Filler Zsófia értékesítési igazgató először egy 2020-as egyesült államokbeli felmérést ismertetett, amely szerint a drónokat elsősorban az építőiparban és az agráriumban használnak a tengerentúlon, míg hazánkban elsődlegesen fotósok és operatőrök alkalmazzák. Ez a tendencia viszont kezd megváltozni, amit csak megerősít annak a ténye, hogy a mezőgazdaságban dolgozók egyre aktívabban érdeklődnek a technológia iránt.
Milyen esetben indokolt még a drónok használata?
A drónos permetezéssel egyfelől lehetőség nyílik nehezen megközelíthető (belvizes, vízállásos, felázott) területek teljes értékű permetezésére. A szélsőséges domborzati viszonyok sem jelentenek akadályt, és mivel a technológiával akár 90 százalékos víz-, és a foltkezelésnek lehetőségének köszönhetően növényvédőszer-megtakarítással is számolhatunk, a tagolt földterületek permetezése hatékonyabbá válik, valamint környezetkímélőbb növényvédelem is lefolytatható a mezőgazdasági drónok segítségével.
A drónnal való területméréssel pedig centiméter pontossággal felmérhető az adott mezőgazdasági terület, ezáltal ellenőrizhetők a birtokhatárokon az esetleges átművelések, megtervezhető az új kultúrák térállása, az öntözési infrastruktúra, illetve a szaporítóanyag-szükséglet is. Ezeken kívül a drónok további számos feladatara alkalmazhatók” – összegezte Filler Zsófia, akitől Keczer Máté ügyvezető-helyettes vette át a szót, hogy ismertesse a pilóta nélküli légi járművek jogi hátterét. A Nébih 2019 elején jogi környezet hiányára hivatkozva nem engedélyezte a drónok mezőgazdasági célú használatát. A hatóság ezt a hiányt felmérve még abban az évben kísérleti engedélyt adott ki az alkalmazhatóság érdekében, aminek birtokában legálisan végre lehetett hajtani növényvédelmi célú kezeléseket. Ezt követően még 2019-ben az Európai Unió létrehozott egy olyan határozatot, amelyben tagállami szinten egységesítette a drónokra vonatkozó alapvető szabályokat (a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete). Ez a jogi keretrendszer határozza meg a jelenlegi drónszabályok alapját. Ehhez köthető az is, hogy hazánkban a repülésbiztonság maximalizálása érdekében a földi és légi kockázatot egyaránt minimalizálni kell. Ennek eléréséhez jelenleg minden drónnal történő tevékenységet végzőnek kötelező felelősségbiztosítást kötnie, amennyiben a permetező drón és monitoring drón maximális felszálló tömege 250 gramm alatt van.
A speciális kategóriánál nincsen maximalizálva a drón és a pilóta közti távolság, sem pedig a földfelszíntől való repülési magasság, megengedett növényvédő szer kijuttatása, azonban a drón maximális mérete nem haladhatja meg a 3 métert. Az engedélyköteles kategóriába pedig a majdani személyszállító drónok fognak tartozni.
„A jogszabály szerint ahhoz, hogy a drónnal növényvédő szert kijuttathassunk, először a nyílt kategória kritériumainak kell megfelelni. Ehhez egyfelől eleget kell tenni egy regisztrációs kötelezettségnek (pilóta és légi eszköze regisztrálása), valamint a kategória teljesítéséhez hozzátartozik bizonyos képzések elvégzésének a megléte (A1, A2, A3 kompetencia-tanúsítvány). A speciális kategóriában való dróntevékenységhez a felsoroltak mellett szükséges az e kockázati kategóriába tartozó kritériumok megléte is: ez a műveleti engedély és a könnyű UAS-üzembetartó tanúsítvány (LUC). A műveleti engedély saját területre alkalmazható magán- és jogi személyként, és határozatlan időre szól. A LUC ellenben biztosítja, hogy jogi személyként szolgáltatást végezhessünk drónnal, akár Európán belül is, szintén határozatlan időre. Az Európai Unió azonban nemrégiben létrehozott egy újabb engedélytípust, az általános műveleti engedélyt, ami elérhető magánszemélynek, akár szolgáltatás biztosításával is, bizonyos területkorlátozás mellett (lakott területtől megfelelő távolsági kritériumok teljesítésével) és visszavonásig használható” – mondta Keczer Máté.
