A tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok első számú vezetőinek, tulajdonosainak tartott rendezvényen kiemelkedően eredményes cégek képviselőit kérdeztek meg, mit tartanak a sikerük fő mozgatórugójának.
„A kudarc titkát mind ismerjük, úgy hangzik, hogy jól van az úgy!
– vélekedett Csókás András, a tejelő tehenészetek komplex elemzésével és menedzsmentdiagnosztikájával foglalkozó Csókástan Kft. ügyvezetője, a beszélgetés moderátora.
Míg a leader irányít és elsősorban a feltételek megteremtése a dolga, addig a menedzser inspirál és motivál, vagyis érzelmileg befolyásolja a kollégáit – emelte ki Benyőcs László, a humánerőforrás-fejlesztéssel és agro-coachinggal is foglalkozó Mathias Institut Kft. képviselője.
Az autoritertől a hierarchikuson, agilison és innovatívon át nagyon sokféle menedzserkultúra létezik, de működésüknek egyetlen valós értékmérője van, és ez a hosszú távú profit. A szakértő kiemelte azt is, hogy nem kultúrákat, illetve kész recepteket kell átültetni egy-egy gazdálkodási szervezetbe, hanem körül kell nézni, hogy ki mitől tud sikeres lenni az évek folyamán. Nagyon fontosnak tartja, hogy amiben sikeres egy szervezet, azt fejlessze tovább, de azt is aláhúzta, hogy mindig mindenkinek van mit tanulnia egy másik gyakorló szakembertől.
Az optimális tömegtakarmánybázis alapozza meg az eredményes tejtermelést – mondta Sukola András, az Extra Tej Kft. vezetője. A cég Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepén 1070-es átlagos létszám mellett átlagosan 950 tehenet fejnek, és állatonként 12 900 kg tejet értékesítenek éves szinten, 3,67-es zsír- és 3,25-ös fehérjetartalommal. Idén azonban már 13 200 kg-nál tartanak, miközben a zsírtartalmat 3,87-ra, a fehérjét pedig 3,35-re sikerült növelniük. Mint mondta, tehenenként naponta 3 kg zsírt és fehérjét állítanak elő, amire ma az Egyesült Államokban is csak a legjobb 500 tehenészet képes.
Ezeket az eredményeket elsősorban a tömegtakarmánybázis minőségének, az emészthető rostok előtérbe helyezésének tulajdonítja.
Fontos tényező ugyanakkor a zsenge betakarítás, mert érettebb fázisban nem ugyanazok a beltartalmi értékek. Ha öregedik növény, forintban kell mellé tenni az energiát és a fehérjét, az emészthetetlen rostnak pedig van beszállítási, tárolási költsége, foglalja a jó anyagok helyét a bendőben, majd trágya formájában újra mozgatni kell, „a semmiért.”
A TMR (csoportos komplex takarmányozás) tekintetében elsősorban a rozsban látja a jövőt. A lucerna szintén jó alapanyag, de húsz napra kaszálva nem mennyiség. A silókukoricát az USA-ban sikerült úgy tenyészteni, hogy az emészthető rost és a keményítőtartalom is optimális legyen, de nálunk csak az egyiket „tudják” a hibridek. Az Extra Tejnél inkább szemeskukoricaként használják a keményítőtartalmat előtérbe helyezve, vékony csővel, hogy kevesebb legyen az emészthetetlen rosttömeg. Az emészthető rostot a rozs mellett egyre inkább cirok-szenázzsal biztosítják. Többet ad, mint a rozs, és könnyebben lehet vele dolgozni.
A minőségi tömegtakarmánybázis a szaporodásbiológiát is támogatja. Ennek a sikerét abban is látja, hogy ellés után 6-12 nappal kézbe vannak véve az állatok, és ha a tehén ivarzik, valamint rendben van egészségileg, akkor már 35 nappal az ellés után megtermékenyítik. Arra törekednek, hogy ne legyen kevesebb a tejelő időszak évi 160 napnál, hiszen ez alatt tudnak az állatok nyereséget termelni.
A nyitottságot és az emberi kapcsolatokat tartja a sikeres működés kulcsfontosságú elemének dr. Kiss Gerda, aki állatorvosként több nagyüzemi tejelő tehenészetet felügyel és saját céget is irányít. Mindig keresi az új lehetőségeket,
„Ma már nem azon múlik az eredményesség vagy a gazdaságosság – mondta -, hogy egy beszállítótól két forinttal olcsóbban veszem a vakcinát, hanem azon, hogy milyen hozzáadott értéket tud biztosítani a munkámhoz. Például eljön elvégezni bizonyos vizsgálatokat vagy rendelkezik laboratóriumi háttérrel. Fontos benne maradni a vérkeringésben, hogy eljussanak az emberhez az új információk, és azokat ne féljen kipróbálni!”
Méltatlanul keveset foglalkozunk a borjú- és növendékneveléssel, pedig ez a két év határozza meg a következő, átlagosan 3-3,5 év életteljesítményét – hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs, a tejtermeléssel és hízó-, illetve növendékmarhaneveléssel is foglalkozó Rábapordányi Mg. Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ha nem sikerült jól a tömegtakarmány, gyakran elhangzik az ágazatban, hogy „majd a növendékek megeszik”, pedig rettenetesen hibás gondolkozást tükröz. Fontos és megtérülő elv ugyanis, hogy a lehető legegészségesebb állat hozza világra az első borjúját és indítsa el a laktációját. A növendékek leggyakrabban légzőszervi, illetve tüdőkárosodást szenvednek, pedig ez ellen vannak „fegyverek”.
Ehhez nagyon egészséges tüdőre van szükség. A toxinos, rossz takarmányok egy életre „visszaköszönnek” a bendő flórájában és faunájában. Ha ez nem tökéletes, nem alakul ki csúcsteljesítmény, és ugyanígy a szaporodásbiológiát is el lehet rontani a növendéknevelésben. Márpedig egy tejelő gazdaságban mindenre hatással van, hogy egy tehén milyen életteljesítményt tud produkálni.
Hét milliárd forintos beruházás keretében épít 16 istállós fejőrobotos tejelő szarvasmarhatelepet a hazai agrárvállalkozások egyik zászlóshajója, a Nagisz Zrt. 1100 körüli állomány betelepítését tervezik a jövő év folyamán – mondta el Pecze László termelési vezérigazgató-helyettes, aki a beruházásról beszélt a siker egyik fontos összetevőjeként.
Hogy miért van rá szükség, azt némi fekete humorral szemléltette:
A Nagisznál jelenleg a szarvasmarha ágazat van „legközelebb az oroszlánhoz”, de összességében a felénél tartanak egy húsz milliárdos beruházáscsomagnak, amely más ágazatait is érinti.A versenyképesség javítása mellett a fejőrobot és a hozzá kapcsolódó irányított állatforgalom technológiája mellett szólt az is, hogy szeretnék vonzóvá tenni a szakmát a munkaerő számára, és hogy üzemlátogatások alkalmával úgy tapasztalták, „vágni lehet a nyugalmat” a fejőrobotos telepeken.
Mezőhegyesen 2,5 éve üzemeltetnek robotizált tejelő szarvasmarhatelepet – mondta el Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Átlagosan kicsivel több mint 800 tehenet fejnek, és 2022-ben több mint 12 millió kg tejet értékesítettek, amely nem rossz teljesítmény, ha figyelembe vesszük a teljesen új technológiát.
Két és fél év működtetés után tapasztalták ki, mikor kell bekapcsolni a fényprogramot, elindítani a takarmány-visszatoló robotot, mikor legyen a szervízidőpontja és hogyan illeszkedjen hozzá a műszakváltás, mikor és hogyan kapja meg a kezelésre váró állatok listáját az állatorvos. „Rengeteget jelent a kapcsolatteremtés a technológiákkal!”
A másik fontos felismerése, hogy az adatot használni kell. Az elmúlt két és fél évről ugyanis tőgynegyedre lebontva rendelkezésre áll minden információ a tehenekről, és ez lehetővé teszi, hogy olyan precíziós állattenyésztést alakítsanak ki, amelyben minden egyes tehén komplex jövedelemtermelő képességét egyenként ismerik.
Az eredményes gazdálkodással kapcsolatban úgy fogalmazott: nem tudja, mi a siker titka, de hogy mi (minden) lehet, azt igen. Ő maga „genetikailag profitorientált”, mivel parasztcsaládban nőtt fel, és megtanulta, hogy ebből meg kell élni, de úgy véli, a hazai mezőgazdaságban az elmúlt 10 év elkényeztette a gazdákat. „Miután 20-30 százalékos fejlődést értek el, akár a hozamban, akár az eredményben, már nem akarnak 4-5 százalékokért dolgozni, mivel innen már meredekebb a pálya, de ezen tovább kell lépni. Főként, mert alulról meg jön a nyomás, a költség, a munkaerő, a föld, és először az utolsókat éri utol az oroszlán.”
