0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

A Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom összefogása

Jubileumi közgyűlésre ült össze a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) Orosházán, ahol tíz évvel ezelőtt alakult meg a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom összefogásának intézményesítéséért létrehozott fórum.

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF) sajtónyilvános jubileumi ünnepi ülésén a szervezet jelenlegi és korábbi aktív tagjai méltatták a magyar gazdák összefogásának példaértékű fórumát.

Brlázs Róbert, Orosháza és Térsége Gazdakör elnök, a rendezvény házigazdájaként az egyeztető fórumon kiemelte, hogy a szakmai együttműködésen túl a legnagyobb érték, hogy barátságok és személyes kapcsolatok alakultak ki a résztvevők között.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki tisztségében a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF) elnöki posztját is betölti, köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy

10 évvel ezelőtt egy új fejezetet nyitottak a Kárpát-medencei magyar gazdák történetében.

Mint fogalmazott hálásak lehetünk azért, hogy 2010 óta olyan értékeket valló és követő kormánya van Magyarországnak, amely egységes nemzetben gondolkodik. Kiterjesztette a magyar állampolgárságot és olyan alaptörvény dolgozott ki, amely a nemzetpolitikát kiemelt célként kezeli.

Deutsch Tamás, Európai Parlamenti képviselő a jubileumi fórum ülésén köszöntőjében visszaemlékezett arra a szintén Orosházán rendezett konferenciára, ahol először merült föl, hogy a 2010-es fülkeforradalom eredményeként, a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésének programja keretében, a Kárpát-medencei gazdák is szervezett, intézményes keretek között találhassanak egymásra.

Az agrártárca már a 2013. május 3-i alakuló ülésen is képviseltette magát, a mostani jubileum alkalmából pedig jelen volt és felszólalt dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint Mészáros Balázs, a tárca Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője.

Ökrös Oszkár köszöntőjében méltatta a KEF tízéves építő, értékteremtő munkáját, amelynek eredményeképpen mára a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma egy jól szervezett, cselekvő, szakmai ernyőszervezetté vált, mely lehetőségeket, kapcsolatrendszert, biztonságot nyújt az alá tartozó Kárpát-medencei gazdaszervezetek számára. A helyettes államtitkár aláhúzta, hogy az Agrárminisztérium kiemelten fontosnak tartja az anyaországi és a külhoni magyar gazdák közötti együttműködést:

Küldetésünk egy irányba mutat, munkánk gyakran összeér, és ez a jövőben sem lesz másképpen, amíg nemzeti kormány van hatalmon Magyarországon – tette hozzá.

Az egyeztető fórumon Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke ismertette a május végén mind a 19 vármegyében megalakult tagozat célját és eddigi eredményeit. A XXI. század mezőgazdaságában, az innováció és a digitalizáció eredményeként a tagozat elnöke szerint, sokkal könnyebben megtalálja helyét egy gazdaasszony is. Mint fogalmazott

a gazdasszonyok és így a tagozatnak sem az a célja, hogy előretőrjön, hanem hogy a férfiak mellett az agrárvilágban próbálják azt a szegmenst megtalálni és a legjobban elvégezni, ami egy gazdaasszonynak a feladata tud lenni.

Óriási feladatként és leginkább kötelességnek nevezte Nagyné Legény Ildikó a hagyományaink őrzését, a vidék megőrzését, a teremtett élővilág, a termőföld megőrzését.

Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere az egyeztető fórum résztvevőit köszöntve méltatta a Orosházi Gazdakör közösségteremtő és ismeretterjesztő szerepét. Büszkeségként tekint arra, hogy tavaly ünnepelhették az agrárképzés 100. évfordulóját, így elmondható, hogy a térségben nemcsak a kiváló földek, de tudás is nemzedékről nemzedékre öröklődik.

Horváth József, az Orosházai Gazdakörök korábbi elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának alapítója a jubileumi ülésen emlékplakettet vehetett át a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökétől. Köszöntőjében visszaemlékezett saját mezőgazdasággal kapcsolatos emlékei mellett a gazdakörök szerveződésének korai éveire. Az akkor megfogalmazott célok közül több mai is tartja aktualitását.

Ilyen a határokon átívelő szakmai szövetségek kialakítása, az uniós vidékfejlesztési források növelése a kistelepülések irányába vagy az, hogy ösztönözni kell a mezőgazdasági termékek feldolgozását az előállítás helyén, a Kárpát-medencére kiterjedő vízgazdálkodási koncepciót kell kidolgozni, valamint, hogy a környező országok területén is össze kell hangolni a génmanipuláció nélküli termelést.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu