És lehet, hogy a szarvasmarha tenyésztés problémáján is segítenek.
A galantamin egy alkaloid, amelyet először az 1950-es években fedeztek fel Bulgáriában a hóvirág hagymáiban, majd később bizonyos nárciszfajtákban.
Viszont nem áll rendelkezésre könnyen. A vadvirágokból kivont galantamin természetes forrásai korlátozottak és megbízhatatlanok. Szintetikusan pedig nehezen és nagyon költségesen állítható elő.
Jelenleg a becslések szerint 35 millió ember él demenciában világszerte, és évente 4,6 millió esetet diagnosztizálnak. A demencia aránya 2001 és 2040 között várhatóan megduplázódik a fejlett országokban. Az előrejelzések szerint Indiában és Kínában több mint 300 százalékkal fog növekedni.
A nárcisz több mint 300 egyéb alkaloidot tartalmaz, amelyek közül sokat már világszerte vizsgálnak a változatos gyógyászati tulajdonságai miatt.
Magashegyi körülmények között olyan vegyületet termelnek a nárciszok, amely csökkentheti a tehenek által kibocsátott metán mennyiségét. A kutatók bizakodóak, a vizsgálatokat a brit kormány is támogatja.
A kihívást elsősorban az jelenti, hogy a nárciszokat ebben a magasságban tartósan termeszteni lehessen.
Ezzel próbálkozik Welsben a Fekete-hegységben az Agroceutical Products cég,: nárciszokat termeszt a természetes galantamin előállítása érdekében.
mondja Kevin Stephens tulajdonos.
A nárcisz Wales nemzeti virága, de a Fekete-hegységben a legkevésbé sem számítana rá az ember. Mégis az itt lévő körülmények bizonyulnak tökéletesnek a galantamin előállításához, amely a metán kibocsájtás csökkentésében kulcsfontosságú vegyület. Kevin Stephens felismerte ezt a hatást: Nagyon gyorsan világossá vált, hogy a nárciszok tele vannak nagyon erős bioaktív vegyületekkel, és ha belekeverik a szarvasmarhák takarmányába, az csökkenti a bélgázok termelődését.
A szarvasmarhák és más haszonállatok a klíma szempontjából a káros anyagok kibocsátásának 14 százalékáért felelősek.
A benne rejlő potenciál, amely sok szinten megváltoztathatja a világot, hihetetlenül izgalmas, vélekedik a nárcisztermelő.
Ez a metánkibocsátást csökkentő erőfeszítés valószínűleg nem jelent megoldást az éghajlatváltozásra, de ha sikerrel jár, akkor csökkentheti a tehenek által termelt üvegházhatású gázok kibocsátását, és lassíthatja a globális hőmérséklet emelkedését.
