Balto 1933-ban pusztult el, ám maradványait megőrizték a Clevelandi Természettudományi Múzeumban, és azóta is megtekinthető itt. Ennek köszönhetően a tudósok most mintát tudtak venni bőrének hasi részéből, és elemezni a híres kutya DNS-ét – írja a Phys.org.
Balto génjeit 135 korabeli kutyafaj 680 egyedével hasonlították össze.
Az azonban kiderült, hogy a híres szánhúzó közös ősökkel rendelkezik a mai Alaszkában és Grönlandon élő modern szibériai huskykkal.
A Kaliforniai Egyetem posztdoktori kutatója, Katherine Moon által vezetett kutatás Balto génjeit 240 egyéb emlősfaj genomjával vetette össze egy nemzetközi projekt, a Zoonomia Projekt keretében.
A kutatók számára így lehetőség nyílt arra, hogy meghatározzák, mely DNS töredékek gyakoriak az összes fajnál, mely azt jelenti, hogy ezek az elmúlt több millió évnyi evolúció során sem változtak meg.
A kutatás egyik jelentős felfedezése ezen kívül, hogy Baltonak kevesebb potenciálisan veszélyes mutációja volt, mint a modern fajtáknak, ami arra utal, hogy egészségesebb volt.
A legendás ebnek olyan génvariánsai voltak, melyek a súlyhoz, koordinációhoz, ízületek alakulásához és a bőr vastagságához köthetők. ami nem meglepő egy olyan kutya esetében, melynek az a feladata, hogy szélsőséges időjárási körülmények között dolgozzon, mutatott rá Moon.