban gazdag gyümölcslevek

A szívbetegségek kockázata számottevően mérsékelhető bizonyos gyümölcslevek fogyasztásával, legalábbis ez derül ki a Harvard School of Public Health intézet egyik kutatásából.

Gyógyszer laskagombából

Nigériai kutatók laskagombából kivont hatóanyagot tartalmazó gyógyszert fejlesztettek szív- és érrendszeri betegségek kezelésére.

A fehérhasú tobzoskák kromoszómaszáma a második legmagasabb az emlősök között

Sok mindent nem tudnak a tudósok a tobzoskáról – arról a különös, pikkelyes emlősről, amely úgy néz ki, mint egy földi mormota és egy labda keresztezése.

Szúnyogokban mutatták ki a méhekre veszélyes vírust

A Black-Queen-Cell-Virus (BQCV) egy a mézelő méhre (Apis mellifera) veszélyes vírus, mely a méhanya lárváját támadja meg. A vírusról alig tudunk valamit, viszont legújabban szúnyogokban mutatták ki.

Még szorosabbra fűzött harmincéves együttműködés

Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. a felsőoktatási intézmény agrártudományok területén elért eredményeinek közérthető és széles körű publikációja érdekében. A partnerség keretében kiadónk felületein is megjelennek az intézmény kutatóinak tudományos cikkei.

9 szénhidrát, amelyekre szükségünk van az étrendünkben

Bár a szénhidrátoknak rossz híre van, amiért túl gyorsan megemelik a vércukorszintet, nem minden szénhidrát egyforma. Míg a finomított szénhidrátokban és hozzáadott cukorban gazdag étrend összefüggésbe hozható a betegségek, köztük a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek fokozott kockázatával, néhány szénhidrátban gazdag élelmiszer hihetetlenül tápláló, és megvédheti az egészséget.

A denevér rejtheti a megoldást az öregedés ellen

A denevérek segítenek a kártevők elleni védekezésben, a növények beporzásában és a magvak terjesztésében. Egy új kutatás szerint azonban a denevérek lehetnek a kulcsa a további gyulladások és az időskori betegségek terápiájának.

Talajvizsgálat másképpen

A talaj termőképessége annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain alapszik, és közrejátszik benne a szennyezőanyagok jelenléte is. A fizikai jellemzők határozzák meg a talaj szerkezetét, porózusságát, vízmegtartó képességét, ami a talajélet szempontjából is fontos.
A bolha csípése nagyon kellemetlen, és hosszú idő alatt gyógyul

Természetes megoldások bolhák ellen

A bolhák igazán bosszantó kis teremtmények, parazita módjára élősködnek, betegségeket terjesztenek, rendkívül irritáló nyáluk egyeseknél kellemetlenül viszkető, hólyagos kiütéseket okoz. Mit lehet felhozni mentségükre? Semmit.

Illatokkal védték meg a termést az egerektől

A módszer humánusabb és környezetbarát alternatívát kínál mind a vetések, mind a betakarított termés védelmére a rágcsáló kártevőktől, ráadásul olcsóbb is lehet a mérgeknél.