Nemrégiben a lipicai lótenyésztést az UNESCO felterjesztette a szellemi kulturális örökségek közé. Ez hatalmas elismerés Magyarországnak, azon belül is az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad tenyészetében a központi génállományt kezelő dolgozóknak, továbbá annak hét országnak, ahol szintén kimagasló szinten zajlik a fajta tenyésztése.
Az elismerésről, illetve magáról a fajtáról, tenyésztéséről, valamint a Szilvásváradon megrendezendő négyesfogathajtó-világbajnokságról kérdezte Cseri Dávidot, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetőjét Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG Direkt legutóbbi adásában.
– Az összesen nyolc országot érintő UNESCO-felterjesztés a monarchia utódállamai hosszú évtizedek óta tartó diplomáciai kapcsolatának, együttműködésének és számos tenyészcsere-programnak az eredménye. Hazánk mellett Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Románia, Szlovákia és Olaszország is részese ennek a kitüntető multinacionális jelölésnek – mondja Cseri Dávid, aki a szilvásváradi tenyésztésre is kitért: – Idén 37 csikó megszületésével számolunk; igyekeztük a vemhesítési terveket úgy ütemezni, hogy lehetőleg júniusig valamennyi csikó megszülessen, még a nyári nagy melegek előtt.
Cseri Dávid ezt gén-, egyben értékmegőrzésnek nevesíti. Szerinte mostanra a lipicai fajta egyre kevésbé katonai, személyszállítási célokat szolgál, sokkal inkább sportban kamatoztatják adottságait. Ez a tendencia a tenyésztésben is meglátszik: igyekeznek az állatokat úgy párosítani, hogy abból a lovassport szempontjából a legjobb genetikai tulajdonságokkal rendelkező csikó szülessen.
– Nyereg alatt vagy fogatban kipróbált kancát és mént fogunk tenyésztésbe, és felhasználási mód szerint párosítjuk az egyedeket. A kiváló génminőség miatt szerencsére valamennyi csikó idővel képes lesz sport- vagy díszkatonai feladatokat is ellátni. Ezeknek az univerzális, úgymond „multifunkciós” lovaknak a majdani továbbtenyésztése lesz a cél – mondja Cseri Dávid.
Természetesen a génállomány mellett rengeteg múlik a nevelésen és a képzésen.
– Ezt bizonyítja az is, hogy bár sokan a lipicait ideges fajtának gondolják, következetes tréningekkel olyan nyugodtsági szinteket lehet elérni nála, amit a történelem számos példával alátámaszt: háborúk idején nemcsak karddal, később gépfegyverrel harcoló lovasukat vitték hátukon a csatába. Ennek alapján a ló számos stresszt, behatást képes elviselni annak ellenére, hogy természetes körülmények között eredendően egy menekülő állatról van szó, mégis, az ösztöneit megtagadva segít az emberen, ezzel a bizalommal pedig nem szabad visszaélnünk – teszi hozzá a ménesgazdaság vezetője.
Az előkészületek már közel két éve zajlanak, és jól megkomponált marketingprogrammal támogatjuk, hogy minél több emberhez eljusson a szilvásváradi világbajnokság híre. A számítások szerint 40-nél több fogat és közel háromszáz ló érkezik a versenyre, emellett pedig Fülöp Edinburgh hercegének szeretnénk egy táblát avatni a Pluto istálló falán, ahol azok a lovai álltak, amelyekkel bronzérmet nyert a brit nemzeti csapat színeiben. Azt gondolom, hogy rendkívül önzetlen pártfogója volt a magyar lovas életnek, példának okáért neki köszönhetjük, hogy 1971-ben a négyesfogathajtó-Európa-bajnokságot Budapesten rendezhettük meg. Úgyhogy az ez iránti hálánkból is szeretnénk tisztelegni előtte, amelyet a tervek szerin unokája, a nagyapja nyomdokaiba lépő, szintén fogathajtó Lady Louise fog felavatni.
