0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Megvizsgálták a legendás szánhúzó, Balto génjeit

1925-ben egy alaszkai kisvárosban, Anchorageban diftéria járvány tört ki. Az időjárási körülmények nem tették lehetővé, hogy repülővel, vagy bármilyen más járművel juttassák el az életmentő gyógyszereket a betegekhez. Ezért több kutyaszánt vetettek be, melyek egymást váltva teljesítették a távot a hóviharban, ezek közül az egyiket Balto vezette.

Balto 1933-ban pusztult el, ám maradványait megőrizték a Clevelandi Természettudományi Múzeumban, és azóta is megtekinthető itt. Ennek köszönhetően a tudósok most mintát tudtak venni bőrének hasi részéből, és elemezni a híres kutya DNS-ét – írja a Phys.org.

Balto génjeit 135 korabeli kutyafaj 680 egyedével hasonlították össze.

Az elemzés megcáfolta azt a legendát is, miszerint Balto farkaskeverék volt.

Az azonban kiderült, hogy a híres szánhúzó közös ősökkel rendelkezik a mai Alaszkában és Grönlandon élő modern szibériai huskykkal.

A Kaliforniai Egyetem posztdoktori kutatója, Katherine Moon által vezetett kutatás Balto génjeit 240 egyéb emlősfaj genomjával vetette össze egy nemzetközi projekt, a Zoonomia Projekt keretében.

A kutatók számára így lehetőség nyílt arra, hogy meghatározzák, mely DNS töredékek gyakoriak az összes fajnál, mely azt jelenti, hogy ezek az elmúlt több millió évnyi evolúció során sem változtak meg.

Ezeknek a géneknek a stabilitása arra utal, hogy fontos élettani funkciókat irányítanak, és bármilyen mutációjuk végzetes lehet.

A kutatás egyik jelentős felfedezése ezen kívül, hogy Baltonak kevesebb potenciálisan veszélyes mutációja volt, mint a modern fajtáknak, ami arra utal, hogy egészségesebb volt.

A legendás ebnek olyan génvariánsai voltak, melyek a súlyhoz, koordinációhoz, ízületek alakulásához és a bőr vastagságához köthetők. ami nem meglepő egy olyan kutya esetében, melynek az a feladata, hogy szélsőséges időjárási körülmények között dolgozzon, mutatott rá Moon.

Forrás: phys.org