A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kiemelt nemzeti nyitóeseményét, a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséget május 20-án tartották a felvidéki Hanván (Chanava), Tompa Mihály egykori lakhelyén. Az eseményt a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, társzervezőként pedig a Szlovákiai Agrárkamara és a Gazda Polgári Társulás rendezte meg Juhász István, helyi mezőgazdasági vállalkozó támogatásával.
Utóbbiak nevében Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke köszöntötte a vendégeket. Mint elmondta, bár az elmúlt éveket a felvidéki gazdák is megszenvedték, a Covid-járvány, az aszály, a háború és az energiaválság sem csökkentette lelkesedésüket, adakozási vágyukat.
A 38 tonna lisztet óvodák, iskolák, szociális intézmények, valamint rászoruló családok kapták.
Kopasz József, a Csemadok keleti regionális alelnöke egy régi történetet osztott meg a hallgatósággal. Történt, hogy a rendszerváltás előtt egy állami gazdaság növénytermesztési főágazatvezetője minden évben
Még a kommunista agronómusnak is szüksége volt Isten segítségére” – mondta, hozzátéve, hogy miként akkor, ma is szükségünk van rá. Talán még jobban mint eddig, hiszen egyre több a természeti katasztrófa, a Föld lakossága pedig egyre gyarapodik, egyre több az éhes ember.
A nemzeti összetartozás szép ünnepének nevezte a búzaszentelés napját Pánczél Károly, a magyar országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának az elnöke. Mint fogalmazott, a nemzeti összetartozás már nem csak egy-egy szálat jelent a magyar közösségek között, hanem egy színes, erős, tartós szövetet, amit az elmúlt bő tíz évben szőttek. Emlékeztetett Orbán Viktor Trianon 100. évfordulója alkalmából elmondott beszédére, amelyben a miniszterelnök így fogalmazott: „véget ért a száz év magány.” Mert nem vagyunk egyedül. Sem a felvidékiek, sem a nehéz sorsú kárpátaljaiak, sem az erdélyiek, partiumiak, délvidékiek, muravidékiek és az anyaországi magyarok sem. Ahogy az új alaptörvény is rögzíti:
Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség országos elnöke Tompa Mihályt idézve arra figyelmeztetett, hogy az anyaországtól elszakított közösségként a széthúzásért nagy árat fizethetnek. Nem a visszafelé mutogatásnak, hanem az előremutató munkának van itt az ideje, ez a siker receptje, mondta, utalva rá, hogy szeptemberben előrehozott választás lesz Szlovákiában. „Ha itt leszünk, a költőt idézve, nem fog oldott kéveként széthullani a közösségünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Szövetség tisztában van vele: közösségük jövője elképzelhetetlen az agrárium megtartó ereje nélkül.
Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Nagy István agrárminiszter, a rendezvény fővédnöke üdvözletét és jókívánságait hozta el az eseményre. Mint a Magosz Ifjú Gazda tagozatának elnöke a szervezet képviseletében is köszöntötte a résztvevőket, akiket biztosított róla, hogy a határon túli nemzetrészeink számíthatnak az anyaországra, az anyaországban élők pedig rájuk. Ennek szép példájaként említette, ahogyan az elmúlt időszakban egységben mozdultunk meg az orosz-ukrán háború kitörésekor a kárpátaljai nemzettársainkért, és ugyanilyen lélekemelő kezdeményezésnek nevezte a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot. Mint mondta,
„És ami ezekben az időkben talán még fontosabb, a szülőföldön való boldogulásukat” – hangsúlyozta, hogy a szomszédunkban dúló háború mindennél jobban ráirányította a figyelmet erre a felelősségvállalásra, a szülőföldön való boldogulásra, ami békeidőben sem egyszerű.
„A magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően egyre többet fordíthatunk a határon túli magyarság, benne az agrárvállalkozások támogatására” –, ám, mint mondta, az eredményes gazdálkodás csak szükséges feltétele a jótékonyságnak. Kell hozzá a jóakarat is, ami nélkül a program eredményei csak rideg számok maradnának. „A Magyarok Kenyere programban azonban a szolidaritás eszméje egyesítette a gazdálkodókat. A fő üzenete tehát az, hogy mindig és minden körülmények között számíthatunk egymásra. A gazdák a kormányra, a fogyasztók a gazdálkodókra, a városok a vidékre, a határon túli magyar családok az anyaországra.
„Mi nem csak szavakban, tettekben is összetartozunk” – köszöntötte a résztvevőket Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, utalva rá, hogy a rendezvényen a Kárpát-medence magyarsága képviseltette magát. Felidézte
„Arról szól, hogy értjük egymás gondjait, érezzük egymás problémáit, és ott és akkor segítünk, amikor arra szükség van” – fogalmazott.
Fontosnak nevezte megemlíteni, hogy nem csak vetőmagot, búzát, lisztet adományoznak a rászorulóknak. A Magyarok Kenyere Alapítvány ma már a gazdálkodási ismeretek átadásában is kiemelt szerepet tölt be.
Az anyaország által a külhoni gazdáknak nyújtott támogatások felhasználását, minél jobb hasznosítását jelentősen segíti a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatalmas szakmai tudásbázisa. „Segítjük egymást a brüsszeli bürokratákkal folytatott vitákban is, május 23-án együtt megyünk Brüsszelbe demonstrálni a védelmünk érdekében” – jelentette be Jakab István, hogy a V4-ek gazdáihoz a román és a bolgár gazdák képviselői is csatlakoznak. Mint mondta, a kelet-közép-európai térség gazdálkodói számára egyetlen lehetőség maradt: kölcsönös tisztelet alapján összefogni és segíteni egymást. Erre, az egymásra figyelésre volt jó alkalom a búzaszentelés is, hangsúlyozta Jakab István, aki szerint mindezt határozottan, de méltósággal kell tenni, ahogy arra évekkel ezelőtt Duray Miklós felhívta a figyelmét.
És ha ezt az emberek érzik, akkor nem marad el az eredmény, a siker sem” – zárta beszédét a Magosz elnöke, azt kívánva a felvidékieknek, hogy legyen erejük, legyen méltóságuk és kellő alázat is bennük, hogy megérintsék az emberek lelkét.
