Európa legnagyobb, nyugati gazdaságában a folyamatosan frissülő, „Nemzeti Élelmiszer-pazarlás Elleni Stratégiával” védekeznek a környezetet és a fogyasztók pénztárcáját is megterhelő élelmiszerfelesleg ellen, ennek csökkentésére több edukációs kampányra áldoz a szövetségi kormány – írja az economx.hu.

A németeknél is az a cél, hogy felhívják a figyelmet az élelmiszerek értékére a teljes láncban, a mezőgazdaságtól az iparon és a kiskereskedelemen át a fogyasztókig vagy a nagyfogyasztókig.

„Ha tisztában vagyunk élelmiszereink értékével és az előállításukhoz felhasznált erőforrásokkal, azokat nem dobjuk ki hanyagul” – vélekedik a Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL).

A háztartások pazarlása mindent visz

Mekkora élelmiszerpazarlás jellemző a teljes élelmiszer-ellátási láncban – azaz az élelmiszer útja során a gazdától a tányérig? Erre a kérdésre a tagországoknak többek között az EU Bizottság felé történő rendszeres jelentéstétel keretében kell választ adni, amelyről az országok a statisztikai hivatalok adatai alapján gondoskodnak.

Mint kiderült, a teljes hulladékmennyiség évente megközelítőleg 11 millió tonna élelmiszer a németeknél, ami magában foglalja a megmaradt és eladatlan élelmiszereket, a megromlott termékeket, illetve a nem ehető összetevőket, például dió- és gyümölcshéjat, szárakat és leveleket, kávézaccot vagy csontokat. Ezen kívül további élelmiszerveszteségek is vannak a termelési és élelmiszerlánc mentén.

Ludasnak számít ezen kívül a vendéglátóipar is, mivel a hulladék 17 százaléka (1,9 millió tonna) a házon kívüli vendéglátásból származik. Emellett a felesleg 15 százaléka (1,6 millió tonna) a feldolgozás során merül fel, míg az élelmiszerpazarlás 7 százaléka (0,8 millió tonna) a kiskereskedelemben keletkezik.

Minden érintett felelőssége, hogy aktívan és ambiciózusan hozzájáruljon az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez. Még az apró, viselkedésbeli változások is nagy hatással vannak, de nem csak a fogyasztók, hanem a gyártók, kerekedők részéről is – fogalmaznak a jelenleg továbbfejlesztés alatt álló szövetségi stratégiában, amely szerint sokat lehet tenni az ételpazarlás ellen úgy is, hogy például a menzákon változtatható adagméreteket, vagy úgynevezett „maradék menüt” vezetnek be.

Zöldség, gyümölcs és kenyér landol a legtöbbször a kukában

A BMEL célul tűzte ki, hogy 2030-ra Németországban felére csökkenti az élelmiszer-pazarlást és a kapcsolódó veszteségeket.

Nemrégiben a szövetségi államok összefogásával olyan, átfogó lakossági kampányokat hirdettek meg, amelyek segítik a családokat az élelmiszerek észszerűbb felhasználásában. Azt hangsúlyozzák, hogy ha kevesebb élelmiszert dobunk ki, nemcsak erőforrásokat és pénzt takarítunk meg, hanem az éghajlatot is védjük. Ehhez többek között olyan főzőtanfolyamokat is hirdetnek, ahol maradék élelmiszerekből lehet finom fogásokat készíteni.

– fejtette ki a „Németország megmenti az élelmiszert!” workshopok kapcsán Cem Özdemir szövetségi miniszter.