Hasznot húzni a haszontalanból

Egy kanadai kutyatápgyártó vállalat marketing igazgatója, Caitlin Benn a BBC-nek nyilatkozva elmondta:

Talán furán hangozhat ez pont egy marketing igazgató szájából, ám a szóban forgó táp ezüstkárászból készül – egy inváziós halfajból, mely Ázsiából szabadult is, és tetemes ökológiai és gazdasági károkat okoz.

Ez a halfaj, mely Magyarországon is jelen van szintén inváziós fajként, az amerikai Mississippi folyó vízrendszerébe bekerülve nagyon gyorsan elterjedt. A mindenevő, de főként édesvízi lebegő szervezetekkel táplálkozó hal gyakorlatilag az összeomlás szélére sodorta az őshonos fajok állományait azzal, hogy felfalja előlük a táplálékot. Jelenleg az USA és Kanada környezetvédelmi hatóságainak legnagyobb félelme az, hogy az ezüstkárász eljut a Nagy Tavakig, ami katasztrofális következményekkel járna mind a rekreációs horgászatra, mind az ipari halászatra a tavakon, és lehetőséget kapna a faj arra, hogy Kanada felé tovább terjedjen.

A kanadai Ontario tartomány inváziós fajokkal foglalkozó monitoring programja szerint az ezüstkárász, együtt a pettyes busával a két legnagyobb veszélyforrás az édesvizeik ökoszisztémájára nézve.

A legfontosabb feladat pedig a faj egyedszámát jelentősen lecsökkenteni úgy, hogy minél több halat fogjanak ki és hasznosítsanak. Ugyan az ezüstkárász alkalmas emberi fogyasztásra, azonban Amerikában nincs túl nagy piaca. A kutyák viszont kevésbé válogatósak, ezzel pedig a Wilder Harrier cég fenntartható kutyatápja jó megoldásnak tűnik. A 2020-ban piacra dobott termékhez eddig nagyjából 12 ezer ezüstkárászt használtak fel, ami 50 tonna halat jelent. Ezeket Illinois állam vizeiből fogták ki.

A Karib-tenger térségében egy másik inváziós faj, a sargassum moszat okoz problémát. Ez a nagyméretű, barna algaféle 2011-ben kezdte elborítani az Atlanti-óceánt. Amikor pedig a partvidéken nagy mennyiségben gyűlik össze és bomlani kezd, záptojáshoz hasonló szagot áraszt. Ez megfojtja a őshonos élővilágot, és a kibocsátott mérgező gázok – hidrogén-szulfát és ammónia – fejfájást, émelygést és légzési nehézségeket okoz az embereknél.

„Már nincsenek fehér tengerpartjaink” – mondja Pierre-Antoine Guibout, aki nyolc éve költözött a karibi St. Barth szigetre. A barnává változott tengerpartok pedig nemcsak elcsúnyultak, de bűzösek is, mutatott rá.

Alig több, mint egy évtized alatt a karibi térségben partra mosott sargassum moszat mennyisége megháromszorozódott, és közel egy méter vastag szőnyeget alkot. Ennek oka a melegedő óceán és a műtrágya-bemosódás a FAO (ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) szerint. A halászati ágazat óriási mértékű károkat szenved el a sérült és elveszett felszerelések miatt, melyek a moszatba gabalyodnak, és a turizmusnak sem tesz jót a jelenség.

A sargassum moszat normál esetben márciustól júliusig borítja a partokat, de Guibot szerint ez az időszak egyre jobban kitolódik.

Guibot 2019-ben indította el a Sargasse Projekt kezdeményezést, melynek sargassum moszatból készült kartonját már a francia laboratóriumok tesztelik, mielőtt forgalomba kerülhetne. Az ötletgazda bízik benne, hogy az olyan online kereskedők mint az Amazon vagy a francia La Redoute egy nap lecserélik az általuk használt hagyományos papírdobozokat ilyen sargassumból készültekre.

Dél-Koreában egy Star’s Tech nevezetű cég egy másik inváziós fajt igyekszik hasznosítani: a Csendes-óceán északi részén honos tengeri csillagfajt, a Asterias amurensis-t. Ez a ragadozó tengeri csillag óriási károkat okoz az akvakultúra ágazatnak, mivel nagyétvágyúak és gyorsan szaporodnak.

A cég a tengeri csillag vázából olyan anyagokat von ki, melyet környezetbarát jégoldók gyártásánál használ fel. Ennek az adaléknak köszönhetően a termék kevésbé korrodálja a betont és a fémet.

A két éve Dél-Koreában piacra dobott terméket hamarosan Kanadába, az USA-ba, Európába és Japánba is szeretnék exportálni.